
Fotó: Pixabay
Nem fogjuk engedni, hogy annál nagyobb mértékben nőjön a nyugdíjpont értéke, mint amire lehetőség volt – jelentette ki hétfőn Florin Cîţu pénzügyminiszter a Bukaresti Értéktőzsdénél (BVB), ahol egy hivatalos eseményen vett részt.
2020. szeptember 21., 13:072020. szeptember 21., 13:07
„Mivel a tőzsdénél vagyunk, sok befektető néz. Üzennem kell a beruházóknak is. Több egyeztetésünk is volt az elmúlt héten, el kell magyaráznunk, mi történik ma Románia parlamentjében, mivel aggódnak, hogy az ellenzék, a szocialisták újra beszédtémává teszik a nyugdíjak 40 százalékkal történő emelését.
– szögezte le a pénzügyi tárca vezetője annak kapcsán, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslatára a képviselőház és a szenátus költségvetési bizottsága a költségvetés-kiigazítás vitája során hatályon kívül helyezte azt a cikkelyt, ami szeptembertől 14 százalékos nyugdíjemelést ír elő. Ha ugyanis erre a két ház plénuma is rábólintana, akkor a nyugdíjtörvény azon előírása lenne érvényes, ami szerint 40 százalékkal kellene emelni ettől a hónaptól a nyugdíjpont értékét.

Módosító javaslatokkal pozitívan véleményezte hétfőn a bukaresti parlament két házának munkaügyi bizottsága a 2020-as költségvetés-kiigazításra vonatkozó 2020/135-ös sürgősségi kormányrendeletet.
Hasonlóan nyilatkozott Ludovic Orban is.
– idézi a miniszterelnök kijelentését az Agerpres hírügynökség.
Orban egyúttal felszólította a parlamenti pártok képviselőit, hogy utasítsák el a parlamentben azokat a módosító javaslatokat, amelyeket a költségvetési szakbizottság szavazott meg a büdzsékiigazítás kapcsán. Úgy fogalmazott: a PSD képviselőinek javaslatai „rendkívül nagy veszélybe” sodorják Romániát.
– nyilatkozta Ludovic Orban a Nemzeti Liberális Párt (PNL) székházában, amikor arról a szenátusi tervezetről kérdezték, amelynek értelmében 500 eurós pótlék járna a tanároknak. Hozzátette: a kormánynak kötelessége megtámadni az alkotmánybíróságon a hasonló kezdeményezéseket.

Az alkotmánybíróság megállapította, hogy a parlament nem hozhat olyan döntéseket, amelyek veszélyeztetik az ország pénzügyi helyzetét – nyilatkozta szerda este Klaus Iohannis. Az elnök bírálta a Szociáldemokrata Párt (PSD) szándékát, hogy úgy módosítsa a költségvetés-kiigazítást, hogy a nyugdíjpont &

Forrónak ígérkezik az elkövetkező egy hét a parlamentben: a honatyák szeptember 9-éig nyújthatnak be módosító javaslatokat a kormány által elfogadott költségvetés-kiigazításhoz, a szociáldemokraták már jelezték is, hogy mire adnának több pénzt.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!