
Fotó: Ilusztráció
2012. január 17., 11:282012. január 17., 11:28
A világ legnagyobb exporthitel-biztosítója szerint az idén megfeleződik a nyitott gazdaságok növekedése, s a tavalyi 4,1 százalék helyett 2012-ben 2 százalékos lesz.
A közlemény idézi Bagyura Andrást, a Coface Hungary kereskedelmi igazgatóját, aki elmondta: várható volt, hogy a többi hitelminősítőhöz hasonlóan a Coface is lefelé módosítja Magyarország minősítését, ám látni kell, hogy nem visszafordíthatatlan a folyamat. Ha az elkövetkező hónapokban kedvező irányt vesz Magyarország és a nemzetközi szervezetek együttműködése, akkor az ország megítélése javulni fog, és középtávon javulhat a besorolása is. Ehhez az is kell, hogy rövidtávon javuljanak a makrogazdasági mutatók, s kedvezőbb képet mutassanak a közép- és hosszú-távú kilátások.
Hozzátette: az ország leminősítése középtávon megjelenhet a vállalatok minősítésében, hiszen a cégek megítélésekor tekintettel kell lenni a gazdálkodási környezetre is. Ha egy évnél hosszabb távon marad az ország jelenlegi besorolása, akkor az már komoly nehézségeket fog jelenteni a cégeknek is, különösen azoknak, amelyek hitelfelvételre kényszerülnek, s amelyeket hazai vagy nemzetközi hitelminősítők is megítélnek.
A Coface csoport közleménye szerint a válság epicentruma az euróövezet lett: 2012-ben az európai gazdaságot 0,1 százalékos recesszió sújtja, miközben az Amerikai Egyesült Államokban 1,6 százaléknál stabilizálódik a növekedés, Japánban pedig 1,8 százalékosra gyorsul a dinamika.
Az elemzés szerint ez elegendő lesz ahhoz, hogy a világ ne térjen vissza a 2008-2009-es válság mélypontjához, amit akkor egyidejű recesszió jellemzett a fejlett világ mind a három gazdasági régiójában.
A Coface szerint a fejlett országokban az átlagos növekedés 1,1 százalékos lesz 2012-ben. A feltörekvő országok átlagos gazdasági dinamikáját 5,1 százalékosra teszi az elemzés, ami 0,6 százalékpontos lassulás 2011-hez képest.
A romló helyzetet figyelembe véve a Coface egy osztályzattal A4-esre rontotta Olaszország és Spanyolország minősítését is. Olaszország sérülékenységét a kimagasló államadósság okozza, Spanyolországét pedig a magánszektor eladósodottsága. A Dél-Európa gazdasági motorját jelentő két ország emellett az idén megsínyli a recessziót is. A Coface adatai szerint e két országban a tavalyi év eleje óta 50 százalékkal nőtt a cégek fizetési problémáinak gyakorisága.
Az elemzés szerint a feltörekvő európai országokat érinti a leginkább az euróövezet válságának a mélyülése, ami a kereskedelmi kapcsolatoknak és a külső banki hitelezési csatornáknak tudható be.
A Coface szerint a feltörekvő országokban figyelemmel kell kísérni a politikai kockázatok visszatérését is.
A Coface elemzése alapján a vállalatok stabilitásának általános gyengülése mutatja, hogy a válság új irányt vet, s globális rendszerjelleget öltött azzal, hogy Olaszország is recesszióba süllyedt. A helyzet ma másnak tűnik, mint amilyen a 2008-as sokk idején volt, ami a kritikus tömeghatásnak tudható be, illetve annak, hogy nőtt a pénzügyi egymásrautaltság, s az uniós és az unión kívüli bankok európai államadósság-kitettsége.
A Coface úgy véli, 2012-ben az európai növekedési dinamika jelentős lassulása és a hitelforrások kiapadása együttesen komoly hatással lesznek a vállalatok hitelkockázatára.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.