
Fotó: Facebook/Marcel Ciolacu
Marcel Ciolacu kormányfő hétfőn bejelentette, hogy a közméltóságok kivételével minden közalkalmazottnak 5 százalékkal nőni fog a bére jövő évtől.
2023. december 11., 14:292023. december 11., 14:29
A miniszterelnök a Szociáldemokrata Párt (PSD) központi székhelyén beszélt erről a 2024-es állami költségvetés tervezete kapcsán. Elmondta még, hogy a GDP (bruttó hazai termék) 7,3 százalékát beruházásokra fogják fordítani, Románia történelmében ez lesz az eddigi legmagasabb beruházási büdzsé. Az oktatási ágazat szintén rekord szintű, a GDP 4,1 százalékát kitevő költségvetésből gazdálkodhat – hangsúlyozta az Agerpres szerint.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy az országos helyreállítási tervben (PNRR) is közel 12 milliárd euró áll rendelkezésre az oktatási rendszer infrastrukturális beruházásaira.
Mint ecsetelte, eddig három kör megbeszélést folytatott a szakszervezeti vezetőkkel, és még folytatódnak a tárgyalások.
A PSD elnöke kifejtette: az a legfontosabb, hogy jövőre nem csupán a tanári fizetéseket emelik, hanem befektetnek az iskolaelhagyás jelenségének visszaszorításába és az oktatási rendszer infrastruktúrájának fejlesztésébe is. Véleménye szerint ezt így együtt még egyetlen kormánynak sem sikerült megvalósítania.
Rámutatott: azok a minisztériumok kapnak jövőre kevesebb pénzt, amelyek idén befejezték a beruházásokat, és ebben az évben kiutalták nekik a társfinanszírozáshoz szükséges összegeket. Elmondása szerint a közlekedésügyi tárcának is jelentősen, 30 százalékkal nő jövő évben a büdzséje, az egészségügyi minisztériumé pedig közel 26 százalékkal.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak is több pénzből, 12 milliárd euróból gazdálkodhat jövőre, azonban jól meg kell nézni, hogyan és mire költik ezt a pénzt, mert „elege lett” a médiában folyamatosan megjelenő hírekből, melyek szerint „nincs pénz gyógyszerekre, nem kaptak pénzt a kórházak, nincs pénz az egészségügyi programokra”. Ciolacu szerint ezért prioritást jelent a CNAS digitalizálása, hogy pontosan nyomon lehessen követni, mire költik a pénzt, hogyan kezelik az alapokat.
Elmondta, a büdzsétervezetet illetően a kabinet leszögezte az ütemtervet. E szerint a tervezetet még a hétfői nap folyamán közvitára bocsátják, csütörtöki ülésén elfogadhatja a kormány, és így jövő héten – tehát még karácsony előtt – a parlament is megvitathatja és szavazhat róla. Ha esetleg megtámadják az alkotmánybíróságon, a testület karácsony és szilveszter között döntést hozhat – mondta.
A kormányfő szerint „normális dolog, hogy jövő évben nőjön a minimálbér”.
Ismételten hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Románia helyreállítási tervének (PNRR) újratárgyalása lezárult, törölték a dokumentumból a nyugdíjkiadásokat a GDP 9,4 százalékára korlátozó előírást, illetve belefoglalták a REPowerEU tervhez kapcsolódó fejlesztéseket. Az európai projektekért felelős miniszter pénteken benyújtja az EB-hez a harmadik kifizetési kérelmet - mondta a kormányfő. Hozzátette, a kisvállalkozásokat érintő 206-os mérföldkővel lehetnek problémák, de remélik, hogy a tárgyalások során ezek rendeződnek.
„Ha nem emelnénk a hozzájárulást, amit felvállalt a koalíció és mérföldkőként szerepel a helyreállítási tervben, az Európai Bizottság visszatartaná a pénzt” – fogalmazott.
A miniszterelnök elmondta továbbá, hogy valamennyi jövő évi intézkedést belefoglaltak a költségvetésbe, beleértve a nyugdíjemeléseket is. „5 százalék alatti deficittel fogjuk zárni az évet” – mondta Marcel Ciolacu.

Marcel Boloş pénzügyminiszter a Nemzeti Liberális Párt (PNL) hétfői képviselőházi frakcióülése után bejelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezete magában foglalja majd a nyugdíjemelésekkel és a tanárok bérének növelésével kapcsolatos kiadásokat.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!