
Fotó: Barabás Ákos
Mindössze költségvetés-kiegészítéssel lehet biztosítani az egészségügyi rendszer megfelelő működését.
2019. november 08., 12:562019. november 08., 12:56
Újabb összegeket kell kiutalnia a kormánynak az egészségügy számára a költségvetés-kiigazítás során, az érintettek egybehangzó véleménye ugyanis az, hogy
A hiány azt követően vált a csütörtöki nap központi témájává, hogy Ludovic Orban kormányfő és Victor Costache egészségügyi miniszter sajtótájékoztatójukon bejelentették: nincs elég pénz az idei év végéig sem a fizetésekre, sem az egészségügyi programokra. Raluca Turcan kormányfőhelyettes közben jelezte,
Ludovic Orban ugyanakkor arról is beszélt, a költségvetés-kiigazításhoz felmérik a szükségleteket. Costache pedig leszögezte, prioritást fognak élvezni a sürgősségi programok.
Azonnal reagált az elhangzottakra Sorina Pintea volt egészségügyi miniszter, aki szerint semmiképp sincs ok pánikkeltésre. „Állandóan kongatják a vészharangot, de ahogyan mindig mondtam, az egészségügyi rendszer költségvetése becsléseken alapszik, mivel nem lehet előre tudni, hány páciens vesz részt a programokban, nem lehet tudni, hány új kezelés érkezik.
– jelentette ki Pintea az Antena 3 hírcsatorna műsorában.
És úgy tűnik, a páciensek és az egészségügyi szakszervezet is megszokta már, hogy minden évben ez a forgatókönyv, hiába Orban vészjósló bejelentése, nem keltett aggodalmat, az érintettek egyaránt bizakodóan nyilatkoztak, hisznek abban, hogy az egészségügyi minisztérium büdzséjét kiegészítik.
Viorel Huşanu, a Sanitas bukaresti szervezetének elnöke a Mediafax hírügynökség megkeresésére leszögezte: mindössze politikai nyilatkozat Ludovic Orban kormányfő részéről, hogy nem elég a pénz az egészségügyi programokra és bérekre, találnak majd erőforrásokat. Hozzátette: az elmúlt években a november–december időszakban minden kormány azt mondta, hogy nincs pénz, aztán megtalálták a szükséges erőforrásokat. „Amúgy egyetlen kórház sem panaszkodott, legalábbis Bukarestben, hogy nincs pénze.
– jegyezte meg Hușanu.
Vasile Barbu, a Pácineseket Védő Egyesület elnöke is azt mondta, tudta, hogy hiány van az egységes egészségügyi alapban és az országos programok terén, de bízik a költségvetés-kiigazításban. „Súlyos problémák vannak a finanszírozás biztosítása terén” – fogalmazott Barbu, akinek amúgy meggyőződése, hogy végül a kormány megtalálja a megoldást a helyzet rendezésére.
„Mi azt szeretnénk, ha jobban kezelnék a kiutalásokat, mivel a most keletkezett hiány annak is betudható, hogy az összeget alapos elemzés nélkül határozták meg. Másrészt nem is kezelték jól a pénzek egy részét, tudjuk, hogy pazaroltak programokra, jobban is lehetett volna kezelni. Tudták startból, hogy deficit lesz” – fejtette ki a páciensek egyesületének elnöke.
Ugyanakkor nem sokkal azután, hogy elindult a nyilatkozatlavina, sajtóértesülések szerint épp az egészségügy finanszírozása témájában hívta a Cotroceni-palotába Klaus Johannis államfő Ludovic Orban miniszterelnököt és Florin Cîțut, a pénzügyi tárca vezetőjét. A kormányfő az egyeztetés után mindössze annyit mondott, hogy közpénzügyekről és az uniós biztosról beszélgettek, részleteket viszont nem árult el.
Dugóban araszolás, horrorisztikus üzemanyagárak és reménytelen parkolóhely-vadászat – a romániai, erdélyi nagyvárosok közlekedési káosza sokakat kényszerít váltásra.
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a készülő bértörvénnyel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
szóljon hozzá!