
Cîțu: „meg kell mutatnunk a beruházóknak, az Európai Bizottságnak, hogy felelős kormány vagyunk”
Fotó: Gov.ro
Románia „a 2017 és 2019 között folytatott katasztrofális gazdaságpolitika” miatt van most a jelenlegi, túlzott deficitet követelő helyzetben, jelentette ki szombaton Florin Cîţu kormányfő, rámutatva, hogy az Európai Bizottság (EB) támogatja a kormánya által az idei évre javasolt büdzsétervezetet.
2021. február 13., 15:422021. február 13., 15:42
2021. február 13., 16:362021. február 13., 16:36
2019-ben egy katasztrofális pénzügyi-költségvetési helyzetben levő országot vettek át, sok ki nem fizetett számlával, évről évre növekvő költségekkel, és ez vezetett oda, hogy a pandémia előtt Romániának követnie kellett a túlzott deficit megkövetelte eljárást, mutatott rá a kormányfő a Victoria-palotában tartott sajtótájékoztatóján.
„A 2017-től 2019-ig folytatott katasztrofális politikák miatt van Románia most ebben a helyzetben, és meg kell mutatnunk a beruházóknak, az Európai Bizottságnak, a minősítő ügynökségeknek, hogy felelős kormány vagyunk, amint arra a választási kampányban is ígéretet tettünk” ” szögezte le Cîţu, hozzátéve, hogy
Nyomatékosította, hogy brüsszeli tartózkodása alatt megbeszélést folytatott az idei büdzsétervezetről Valdis Dombrovskis ügyvezető EB-alelnökkel, aki támogatta a tervezetet, a pénzügyi-költségvetési stratégiába foglalt reformokat.
„Múlt évben sikerült a GDP 9,8%-át kitevő deficitet finanszíroznunk mindenféle nemzetközi intézmény nélkül. A nemzetközi piacon sokkal olcsóbban sikerült hiteleket felvennünk, mint a szociáldemokratáknak nem válság sújtotta időszakokban” – szögezte le kérdésre válaszolva Cîţu.
A liberális kormány folytatja, amit tavaly elkezdett, ugyanabban az irányban halad, tartja magát a tervezett reformokhoz – mondta.
„Mihelyt eltérünk a tervezett reformoktól, és ismét politikusokká válunk, gondok lesznek” – hangsúlyozta.
Arra a kérdésre, hogy amikor az állami intézmények átszervezéséről van szó, a kormány miért nem foglalkozik azzal a két bankkal, amelyeknek állítólag 250 millió eurós tartozása van az állam felé, Florin Cîţu azt válaszolta, hogy ezzel az üggyel a parlament foglalkozik.
A miniszterelnök újságírói kérdésre kijelentette, túl korai még arról beszélni, hogy jelöltetné-e magát a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségére, hangsúlyozva azonban, hogy „bármilyen politikai kockázatot” vállal annak érdekében, hogy Romániát sikerüljön a helyes irányban tartani. Hozzátette, nem fog lemondani a 2021-es büdzsétörvényben tervezett reformokról, még akkor sem, ha ezzel esetleg megfosztja magát egy tisztségtől a PNL kongresszusán.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
szóljon hozzá!