Csak távlati cél a román euró

Romániának még tíz évre van szüksége ahhoz, hogy az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) elérje az európai uniós átlag 60 százalékát, ugyanakkor ennek az időszaknak a végén egy kis politikai szélcsend is várható, ugyanis három évig nem lesznek választások (2021-2023) – jelentette ki szerda este egy gazdasági konferencián Mugur Isărescu jegybankelnök, aki szerint mindez együttvéve ajánlott az ország euróövezeti csatlakozásához. A központi pénzintézet vezetője ugyanakkor leszögezte, jelentős előrelépésekre van szükség addig a strukturális reformok terén, beleértve a privatizációs, illetve vállalatátszervezési folyamatokat, a munkaerőpiac flexibilitásának, valamint a foglalkoztatottságnak a növelését és az árliberalizációt.

Isărescu egyúttal megjegyezte, Románia jelentős lépéseket tett a konvergencia-kritériumok teljesítése terén, csak az inflációs ráta és a hosszú távú kamatlábak haladják meg a maastrichti szerződésben rögzített értékeket, viszont a legfrissebb prognózisok szerint 2014-ben ezek is megfelelő szinten állnak majd. A 2015-ös csatlakozás egyébként főként a 2008-ban kirobbant gazdaság és pénzügyi válság miatt hiúsult meg, az elmúlt öt évben pedig sorra dőltek meg az újabb és újabb célkitűzések.

Nincs céldátum

Romániának jelen pillanatban nincs is hivatalos euróövezeti csatlakozási céldátuma. Victor Ponta miniszterelnök november végén arról beszélt, hogy valamikor 2018-2020-ban esedékes az euró bevezetése, de újabb hivatalos célkitűzést nem jelölt meg. December elején viszont már azt mondta, hogy a 2018-as év jelenleg megvalósítható célkitűzésnek tűnik. „Nagy-Britanniától, illetve más tagállamoktól eltérően határozott politikai akarat van az euróövezeti csatlakozásra. De ennek nem kellene túl hamar megtörténnie, mivel elsősorban erős gazdaságra lenne szükségünk – az eurózónának nincs szüksége még egy gyengélkedő gazdaságra –, erősnek, versenyképesnek kell lennünk, hogy ne gyarapítsuk a problémákat” – részletezte a miniszterelnök. Másodsorban – tette hozzá – ő maga derűlátó, úgy látja, hogy az euróövezet a múlt tapasztalataiból okulva meg fogja hozni a szükséges reformokat az újabb válság elkerülése érdekében.

Şerbănescu: Románia képtelen lenne helytállni

Ilie Şerbănescu sem tartja felkészültnek Romániát egy ilyen vállalásra, ráadásul szerinte a görögországi tapasztalat után már az európai valutaunió sem fogad egyhamar új tagokat. „Románia nem tud csatlakozni az euróövezethez” – szögezte le a Krónika érdeklődésére a gazdasági elemző. Elmondta: az eurózónának azért ment rosszul, mert kizárólag kibocsátóval (Európai Központi Bank) indult, nem volt viszont mögötte biztosíték (államkincstár). „Fejlettségben eltérő szintű államokat nem tehetsz ugyanabba a kosárba” – mutatott rá a zóna homogenitási problémáiból adódó megingás okára a szakember. Mindezek tükrében szerinte Romániának nem is érdemes azon gondolkodnia, hogy érdemes-e vagy sem harcolnia a csatlakozásért, hiszen – még ha minden jól is menne az övezetben – az ország képtelen lenne helytállni.

Diósi: 2020 a reális céldátum

„Úgy gondolom, hogy a 2020-as céldátum a reális” – szögezte le eközben kérdésünkre Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. Mint felidézte, a válság kezdete előtt Románia két mutatóval lógott ki a maastrichti szerződés kritériumai alól: a külkereskedelmi mérleghiány és az infláció magas szintjével, ezek nem tették alkalmassá Románia csatlakozását az eurózónához. „Ezek a mutatók most megjavultak, nem kis mértékben éppen a válságnak köszönhetően. A külkereskedelemből az import olyan mértékben esett vissza a gyengülő lejnek köszönhetően, hogy ez a mérleghiány javulását okozta. Azonban a kormánynak mégis teljesen igaza van abban, hogy most egy másik helyzet van: az ország most nem annyira felkészült és erős, hogy csatlakozzon, hiszen azt is látnunk kell, hogy korai csatlakozás miként befolyásolja a gazdaságot” – ecsetelte a szakember.

Hozzátette: ha összehasonlítjuk az eurózónához csatlakozó Szlovákia és a nem csatlakozó Csehország helyzetét, azt látjuk, hogy Szlovákia jobb eredményeket tudott felmutatni, és valószínű az euróövezet erejének is volt szerepe ebben. „Már nem kell attól tartanunk, hogy az eurózónát rettenetes válság rázná meg, az elmúlt időszakban már jó hírek jöttek, Spanyolország vagy Olaszország is stabilizálták a gazdasági életüket, nyugodtak lehetünk, az eurózóna most már stabil” – fejtette ki Diósi László.

Ilyen körülmények között szerinte Románia számára a 2018-2020-as céldátum útja mindenképpen járható, s mindenki számára hasznos lehet a csatlakozás. „Igaz, hogy az euró bevezetését követően elvész egy pár lehetőség, amit az önálló pénz jelent, hiszen a pénzt nem lehet már inflálni, az euróárfolyam változásában rejlő lehetőségek sem állnak rendelkezésre, de a másik oldalon sokkal többet lehet nyerni: az eurózóna stabilitását és szolidaritását. Másik nyereség lehet a befektetők bizalma, hiszen ha egy országot az EU bevesz a közös pénzrendszerébe, azzal egyúttal azt is mondja, hogy teljes mértékben megbízik az ottani gazdasági rendszerben, s ezzel azt üzeni az üzletembereknek, hogy jöhetnek befektetni. Tehát megnő a befektetések nagysága, sokkal több külföldi jön, az euró-lej árfolyam ingadozásából származó veszélyek eltűnnek, s ezek egybevetve sokkal stabilabb pénzügyi hátteret tudnak biztosítani” – összegezte Diósi László.  

Winkler: a megfelelő időben kell az euró

„A pártolója vagyok az euróövezethez való csatlakozásnak, de egy jól kiválasztott időpontban, úgy hogy ne legyünk a vesztesei, a gazdaság és a polgárok is nyerjenek ebből” – vélekedett hasonlóképpen megkeresésünkre Winkler Gyula. Az RMDSZ európai parlamenti képviselője emlékeztetett, hogy a 2015-ös dátum 2007-ben, amikor Románia az Európai Unióhoz csatlakozott, még logikusnak tűnt pénzügyi szempontból.

„Más helyzetek is vannak, például Magyarország soha nem mondott semmit erről, ami egy más gazdasági- monetáris stratégiára enged következtetni. Nagy- Britannia pedig bejelentette, hogy kivételt kér az euróövezethez való csatlakozás kötelezettsége alól. Az uniós szerződésekben le van fektetve, hogy előbb utóbb az euróövezetnek a teljes Európai Uniót magába kell foglalnia, amikor bizonyos kritériumok teljesülnek egy adott ország részéről” – mutatott rá Wnkler. Hozzátette: szerinte elsődleges az akarat, hiszen lehet kivételt kérni, jelenleg például Csehország és Magyarország semmit nem mondanak a csatlakozásról, ami szerinte arra enged következtetni, hogy nem kívánnak egyhamar csatlakozni az euróövezethez.

„Ha megvan a szándék, a feltételrendszernek kell teljesülnie: az infláció, a pénznem stabilitása, a külső adóság szintje. A másik külön feltétel, hogy a csatlakozásnak előnyt kell jelentenie a gazdaság számára” – vallja a gazdasági szakértő. Mint kérdésünkre felidézte, már 2009-ben látható volt, hogy az euró bevezetése akkor jelent előnyt, ha létezik egy gazdasági stabilitás abban az országban. Így bizonyos kisebb országok számára az euró hatékony mentőöv volt, miközben Görögország – ahol óriási volt az eladósodottság és gyenge a gazdasági stabilitás – a válságban rendelkezett volna mentő eszközökkel, ha nem lett volna az eurózóna tagja. 

„Az inflációval az állampolgárok kárára megmentette volna az ország makrogazdaságát, devalválva a saját pénzét, megszegényítve az állampolgárokat. Csökkent volna ugyan a vásárlóerő, az emberek vagyonának az értéke, de az ország kilábalhatott volna az adósságból. Ez az eszköz az euróövezeten belül nem áll rendelkezésre” – magyarázta Winkler.

Hozzátette: vannak tehát előnyök és hátrányok, így szerinte a végső következtetés az, hogy a csatlakozás akkor előnyös egy ország számára, ha az ország gazdasága nagyon stabil alapokon áll. „Ezt ma Romániáról nem lehet elmondani, nekünk ma, ha valamilyen csoda folytán teljesítettük volna a kritériumokat, akkor sem lenne előnyös az euró bevezetése, mert ma az ország helyzete gazdasági szempontból nem stabil, a külföldi beruházások látványosan csökkentek, 2013 a leggyengébb év ebből a szempontból” – szögezte le az EP képviselő.

Ugyanakkor Winkler Gyula pozitívumként értékeli, hogy az ország továbbra is csatlakozni akar, ugyanis szerinte az euróövezet előnyei a hozzáférhető külső mentőöv, a megbízhatóság, a bizalom a külföldi beruházók részéről, több pontosság, több szervezettség, mindezek pedig indokolják, hogy az ország egy újabb céldátumot tűzzön ki. „Az az idősáv, amit a miniszterelnök bejelentett, valós és teljesíthető” – fogalmazott az RMDSZ-es politikus. Emlékeztetett, jövőben választási év van, ami miatt borítékolható, hogy gazdasági szempontból nem fog tündökölni Románia, de a következő három év elég lehet arra, hogy a feltételeket teljesítse.

A szakember egyúttal arra az érdekességre is felhívta a figyelmet, hogy Romániában 2000 óta tulajdonképpen az euró a reális fizetési eszköz, 99 százalékban az árak, a szerződések, a fizetések euróban vannak meghatározva, az üzemanyag  jövedéki adójának növelését is eurócentben határozták meg – mindezek pedig szerinte olyan nyomós érvek, amelyek elkerülhetetlenné teszik az euró bevezetését. „Az elmúlt 12 évben nagyon az euróhoz kötöttük a gazdaságot, ezért esztelenség lenne azt mondani, hogy stratégiát váltunk. Ezt a stratégiát kell folytatni, és a kellő időpontban megvalósítani” – szögezte le Winkler Gyula.

Mátis: stabilitás kell

„A 2015-ös céldátum már az elején korainak tűnt, a politikusok találták ki, bár a jegybank szakemberei, a gazdasági szakértők már akkor jelezték, hogy nem tartható” – idézte fel a Krónika megkeresésére Mátis Jenő. Az EMNP gazdasági alelnöke ugyanakkor leszögezte, a 2018-2020-as csatlakozásról szóló bejelentés újra a politikum részéről érkezett, nem ismertettek olyan elemzést, amely a román gazdaság fejlődését úgy írná le, hogy versenyképesség szempontjából előnyös lenne, ha az euróövezethez csatlakozik, és ott helyt is tud állni.

„Nem elég az euró bevezetéséhez a maastrichti szerződés kritériumait teljesíteni, hiszen sok más elem befolyásolja a gazdaság versenyképességét. Szlovákiában például azonnal kiderültek a hiányosságok, a gyenge pontok, amikor bevezették az eurót” – hívta fel a figyelmet a néppárt politikusa. Hozzátette: amíg Romániában létezik a nemzeti deviza, az ország mindenkori kormányzatának lehetősége van a monetáris politikával különféle gazdasági problémákat megoldani, ám ha csatlakozik az euróövezethez, a mozgástér beszűkül.

Mátis szerint fontos szempont az is, hogy fel van-e készülve a kormányzat arra, hogy ettől a mozgástértől megfosszák. „Nem véletlen, hogy Lengyelország meghatározatlan időre elhalasztotta az euró bevezetését, olyan körülmények között, hogy a gazdasága sokkal stabilabb, mint a Romániáé, és sokkal hatékonyabb az EU-s alapok felhasználásában is. Az eurózónához való csatlakozással nyerni és veszíteni is lehet, veszíteni elsősorban akkor, ha a gazdaság gyengébben teljesít. Az eurót csak akkor szabad bevezetni, ha az ország gazdasága megfelelően stabil” – szögezte le Mátis Jenő.

Pajzos: törekvés sincs a stabilitásra

„Románia az elkövetkező öt évben még biztosan nem csatlakozhat az euróövezethez, mivel ennek feltételeit az aktuális kormánypolitika sem segíti elő” – vallja eközben Pajzos Csaba közgazdász, a Partiumi Keresztény Egyetem dékánja. A gazdasági elemző jelen pillanatban törekvést sem lát a mutatók stabilizálására, így az országot mindenképp éretlennek tartja a belépéshez. „Túl szegények vagyunk ahhoz, hogy euróban tudjunk vásárolni” – szögezte le a Krónika kérdésére. Mint részletezte, az átállásnak szerinte is pozitív és negatív következményei egyaránt lennének, utóbbi között számlálandó, hogy általában minden országban drágulásokkal járt a csatlakozás. Pozitívum viszont, hogy megkönnyítené a külkereskedelmi kapcsolatokat. „Szerintem még a jelenlegi konjunktúrában is több előnye van, mint hátránya. Az euró nem egy rossz valuta” – véli Pajzos Csaba.