Az Európai Bizottság európai chiptörvényt javasol a félvezetőhiány leküzdésére és Európa technológiai vezető szerepének megerősítésére – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke kedden.
2022. február 08., 20:082022. február 08., 20:08
Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján közölte, az átfogó intézkedéscsomag az Európai Unió ellátásbiztonságának, ellenálló képességének és technológiai vezető szerepét biztosítja a félvezető technológiák és alkalmazások terén.
Tájékoztatása szerint a chiptörvény kezelni fogja a kiemelkedő hiányosságokat, erősíteni fogja Európa versenyképességét és hozzá fog járulni mind a digitális, mind a zöld átálláshoz.
Az új törvény több mint 43 milliárd euró értékű köz- és magánberuházást fog mozgósítani, és intézkedéseket határoz meg az ellátási láncok jövőbeli zavarainak megelőzésére, előrejelzésére és a gyors reagálásra a tagállamokkal és nemzetközi partnerekkel együtt. Lehetővé teszi az EU számára, hogy elérje azt a célkitűzését, hogy 2030-ra megduplázza, 20 százalékra növelje piaci részesedését.
Thierry Breton belső piacért felelős biztos a sajtóértekezleten kiemelte:
Marija Gabriel innovációért, kultúráért, oktatásért és kutatásért, valamint az ifjúságért felelős uniós biztos arról tájékoztatott, hogy a félvezetők kínálatának nyomon követésére, a kereslet becslésére és a hiányok előrejelzésére szolgáló törvény által az EU képes lesz figyelemmel kísérni a félvezető-értékláncot. Kulcsfontosságú információkat gyűjt majd a vállalatoktól az esetleges gyengeségek feltérképezéséhez. Összefogja a tagállami és uniós szintű válságértékelést, és felgyorsítja, valamint összehangolja az uniós vészhelyzeti eszköztárból meghozható intézkedéseket – tette hozzá az uniós biztos.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
szóljon hozzá!