2013. március 25., 08:392013. március 25., 08:39
Vasárnap egyébként Brüsszelbe utazott Nicosz Anasztaziadesz ciprusi államfő (képünkön), aki az előzetes bejelentések értelmében tárgyalt Herman van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, valamint Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Ugyanakkor a nicosiai vezető külön tárgyalásokat folytatott Christine Lagarde IMF-vezérrel, illetve Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével. Hogy sikerült-e közelíteniük az álláspontokat, lapzártánkkor nem lehetett tudni, az esti órákban pedig az euróövezeti pénzügyminiszterek is tárgyaltak.
Olli Rehn, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa a tárgyalások előtt egyébként kijelentette: a szigetországnak csupán kemény választási lehetőségei maradtak, és még a vasárnapi nap folyamán el kell fogadnia a feltételeket. Egy, a tárgyalások tartalmát ismerő forrás a BBC-nek elmondta, az egyik feltétel a második legnagyobb ciprusi bank, a Laiki (Népi) Bank felosztása „jó” és „rossz” bankokra: a jó banki termékeket megtartó rész összeolvad a Ciprusi Bankkal, míg a „mérgező” termékek a Laikinál maradnak. Emellett a Ciprusi Bankban elhelyezett, 100 ezer eurót meghaladó betétek 20 százalékát kisajátítják, és cserében banki részvényeket adnak értük. A többi bankban elhelyezett, 100 ezer euró fölötti betétek 4 százalékát sajátítják ki.
Angela Merkel német kancellár egyébként pénteken élesen bírálta a ciprusi vezetést, és elutasította a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások államosítására vonatkozó tervet a konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakciójának rendkívüli ülésén. A zárt ülésről kiszivárgott információk szerint a kancellár egyebek között kifogásolta, hogy a ciprusi vezetés napok óta nem lépett kapcsolatba a trojka – az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap – képviselőivel. Hangsúlyozta: nem fordulhat elő, hogy Ciprus próbára teszi a nemzetközi hitelezők türelmét. A kancellár kifejtette: a ciprusi bankok jóval nagyobb kamatot fizetnek a betétekre, mint például a németországi bankok, ezért elfogadható volt az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács múlt szombati ülésén elfogadott terv a bankbetétekre kivetendő egyszeri illetékről. Ugyanakkor a kisbetéteseket meg kell kímélni a válságkezelés terhétől – fűzte hozzá Angela Merkel az ülés résztvevőinek beszámolói szerint. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter a rendkívüli frakcióülésen elsősorban azt emelte ki, hogy elkerülhetetlen a ciprusi bankrendszer átalakítása. A ciprusi kormány nem várhatja el a trojkától, hogy a pénzügyi szektor jelenlegi szerkezetének fenntartásához nyújtson segítséget – hangsúlyozta a német pénzügyminiszter.
| „Távol állnak a valóságtól azok a nyilatkozatok, amelyek szerint Lettország lehet a második Ciprus, mert a lett bankrendszer mérete és a gazdaságban betöltött szerepe teljesen más” – hangsúlyozta egy pénteken kiadott közleményben Kristaps Zakulis, a lett pénzügyi felügyelet (FKTK) vezetője. Kristaps szerint míg Cipruson a pénzügyi szektor a hazai össztermék (GDP) 40 százalékát adja, addig Lettországban ez az arány mindössze 3-3,5 százalék, és nem kell tartani masszív tőkebeáramlástól. Ennek ellenére az FKTK a héten felszólította a lett bankokat, hogy a ciprusi válság fényében vizsgálják meg alaposabban ügyfélkörüket és forrásaik minőségét. Az IMF és az EU korábban figyelmeztette Lettországot, hogy a devizakülföldiek betéteinek magas aránya a lett bankrendszerben felvetheti a pénzmosás lehetőségét. A lett bankrendszer 12 milliárd latos (17 milliárd euró) betétállományának mintegy fele nem helyi illetőségűek kezében van, és az összeg 2012 óta 20 százalékkal nőtt. Az IMF adatai szerint a külföldiek betéteinek 90 százaléka Oroszországból és a volt Szovjetunió más utódállamaiból érkezett a 2,2 millió lakosú Lettországba, ahol a lakosság mintegy 27 százaléka orosz nemzetiségű. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok