Ciprus: nincs egyetértés

A nicosiai parlament tegnap délután ült össze, hogy megvitassa a kormány által tervezett megszorításokat. Lapzártánkig nem született döntés, az előzetes nyilatkozatok alapján azonban úgy tűnt, hogy nem lesz meg a többség a javaslatok elfogadásához. „Ciprus egyáltalán nem akar magas adókulcsot a 100 ezer euró feletti bankbetétekre, mert akkor a betétesek elviszik a pénzüket. A betétek kétharmada külföldieké” – nyilatkozta egy neve elhallgatását kérő illetékes.

Amint arról beszámoltunk, szombaton hajnalban jelentették be, hogy a szigetország 10 milliárd eurónyi nemzetközi hitelcsomaghoz jut, ennek fejében viszont tíz százalékponttal emeli társasági adóját, a bankbetéteket pedig egyszeri illetékkel és kamatadóval sújtja. Az eredeti tervek szerint az illeték 100 ezer euró fölött 9,9 százalék, az alatt pedig 6,75 százalék lett volna. Ez az elképzelés azonban lehúzta az euró- és a részvénypiacokat, és felháborodást váltott ki az átlagos ciprusiakból, akik azt rótták fel, hogy őket akarják kényszeríteni arra, hogy oldják meg a bankválságot az országban.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyébként támogatja a törekvést, hogy csökkentsék a bankbetétekre kiszabott egyszeri illeték kisbetétesekre eső terheit. Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója a tegnapi frankfurti pénzügyi csúcson tartott előadásában úgy fogalmazott: támogatják a nagyobb progresszivitásra irányuló szándékot az egyszeri illeték vagy a betétek egy részének részvényre történő cserélésekor. Christine Lagarde leszögezte: Ciprusnak csökkentenie kell bankrendszerének méretét és át kell strukturálnia azt. Üdvözölte a kisbetétesek illetékmentességére vonatkozó törekvéseket Pierre Moscovici francia pénzügyminiszter is, aki tegnap reggel újságíróknak hangsúlyozta, hogy egyedül a ciprusi kormányon múlik, milyen struktúrában szedi be a szükséges bevételt. A francia tárcavezető egyben világossá tette, hogy az euróövezet nem tud több pénzt adni Ciprusnak a bejelentett 10 milliárd eurónál, hiszen az fenntarthatatlan méretűvé növelné a szigetország államadósságát. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter eközben arról beszélt, hogy kizárólag Ciprus felelőssége, milyen módon vonja be a bankbetétek tulajdonosait a válságkezelés költségeinek fedezésébe. A berlini illetékes ugyanakkor arról is beszélt tegnap, hogy „nem kell aggódni az euróért”, hiszen a közös fizetőeszköz a válság ellenére stabil, és már tartalékvaluta-funkciót is betölt. Hozzátette: a válságkezelés megfelelő ütemben halad előre. A „gazdasági adatok azt mutatják, hogy a válság legyőzésére kidolgozott stratégia hatékony, ezt pedig a pénzügyi piacok is látják, és honorálják is, hiszen csökken azoknak az államoknak a refinanszírozási költsége, amelyekre korábban súlyos piaci nyomás nehezedett” – mondta a német pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: tovább kell folytatni a „szerkezeti reformokkal összekötött, növekedésorientált konszolidációt”, hogy a visszatérő piaci bizalom tovább erősödjön, és ki kell teljesíteni a pénzügyi rendszer fenntarthatóságát célzó reformokat, hogy az esetleges újabb válságok ne az adófizetőket terheljék.

Mint beszámoltunk, a ciprusi pénzügyminisztérium adatai szerint Ciprus államadóssága a mintegy 17,89 milliárd eurós bruttó hazai termék 85,97 százalékát tette ki 2012 végén. Ehhez adódna hozzá az euróövezettől kapott mentőhitel összege.