2013. március 25., 08:392013. március 25., 08:39
Vasárnap egyébként Brüsszelbe utazott Nicosz Anasztaziadesz ciprusi államfő (képünkön), aki az előzetes bejelentések értelmében tárgyalt Herman van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Ugyanakkor a nicosiai vezető külön tárgyalásokat folytatott Christine Lagarde IMF-vezérrel, illetve Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével. Hogy sikerült-e közelíteniük az álláspontokat, lapzártánkkor nem lehetett tudni, az esti órákban pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek is tárgyaltak.
Olli Rehn, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa a tárgyalások előtt egyébként kijelentette: a szigetországnak csupán kemény választási lehetőségei maradtak, és még a vasárnapi nap folyamán el kell fogadnia a feltételeket. Egy, a tárgyalások tartalmát ismerő forrás a BBC-nek elmondta, az egyik feltétel a második legnagyobb ciprusi bank, a Laiki (Népi) Bank felosztása „jó” és „rossz” bankokra: a jó banki termékeket megtartó rész összeolvad a Ciprusi Bankkal, míg a „mérgező” termékek a Laikinál maradnak. Emellett a Ciprusi Bankban elhelyezett, 100 ezer eurót meghaladó betétek 20 százalékát kisajátítják, és cserében banki részvényeket adnak értük. A többi bankban elhelyezett, 100 ezer euró fölötti betétek 4 százalékát sajátítják ki.
Angela Merkel német kancellár egyébként pénteken élesen bírálta a ciprusi vezetést, és elutasította a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására vonatkozó tervet a konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának rendkívüli ülésén. A zárt ülésről kiszivárgott információk szerint a kancellár egyebek között kifogásolta, hogy a ciprusi vezetés napok óta nem lépett kapcsolatba a trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – képviselőivel. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy Ciprus próbára teszi a nemzetközi hitelezők türelmét. A kancellár kifejtette: a ciprusi bankok jóval nagyobb kamatot fizetnek a betétekre, mint például a németországi bankok, ezért elfogadható volt az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács múlt szombati ülésén elfogadott terv a bankbetétekre kivetendő egyszeri illetékről. Ugyanakkor a kisbetéteseket meg kell kímélni a válságkezelés terhétől – fűzte hozzá Angela Merkel az ülés résztvevőinek beszámolói szerint. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a rendkívüli frakcióülésen elsősorban azt emelte ki, hogy elkerülhetetlen a ciprusi bankrendszer átalakítása. A ciprusi kormány nem várhatja el a trojkától, hogy a pénzügyi szektor jelenlegi szerkezetének fenntartásához nyújtson segítséget – hangsúlyozta a német pénzügyminiszter.
| „Távol állnak a valóságtól azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Lettország lehet a második Ciprus, mert a lett bankrendszer mérete és a gazdaságban betöltött szerepe teljesen más” – hangsúlyozta egy pénteken kiadott közleményben Kristaps Zakulis, a lett pénzügyi felügyelet (FKTK) vezetője. Kristaps szerint míg Cipruson a pénzügyi szektor a hazai össztermék (GDP) 40 százalékát adja, addig Lettországban ez az arány mindössze 3-3,5 százalék, és nem kell tartani masszív tőkebeáramlástól. Ennek ellenére az FKTK a héten felszólította a lett bankokat, hogy a ciprusi válság fényében vizsgálják meg alaposabban ügyfélkörüket és forrásaik minőségét. Az IMF és az EU korábban figyelmeztette Lettországot, hogy a devizakülföldiek betéteinek magas aránya a lett bankrendszerben felvetheti a pénzmosás lehetőségét. A lett bankrendszer 12 milliárd latos (17 milliárd euró) betétállományának mintegy fele nem helyi illetőségűek kezében van, és az összeg 2012 óta 20 százalékkal nőtt. Az IMF adatai szerint a külföldiek betéteinek 90 százaléka Oroszországból és a volt Szovjetunió más utódállamaiból érkezett a 2,2 millió lakosú Lettországba, ahol a lakosság mintegy 27 százaléka orosz nemzetiségű. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok