
Nagyon lelassult idén az autópálya-építés Romániában: miközben a tavalyi év során 116 kilométernyi sztrádát adott át a forgalomnak az Országos Útügyi és Autópálya-társaság (CNADNR), az idei év végéig alig több, mint 56 kilométer autópályával bővül a közúti infrastruktúra hálózata.
2014. november 10., 19:292014. november 10., 19:29
Jövőre viszont még rosszabbak a kilátások: a jelenlegi állás szerint alig 17 kilométernyi sztrádával lesz 2015 végén több, mint januárban. Az útügyi hatóság által kiadott adatsorok szerint idén a Nagylak–Arad-sztráda első szakaszát (22,2 kilométer), a Temesvár–Lugos-pálya második szakaszából 6 kilométert adnak át, miközben a Szászváros–Nagyszeben közötti aszfaltcsík harmadik szakaszából 22,1 kilométer készül el.
A hivatalos közlés alapján jövőre elkészülhet a Nagylak–Arad-autópálya, továbbá dolgozni fognak a Bukarestet Ploieşti-tel összekötő sztrádán, de előbbin alig 10,664 kilométeres bővülés, utóbbin pedig 6,5 kilométeres előrehaladás várható.
Eközben az autópálya-társaság három közbeszerzési eljárást bonyolít éppen, tervezőt és kivitelezőt keresnek az észak-erdélyi autópálya több szakaszára is. Jelenleg az ajánlatokat vizsgálják a Marosugra–Aranyosgyéres-, a Marosvásárhely-Nyárádtő-, a Marosugra–Nyárádtő, illetve Berettyószéplak–Bors-szakaszra. A szintén régóta várt Brassó–Comarnic-autópályáról még ennyi jó hírrel sem szolgál eközben a hatóság, mindössze annyit közöltek, hogy a finanszírozást előkészítésén, illetve a munkálatokat előkészítő koncessziós szerződésen dolgoznak.
Lefékezték a tervezést is
Látva a valóságot, a korábbi közlekedési miniszterek által dédelgetett tervekből jócskán visszavett a 2030-ig tervezett fejlesztéseket tartalmazó Master Planban Ioan Rus szociáldemokrata párti (PSD) tárcavezető, aki harmadával kevesebb autópálya megépítését tervezi ebben az időszakban, mint elődei.
Mint ismeretes, Dan Şova áprilisban még arról beszélt, hogy 2020-ig 1800 kilométer sztrádával bővül a Romániát átszelő hálózat, a közlekedési minisztérium legfrissebb közlése szerint a 2030-ig meghatározott általános közlekedésfejlesztési terv keretében mindössze 656 kilométer autópályának kellene megépülnie, igaz, további 2226 kilométer gyorsforgalmi útról is szó van.
Az általános fejlesztési terv a Nagyszeben–Brassó- (103 kilométer), a Ploieşti–Comarnic-(49 kilométer), a Craiova–Piteşti- (115 kilométer), a Comarnic–Brassó- (54 kilométer), a Brassó–
Bákó- (158 kilométer) és a Gyalu–Bors-sztrádaszakasz (177 kilométer) megépítésével számol az elkövetkező tizenhat évben. A költségek az előzetes számítások szerint áfa nélkül 6,28 milliárd euróra rúgnak.
A Master Plan szerint a megépítésre váró több mint 2200 kilométernyi gyorsforgalmi úttal járó kiadások – szintén áfa nélkül – 17,5 milliárd euró körül alakulnak. Bennfentes források szerint egyébként a gyorsforgalmi utakat úgy kívánják megépíteni, hogy azokat a későbbiekben autópályává lehessen alakítani.
Mint elmondták, már a kisajátításokat a sztrádákhoz hasonlóan 70 méter szélességben végzik, hogy adottak legyenek a körülmények a kiszélesítéshez.
Victor Ponta miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a jelenleg nyilvános vita tárgyát képező fejlesztési tervet még idén, talán már novemberben vagy legkésőbb december elején elfogadja a kormány.
Óriási lemaradásban
Romániát jelen pillanatban 644 kilométer autópálya szeli át, amiből 530 kilométer épült a rendszerváltás óta eltelt negyedszázadban. 300 kilométer készült el mostanáig a Bukarestet a román–magyar határon található Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű sztrádából (Bukarest– Piteşti 109,6 kilométer, Nagyszeben körgyűrűje 17,2 kilométer, a Szeben–Szászváros közötti rész 1-es, 2-es és 4-es szakasza 60 kilométer, Szászváros–Déva 32,5 kilométer, a Déva–Lugos közötti rész 1-es szakaszának 27 kilométere, a Lugos–Temesvár-rész 1-es szakaszának 9,5 kilométere, Temesvár–Arad 32,3 kilométer, Arad körgyűrűje 12,3 kilométer).
Az A2-es jelzésű, a fővárost a tengerparti Konstancával öszszekapcsoló sztrádából eközben mintegy 200 kilométeren száguldozhatunk (Bukarest–Cernavoda 152 kilométer, Cernavoda–Medgidia 20,5 kilométer, Medgidia–Konstanca 30,8 kilométer).
Az A3-asból – ami Bukarestet köti majd össze a Bihar megyei Borssal – valamivel több, mint száz kilométer járható, igaz a nagyobb rész, 55,5 kilométer a főváros és Ploieşti között épült meg, a Kolozsvár körgyűrűjének is tekinthető Gyalu–Aranyosgyéres-szakasz pedig 52 kilométeres. Ezeken kívül az autópályákhoz sorolják még a szakemberek Konstanca 21,8 kilométeres körgyűrűjét, illetve Lugos és Bálinc (Temes megye) között is megépült egy 11 kilométeres sztrádaszakasz
Nagy a pazarlás
Az egyre lassabban bővülő autópálya-hálózat viszont rengeteg pénzébe került a román államnak, ennyi pénzből akár kétszer ennyi aszfaltcsíkot is le lehetett volna fektetni. A Ziarul Financiar gazdasági és pénzügyi napilap által a napokban közölt elemzés szerint 2008-tól errefelé összesen 373 kilométernyi sztráda épült meg, s ez alatt az idő alatt az autópálya-társaság 4,3 milliárd eurót fizetett ki sztrádaépítési munkálatokra. Ez az összeg pedig – emlékeztet a lap újságírója – összesen 700 kilométer autópálya megépítésére is elegendő lett volna, ha kilométerenként átlagosan 6 millió eurós befektetéssel számolunk.
Úgy tűnik, egyértelmű pénzkidobásról van szó. Legalábbis Răzvan Niculescu-Aron, az építkezési munkáltatókat tömörítő munkáltatói szövetség első alelnöke szerint. Mint a ZF kérdésére fogalmazott, az elmúlt 25 évre folyamatosan a pazarlás volt jellemző. „Azt várjuk a kormánytól, hogy jól kezelje az erőforrásokat, más felelősségük nincs” – vallja a vállalkozó, aki szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy a pazarlást vissza lehessen fogni, „főként olyan körülmények között, hogy az országnak arra van szüksége, hogy a projektek ne stagnáljanak, ne állítsák le azokat, ahogy az idén is történt”.
Mint ismeretes, a Ponta-kormány idén nagyon visszafogta az infrastrukturális beruházásokat, az év első kilenc hónapjában a hasonló projektekre 2014-re elkülönített 500 millió eurónak kevesebb mint felét sikerült elkölteni.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
szóljon hozzá!