2012. október 29., 08:522012. október 29., 08:52
A politikus – aki egyben a szenátus elnöke is – a Pro Tv kereskedelmi csatornának nyilatkozva beszélt a szerződés újratárgyalásáról. „Szakmai véleményt nem tudok mondani, mert nem az én szakterületemről van szó. Politikai szempontból azonban úgy vélem, új álláspontot kellene kialakítanunk ahhoz képest, amelyből a Boc-kormány idején tárgyaltak. Azért kellene újratárgyalni, hogy a kormány tudja, mit nyújthat a szerződés, és hogy kiderüljön, milyen mértékben képes Románia teljesíteni a kitűzött célokat” – hangoztatta Antonescu.
Annak kapcsán, hogy a 2013-as költségvetést már a december 9-ei parlamenti választások előtt ki kellene dolgozni, úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak és az ellenzéknek mindenképpen egyeztetnie kellett volna azokról a fejezetekről, amelyek különösen érdekelhetik a befektetőket. Azt is kifejtette, hogy az USL küzdeni kíván a 16 százalékos egységes adókulcs megtartásáért, annak ellenére, hogy az IMF a tárgyalások során felvetette, hogy emelni kellene az adókulcsot.
„Az, hogy azt mondtuk, az adócsökkentés nem segít, nem jelenti azt, hogy emelni kell azokat. A 16 százalékos kulcs immár nem egyedüli, de ez a maximális” – szögezte le. Nem ért egyet ugyanakkor Antonescuval Theodor Stolojan, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párt (PDL) európai parlamenti képviselője. „Nem látom szükségét az Európai Bizottsággal, az IMF-fel és a Világbankkal megkötött megállapodás újratárgyalásának. A szerződést elsősorban az Európai Bizottsággal kötöttük meg, és a strukturális reformokra helyezi a hangsúlyt. Jelenleg sem a deficit, sem a fiskális politika terén nem kötelez semmire. A megállapodás ugyanakkor jelentős nyomást gyakorol a kormányra, függetlenül annak színezetétől, hogy hajtsa végre a strukturális reformokat” – szögezte le. Hozzátette, a jelenlegi megállapodás még egy évig érvényes, az esetleges fiskális témájú módosításokról pedig az összes aláíró féllel tárgyalni kell.
Az IMF 2009 és 2011 között Románia számára 13 milliárd euró értékű kölcsönt biztosított. Ebből az összegből Románia 12 milliárd eurót hívott le. Bukarestnek öszszesen 13,4 milliárd eurót kell visszafizetnie 2015-ig a kamatokkal és egyéb költségekkel együtt. Az IMF-hitel után Romániának 2015-től kell elkezdenie törleszteni az Európai Bizottságtól lehívott mintegy 5 milliárd euró kölcsönt is, 2022-től pedig a Világbank által biztosított 600 millió eurót kell visszafizetnie. Románia összesen csaknem 19 milliárd euró hitelt használt fel 2009–2011 között az IMF szervezésében megkötött, többoldalú nemzetközi hitelmegállapodás alapján.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.