HIRDETÉS

Csak a bizonytalanság biztos: nem szólhat bele a kormány a magáncégek bérpolitikájába

Bálint Eszter , Bíró Blanka 2017. szeptember 23., 14:07 utolsó módosítás: 2017. szeptember 23., 14:15
HIRDETÉS

Zavart okoz a munkáltatók körében, hogy a Tudose-kabinet átruházná a tb-járulék kifizetését a munkavállalóra, és nagy az intézkedést övező bizonytalanság. A Krónikának nyilatkozó szakemberek szerint a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába.

Fotó: Veres Nándor

Egy dolog biztos, éspedig az, hogy semmi sem biztos – vonhatjuk le a következtetést a társadalombiztosítási hozzájárulás kifizetésének az alkalmazottra történő átruházása ügyében. Ugyan a vállalkozók már javában készítenék elő a jövő évi terveiket, jelen pillanatban teljesen tehetetlenek, hiszen a kormány által több ízben meglebegtetett, nagyrészt a Tudose-kabinet programjában is szereplő intézkedések kapcsán teljes a bizonytalanság.

Hosszú ideje foglalkoztatja a közbeszédet a kormány terve, hogy 2018. január elsejétől ne a munkáltató, hanem a munkavállaló fizesse be a tb-járulékot az államkasszába.

HIRDETÉS

Az alkalmazottak attól tartanak, hogy emiatt csökkenni fog az az összeg, amit hazavisznek, a vállalkozók pedig aggódnak amiatt, hogy nekik jelent majd többletterhet az intézkedés.

{K1}

Ionuț Mișa pénzügyminiszter közben pedig bejelentette, a kormány olyan előíráson dolgozik, amely egy időre a jelenlegi szinten fagyasztaná be a bruttó béreket, így véve elejét annak, hogy a jelenleginél kevesebbet kapjanak kézhez az alkalmazottak. És ez a bejelentés csak tovább fokozta az amúgy sem kis felfordulást, a vállalkozók ugyanis rögtön leszögezték, hogy

a kormány nem szólhat bele a magáncégek bérpolitikájába, ha meghozza a bejelentett intézkedést, tulajdonképpen megszegi Románia alkotmányát.

Fotó: Barabás Ákos

Cristian Pârvan, a Romániai Üzletemberek Egyesületének (AOAR) főtitkára pedig felháborodottan nyilatkozott a gyanúsítgatások nyomán, leszögezve, a munkáltató – törvényi szabályozással vagy anélkül – meg fogja adni a fizetést a hozzáértő alkalmazottnak, hiszen, „mint mindenki tudja, munkaerőhiány van, senki nem engedi meg magának, hogy ilyesmivel játszadozzék”.

„De azoknak, akik kevésbé rátermettek akkor sem fog nőni a fizetésük, ha Mişa úr, a miniszterelnök vagy éppen az egész parlament azt mondja” – fogalmazott Cristian Pârvan.

Jó is lehet, de senki se látta

Nem kizárt, hogy a társadalombiztosítási járulékok átruházása a munkavállalóra hatékony megoldás lesz, viszont még nincs egyetlen hivatalos dokumentum, tervezet, amiről véleményt lehet nyilvánítani, a kormány részéről eddig csak nyilatkozatok szintjén fogalmazódott meg a szándék – illusztrálták a teljes bizonytalanságot a Krónika által megszólaltatott szakértők is.

Erdei Dolóczki István szatmári képviselő, az alsóház költségvetési, pénz- és bankügyi bizottságának RMDSZ-es tagja a Krónikának kifejtette, erről nem tárgyalt velük a kormány, bár az együttműködési megállapodásban benne van, hogy csak azokat a tervezeteket támogatják, amelyekről előzőleg konzultálnak velük a kormánypártok.

„Erről sajnos gyakran megfeledkeznek, és már csak a parlamentben találkozunk a törvénytervezetekkel, akkor ott kezdődik a vita. A lényeg, hogy akár jó is lehet a megoldás.

Az RMDSZ álláspontja általában az, akár a hippokratészi elvek esetében: ha jót nem tudnak tenni, ne ártsanak”

– szögezte le a politikus. Erdei Dolóczki rámutatott, a társadalombiztosítási járulék valójában személyes probléma, logikus, hogy a munkavállalót terhelje, a szocializmusban volt, hogy teljes mértékben az állam fizette, majd a „féldemokráciában” megosztották a munkaadó és a munkavállaló között.

Erdei Dolóczki István

Meglátása szerint az átruházást úgy kell megoldani, hogy az a nettó fizetésen ne érződjék.

Logikai csavar

Ő maga különben úgy véli, a döntés mögött egy Damboviţa-parti logika is meghúzódik, az intézkedéssel szigorítani próbálják a behajtást: jelenleg, ha a munkaadó nem fizeti be a különböző járulékokat, kihágásnak számít, viszont ha módosítanak, és a teljes összeget a munkavállalótól tartják vissza, és mégsem fizeti be az államkasszába, az már lopás, tehát bűncselekmény.

A képviselő szerint ezzel akár elejét lehetne venni azoknak a szerencsétlen helyzeteknek, hogy az alkalmazott nyugdíjazásakor azzal szembesül, hogy nem fizették be utána a különböző járulékokat.

Fontos lenne, hogy a módosítás esetén a nettó jövedelmek ne csökkenjenek, ám a magánszférában ezt nem tudja leszabályozni az állam, a minimálbért megszabhatja, ám nem szólhat bele a versenyszféra bérpolitikájába.

A jövedelmi adó 16 százalékról 10 százalékra való csökkentéséről kifejtette, ha megszűnik az egységes adókulcs, az megnehezíti az adó kezelését.

Az RMDSZ különben támogatja a progresszív adózás bevezetését, de csak a regresszív formáját, tehát semmilyen növelést nem tartanak elképzelhetőnek, csak ha a jelenlegi 16 százalékot bizonyos esetekben 2–5 százalékponttal csökkentik. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, amíg nem készül hivatalos tervezet, addig nehéz állást foglalni ebben a kérdésben.

Csak kapkodják a fejüket

Hasonlóképpen az átláthatóságot hiányolja Édler András, a Kovászna megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. A Krónikának elmondta,

a vállalkozók csak kapkodják a fejüket a különböző nyilatkozatok hallatán, hatalmas a bizonytalanság, nincs semmilyen hivatalos dokumentum, így viszont nehéz tervezni.

Édler András Fotó: Nagy D. István

„Az alkalmazottakat valójában a nettó fizetés érdekli, az hogy mennyit kapnak kézbe, mekkora az az összeg, amit elkölthetnek, a többi már csak technikai kérdés. Elvileg a nettó bér nem csökkenhet csak azért, mert a kormány módosít egy törvényt, ám nem kötelezhetik az alkalmazót arra, hogy növelje a bruttó fizetést, hogy a nettó változatlan maradjon.

Ez csak a közszférában kivitelezhető. A magánszférában csak a minimálbér szabható meg”

– részletezte a kamara elnöke. Édler András ugyanakkor úgy véli, a szociáldemokrata pártnak jó húzása volt az adótörvénykönyv-módosítás, ám azóta sok a bizonytalankodás, ami nem tesz jót a gazdaságnak.

Úgy tűnik, tesztelik a közvéleményt, bedobnak egy-egy ötletet, kivárják a reakciókat, majd annak alapján döntenek, de ez nem tesz jót a gazdaságnak”

– szögezte le a közgazdász. Szerinte a potenciális külföldi befektetőket is elriasztja a bizonytalanság, a hazai vállalkozókat pedig olyan helyzetbe hozza, hogy nem tudnak tervezni, hiszen még nem egyértelmű, hogy mi lesz a megosztott áfafizetéssel, a bérekkel és a társadalombiztosítási járulékokkal.

Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul - Az Alkotmánybíróságon fogunk megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a piacgazdaság alapelveit – jelentette ki csütörtökön Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke. Felszólította egyúttal a kormányt: álljon el attól az elképzeléstől, hogy megszabja a bérezési szintet a magánszférában. „Ne merészeljenek ilyen kommunista szabályozást bevezetni, amely révén a magánszektorban megszabnák a bérezési szintet. Ezzel kilépnének az alkotmány és az Európai Unió jogszabályainak keretéből, és garantálom, hogy a Nemzeti Liberális Párt az alkotmánybíróságon fog megtámadni minden arra irányuló kísérletet, hogy áthágják a munkaerőpiac és szabad piacgazdaság alapelveit” – üzente sajtótájékoztatóján Orban a kormány tagjainak. A PNL elnöke azt mondta, 30–40 évvel ezelőtti időszakban érezte magát, amikor meghallotta Ionuţ Mişa kijelentését a magánszférában lévő fizetések összegének szabályozásával kapcsolatosan. „Mişa úrnak, Tudose úrnak és Dragnea úrnak rá kell ébrednie, hogy 2017-et írunk és egy demokratikus országban élünk, amely tagja az Európai Uniónak, ahol a fizetéseket nem a Dragnea-vezette Kommunista Párt szabja meg, hanem a munkaerőpiacon folytatott szabad alkuk során alakulnak ki” – szögezte le Ludovic Orban.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS