
Fotó: gov.ro
Nicolae Ciucă miniszterelnök úgy nyilatkozott egy befektetési konferencián, hogy két kulcsfontosságú elemre van szükség a nehéz helyzetből való kilábaláshoz: a román gazdaságba vetett bizalomra, valamint a magánszektor és a román állam közötti együttműködésre.
2022. április 19., 22:172022. április 19., 22:17
2022. április 20., 08:402022. április 20., 08:40
A Külföldi Befektetők Tanácsa és a román kormány által szervezett fórumon Ciucă kiemelte, hogy a külföldi befektetések 10 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest, és meghaladták a 900 millió eurót.
A miniszterelnök rámutatott arra is, hogy a román gazdaságba vetett bizalom alapja egyrészt a hazai és európai alapok precedens nélküli volumene, amelyet a stratégiai területekbe – ipar, mezőgazdaság, energia, környezetvédelem, digitalizáció – fektetnek be, másrészt a kormány fejlesztési politikája.
Kifejtette, hogy a 17,3 milliárd lejes Támogatás Romániának intézkedéscsomag 60 százalékát a vállalkozói szféra támogatására, 40 százalékát szociális intézkedésekre fordítják, és gyakorlatba ültetése már elkezdődött.
„Célunk, hogy vonzóvá tegyük a romániai gazdasági környezetet a külföldön dolgozó román állampolgárok számára, hogy hazatérjenek, normális életet élhessenek családjukkal. Ez ismét csak arra sarkall, hogy jobban fizetett munkahelyekre összpontosítsunk, csökkentsük a nyugati országok bérszintjével szembeni különbséget, és miért is ne érnénk el azt a szintet” – mondta a kormányfő.
A miniszterelnök mindemellett arra is felhívta a figyelmet, hogy az országos helyreállítási terv és a többi európai támogatási mechanizmus révén Romániának az elkövetkező időszakban 80 milliárd euró fog rendelkezésére állni.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) jelentősen, 4,8 százalékról 2,2 százalékra csökkentette az idei román gazdasági növekedési várakozását a kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentésében.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!