Az Európai Bizottság európai chiptörvényt javasol a félvezetőhiány leküzdésére és Európa technológiai vezető szerepének megerősítésére – jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke kedden.
2022. február 08., 20:082022. február 08., 20:08
Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján közölte, az átfogó intézkedéscsomag az Európai Unió ellátásbiztonságának, ellenálló képességének és technológiai vezető szerepét biztosítja a félvezető technológiák és alkalmazások terén.
Tájékoztatása szerint a chiptörvény kezelni fogja a kiemelkedő hiányosságokat, erősíteni fogja Európa versenyképességét és hozzá fog járulni mind a digitális, mind a zöld átálláshoz.
Az új törvény több mint 43 milliárd euró értékű köz- és magánberuházást fog mozgósítani, és intézkedéseket határoz meg az ellátási láncok jövőbeli zavarainak megelőzésére, előrejelzésére és a gyors reagálásra a tagállamokkal és nemzetközi partnerekkel együtt. Lehetővé teszi az EU számára, hogy elérje azt a célkitűzését, hogy 2030-ra megduplázza, 20 százalékra növelje piaci részesedését.
Thierry Breton belső piacért felelős biztos a sajtóértekezleten kiemelte:
Marija Gabriel innovációért, kultúráért, oktatásért és kutatásért, valamint az ifjúságért felelős uniós biztos arról tájékoztatott, hogy a félvezetők kínálatának nyomon követésére, a kereslet becslésére és a hiányok előrejelzésére szolgáló törvény által az EU képes lesz figyelemmel kísérni a félvezető-értékláncot. Kulcsfontosságú információkat gyűjt majd a vállalatoktól az esetleges gyengeségek feltérképezéséhez. Összefogja a tagállami és uniós szintű válságértékelést, és felgyorsítja, valamint összehangolja az uniós vészhelyzeti eszköztárból meghozható intézkedéseket – tette hozzá az uniós biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!