2012. október 29., 08:522012. október 29., 08:52
A politikus – aki egyben a szenátus elnöke is – a Pro Tv kereskedelmi csatornának nyilatkozva beszélt a szerződés újratárgyalásáról. „Szakmai véleményt nem tudok mondani, mert nem az én szakterületemről van szó. Politikai szempontból azonban úgy vélem, új álláspontot kellene kialakítanunk ahhoz képest, amelyből a Boc-kormány idején tárgyaltak. Azért kellene újratárgyalni, hogy a kormány tudja, mit nyújthat a szerződés, és hogy kiderüljön, milyen mértékben képes Románia teljesíteni a kitűzött célokat” – hangoztatta Antonescu.
Annak kapcsán, hogy a 2013-as költségvetést már a december 9-ei parlamenti választások előtt ki kellene dolgozni, úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak és az ellenzéknek mindenképpen egyeztetnie kellett volna azokról a fejezetekről, amelyek különösen érdekelhetik a befektetőket. Azt is kifejtette, hogy az USL küzdeni kíván a 16 százalékos egységes adókulcs megtartásáért, annak ellenére, hogy az IMF a tárgyalások során felvetette, hogy emelni kellene az adókulcsot.
„Az, hogy azt mondtuk, az adócsökkentés nem segít, nem jelenti azt, hogy emelni kell azokat. A 16 százalékos kulcs immár nem egyedüli, de ez a maximális” – szögezte le. Nem ért egyet ugyanakkor Antonescuval Theodor Stolojan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője. „Nem látom szükségét az Európai Bizottsággal, az IMF-fel és a Világbankkal megkötött megállapodás újratárgyalásának. A szerződést elsősorban az Európai Bizottsággal kötöttük meg, és a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt. Jelenleg sem a deficit, sem a fiskális politika terén nem kötelez semmire. A megállapodás ugyanakkor jelentős nyomást gyakorol a kormányra, függetlenül annak színezetétől, hogy hajtsa végre a strukturális reformokat” – szögezte le. Hozzátette, a jelenlegi megállapodás még egy évig érvényes, az esetleges fiskális témájú módosításokról pedig az összes aláíró féllel tárgyalni kell.
Az IMF 2009 és 2011 között Románia számára 13 milliárd euró értékű kölcsönt biztosított. Ebből az összegből Románia 12 milliárd eurót hívott le. Bukarestnek öszszesen 13,4 milliárd eurót kell visszafizetnie 2015-ig a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Az IMF-hitel után Romániának 2015-től kell elkezdenie törleszteni az Európai Bizottságtól lehívott mintegy 5 milliárd euró kölcsönt is, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetnie. Románia összesen csaknem 19 milliárd euró hitelt használt fel 2009–2011 között az IMF szervezésében megkötött, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás alapján.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.