2012. október 29., 08:522012. október 29., 08:52
A politikus – aki egyben a szenátus elnöke is – a Pro Tv kereskedelmi csatornának nyilatkozva beszélt a szerződés újratárgyalásáról. „Szakmai véleményt nem tudok mondani, mert nem az én szakterületemről van szó. Politikai szempontból azonban úgy vélem, új álláspontot kellene kialakítanunk ahhoz képest, amelyből a Boc-kormány idején tárgyaltak. Azért kellene újratárgyalni, hogy a kormány tudja, mit nyújthat a szerződés, és hogy kiderüljön, milyen mértékben képes Románia teljesíteni a kitűzött célokat” – hangoztatta Antonescu.
Annak kapcsán, hogy a 2013-as költségvetést már a december 9-ei parlamenti választások előtt ki kellene dolgozni, úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak és az ellenzéknek mindenképpen egyeztetnie kellett volna azokról a fejezetekről, amelyek különösen érdekelhetik a befektetőket. Azt is kifejtette, hogy az USL küzdeni kíván a 16 százalékos egységes adókulcs megtartásáért, annak ellenére, hogy az IMF a tárgyalások során felvetette, hogy emelni kellene az adókulcsot.
„Az, hogy azt mondtuk, az adócsökkentés nem segít, nem jelenti azt, hogy emelni kell azokat. A 16 százalékos kulcs immár nem egyedüli, de ez a maximális” – szögezte le. Nem ért egyet ugyanakkor Antonescuval Theodor Stolojan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője. „Nem látom szükségét az Európai Bizottsággal, az IMF-fel és a Világbankkal megkötött megállapodás újratárgyalásának. A szerződést elsősorban az Európai Bizottsággal kötöttük meg, és a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt. Jelenleg sem a deficit, sem a fiskális politika terén nem kötelez semmire. A megállapodás ugyanakkor jelentős nyomást gyakorol a kormányra, függetlenül annak színezetétől, hogy hajtsa végre a strukturális reformokat” – szögezte le. Hozzátette, a jelenlegi megállapodás még egy évig érvényes, az esetleges fiskális témájú módosításokról pedig az összes aláíró féllel tárgyalni kell.
Az IMF 2009 és 2011 között Románia számára 13 milliárd euró értékű kölcsönt biztosított. Ebből az összegből Románia 12 milliárd eurót hívott le. Bukarestnek öszszesen 13,4 milliárd eurót kell visszafizetnie 2015-ig a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Az IMF-hitel után Romániának 2015-től kell elkezdenie törleszteni az Európai Bizottságtól lehívott mintegy 5 milliárd euró kölcsönt is, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetnie. Románia összesen csaknem 19 milliárd euró hitelt használt fel 2009–2011 között az IMF szervezésében megkötött, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás alapján.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.