2013. március 25., 08:392013. március 25., 08:39
Vasárnap egyébként Brüsszelbe utazott Nicosz Anasztaziadesz ciprusi államfő (képünkön), aki az előzetes bejelentések értelmében tárgyalt Herman van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Ugyanakkor a nicosiai vezető külön tárgyalásokat folytatott Christine Lagarde IMF-vezérrel, illetve Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével. Hogy sikerült-e közelíteniük az álláspontokat, lapzártánkkor nem lehetett tudni, az esti órákban pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek is tárgyaltak.
Olli Rehn, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa a tárgyalások előtt egyébként kijelentette: a szigetországnak csupán kemény választási lehetőségei maradtak, és még a vasárnapi nap folyamán el kell fogadnia a feltételeket. Egy, a tárgyalások tartalmát ismerő forrás a BBC-nek elmondta, az egyik feltétel a második legnagyobb ciprusi bank, a Laiki (Népi) Bank felosztása „jó” és „rossz” bankokra: a jó banki termékeket megtartó rész összeolvad a Ciprusi Bankkal, míg a „mérgező” termékek a Laikinál maradnak. Emellett a Ciprusi Bankban elhelyezett, 100 ezer eurót meghaladó betétek 20 százalékát kisajátítják, és cserében banki részvényeket adnak értük. A többi bankban elhelyezett, 100 ezer euró fölötti betétek 4 százalékát sajátítják ki.
Angela Merkel német kancellár egyébként pénteken élesen bírálta a ciprusi vezetést, és elutasította a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására vonatkozó tervet a konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának rendkívüli ülésén. A zárt ülésről kiszivárgott információk szerint a kancellár egyebek között kifogásolta, hogy a ciprusi vezetés napok óta nem lépett kapcsolatba a trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – képviselőivel. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy Ciprus próbára teszi a nemzetközi hitelezők türelmét. A kancellár kifejtette: a ciprusi bankok jóval nagyobb kamatot fizetnek a betétekre, mint például a németországi bankok, ezért elfogadható volt az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács múlt szombati ülésén elfogadott terv a bankbetétekre kivetendő egyszeri illetékről. Ugyanakkor a kisbetéteseket meg kell kímélni a válságkezelés terhétől – fűzte hozzá Angela Merkel az ülés résztvevőinek beszámolói szerint. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a rendkívüli frakcióülésen elsősorban azt emelte ki, hogy elkerülhetetlen a ciprusi bankrendszer átalakítása. A ciprusi kormány nem várhatja el a trojkától, hogy a pénzügyi szektor jelenlegi szerkezetének fenntartásához nyújtson segítséget – hangsúlyozta a német pénzügyminiszter.
| „Távol állnak a valóságtól azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Lettország lehet a második Ciprus, mert a lett bankrendszer mérete és a gazdaságban betöltött szerepe teljesen más” – hangsúlyozta egy pénteken kiadott közleményben Kristaps Zakulis, a lett pénzügyi felügyelet (FKTK) vezetője. Kristaps szerint míg Cipruson a pénzügyi szektor a hazai össztermék (GDP) 40 százalékát adja, addig Lettországban ez az arány mindössze 3-3,5 százalék, és nem kell tartani masszív tőkebeáramlástól. Ennek ellenére az FKTK a héten felszólította a lett bankokat, hogy a ciprusi válság fényében vizsgálják meg alaposabban ügyfélkörüket és forrásaik minőségét. Az IMF és az EU korábban figyelmeztette Lettországot, hogy a devizakülföldiek betéteinek magas aránya a lett bankrendszerben felvetheti a pénzmosás lehetőségét. A lett bankrendszer 12 milliárd latos (17 milliárd euró) betétállományának mintegy fele nem helyi illetőségűek kezében van, és az összeg 2012 óta 20 százalékkal nőtt. Az IMF adatai szerint a külföldiek betéteinek 90 százaléka Oroszországból és a volt Szovjetunió más utódállamaiból érkezett a 2,2 millió lakosú Lettországba, ahol a lakosság mintegy 27 százaléka orosz nemzetiségű. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok