Az Európai Bizottság európai chiptörvényt javasol a félvezetőhiány leküzdésére és Európa technológiai vezető szerepének megerősítésére – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke kedden.
2022. február 08., 20:082022. február 08., 20:08
Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján közölte, az átfogó intézkedéscsomag az Európai Unió ellátásbiztonságának, ellenálló képességének és technológiai vezető szerepét biztosítja a félvezető technológiák és alkalmazások terén.
Tájékoztatása szerint a chiptörvény kezelni fogja a kiemelkedő hiányosságokat, erősíteni fogja Európa versenyképességét és hozzá fog járulni mind a digitális, mind a zöld átálláshoz.
Az új törvény több mint 43 milliárd euró értékű köz- és magánberuházást fog mozgósítani, és intézkedéseket határoz meg az ellátási láncok jövőbeli zavarainak megelőzésére, előrejelzésére és a gyors reagálásra a tagállamokkal és nemzetközi partnerekkel együtt. Lehetővé teszi az EU számára, hogy elérje azt a célkitűzését, hogy 2030-ra megduplázza, 20 százalékra növelje piaci részesedését.
Thierry Breton belső piacért felelős biztos a sajtóértekezleten kiemelte:
Marija Gabriel innovációért, kultúráért, oktatásért és kutatásért, valamint az ifjúságért felelős uniós biztos arról tájékoztatott, hogy a félvezetők kínálatának nyomon követésére, a kereslet becslésére és a hiányok előrejelzésére szolgáló törvény által az EU képes lesz figyelemmel kísérni a félvezető-értékláncot. Kulcsfontosságú információkat gyűjt majd a vállalatoktól az esetleges gyengeségek feltérképezéséhez. Összefogja a tagállami és uniós szintű válságértékelést, és felgyorsítja, valamint összehangolja az uniós vészhelyzeti eszköztárból meghozható intézkedéseket – tette hozzá az uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!