Frankhitelesek: a kormány nem akar kötelező megoldást

Mint ismeretes, a svájci jegybank csütörtökön eltörölte az euróval szembeni árfolyamküszöbét, aminek hatására a svájci frank árfolyama az előző napi 3,74-ről 4,32 lejre ugrott. Pénteken a jegybank ennél is magasabb, 4,42 lejes frankárfolyamot közölt.

Darius Vâlcov elmondása szerint a tanácskozáson két megoldás körvonalazódott: az egyik a hitelek lejre – esetleg euróra – váltása, a másik pedig a törlesztések átütemezése a futamidő meghosszabbításával. Hozzátette: egyik megoldást sem szeretnék kötelezővé tenni, mert „Románia szabad piacgazdaság, és a kormánynak tartózkodnia kell a magántulajdonú bankokat károsító beavatkozástól\" – fogalmazott. 

Arra a kérdésre, hogy felmerült-e a frankárfolyam befagyasztása, a tárcavezető azt mondta: erről csak a bankok hozhatnak döntést, ilyesmit nem lehet rájuk kényszeríteni. A pénzügyminiszter ugyanakkor rámutatott, nincs 150-200 ezer frankhiteles Romániában, ahogyan az a szaksajtóban megjelent: a bajba jutott lakossági hitelesek száma alig haladja meg a 75 ezret. A bankszektor érintettsége is alacsony: a 40 szereplős román piacon összesen hat banknál összpontosul a frankhitelek több mint 95 százaléka – tette hozzá.

Az általa vázolt két megoldásról Vâlcov kifejtette: van már olyan bank, amelyik lehetővé teszi a frankhitelek lejre váltását, átvállalva a konverzióval keletkező többletterhek jelentős részét. A másik megoldásra – a hitelek átütemezésére – állami támogatás is létezik: a kormány ugyanis – mint arról több ízben is írtunk – egy tavalyi rendeletében adókedvezménnyel bátorította a kisjövedelmű hiteleseket, hogy a futamidő meghosszabbításáról állapodjanak meg a bankokkal. Vâlcov szerint a jogszabály a frankhitelesek megsegítését is szolgálhatná, csak azt részt kell kivenni a jogszabályból, amely jövedelemkorlátot szab alkalmazására.

A Ponta-kormány a fogyasztást akarta bátorítani azzal a rendelettel, amely adókedvezményt biztosított a hiteleseknek, ha megállapodtak a bankokkal, hogy két évig – a kamatterhek 35 százalékig terjedő csökkentésével – kisebb törlesztőrészletet fizetnek. A futamidő meghosszabbítása miatt később keletkező kamattöbbletre az állam a hiteles jövedelemadójának részleges elengedésével biztosít fedezetet. A rendelet „előnyeit\" eddig sem a bankok, sem a hitelesek nem akarták kihasználni.

Mindenki megoldást keres

Pénteken délben egyébként a kormány és az ellenzék is tárgyalásokat javasolt a frankhitelesek megsegítéséről. Victor Ponta miniszterelnök közölte, megkérte Darius Vâlcov pénzügyminisztert, kezdeményezzen tárgyalásokat a Román Nemzeti Bank vezetőségével a frankhitelesek helyzetéről, és javasoljanak megoldásokat.

A fő román ellenzéki erő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) is kérte Andreea Paul első alelnöke révén, hogy a parlament pénzügyi szakbizottsága hívja be meghallgatásra Mugur Isărescu jegybankelnököt, és kérjék ki a véleményét, milyen konkrét intézkedéssel lehet megsegíteni a frankhiteleseket.

Sürgetett RMDSZ-es törvényjavaslat

Eközben Cseke Attila RMDSZ-es képviselő arról beszélt, hogy a kialakult körülmények között szükségszerű és sürgős az RMDSZ jelzáloghitelekre vonatkozó törvénytervezetének elfogadása. A szövetség több politikusa által beterjesztett jogszabályjavaslat az 50-es számú, 2010-es sürgősségi kormányrendeletet kívánja módosítani, és azokon segítene, akik nehezen vagy egyáltalán nem tudják fizetni kötelezettségeiket a bankok felé.

A kezdeményezés értelmében lehetővé válik a valuta alapú jelzáloghitelek átváltása lej alapú hitelre, a hitelmódosítás azonban nem az átváltás napján érvényes árfolyam szerint történne, hanem a szerződés megkötésének hónapjában érvényes árfolyam szerint. A törvénytervezetet 2013 novemberében iktatta az RMDSZ, s azt a szenátus 2014 júniusában megszavazta, jelenleg a képviselőház, mint döntő ház tárgyalja.

„Ma mindennél aktuálisabbá vált az RMDSZ azon törvénytervezetének elfogadása, amely a devizahitelesek problémájának megoldását jelentené. 2007 januárjában egy svájci frank 2,07 lej volt. Ez a valutaárfolyam 2015 január 15-én 4,32 lejre nőtt, ami 108 százalékos növekedést jelent a svájci franknak a lejjel szemben, vagyis több mint megkétszereződött a különbség. Amennyiben eddig nehéz helyzetben voltak a devizahitelesek, akkor a svájci frank ilyen méretű erősödése után, a devizahitelesek számára kilátástalanná válhat a helyzet. Gyors megoldás szükséges, és ezt az RMDSZ törvénytervezete biztosítaná” – érvelt javaslatuk mellett Cseke Attila.

Az OTP máris akcióba lendült

Az OTP Bank Románia nem várt semmilyen megoldásjavaslatra, a frankhitelt nyújtó pénzintézetek közül elsőként – és lapzártánkig egyedüliként – pénteken bejelentette, a kamat ideiglenes csökkentését ajánlja fel bajba került frankhiteleseinek, vagyis három hónapon keresztül 150 bázisponttal (1,5 százalékkal) csökkenti a törlesztőrészletek kamatát.

Diósi László, a pénzintézet vezérigazgatója az MTI-nek elmondta: ezzel a lépéssel az árfolyamnövekedés többletterhének mintegy 90 százalékát a bank magára vállalja. „Az OTP Bank Románia úgy látta etikusnak, ha a bank átvállalja a változás nagy részét. Mi ezt modelleztük egy 50 ezer frankos, 20 éves ingatlanhitelre, ami a portfólióban átlagosnak mondható és annak esetében ezzel a kedvezménnyel a bank átvállalja a változás 90 százalékát\" – magyarázta. 

Hozzátette, többnyire 2009 előtti hitelekről van szó: az akkori kamatok 5-6 százalékosak voltak Arra a kérdésre, hogy indokoltnak tartja-e a bukaresti kormány, vagy a parlament beavatkozását a frankhitelesek védelmében, Diósi László azt mondta: a bankrendszer stabilitását szem előtt tartva a jegybanknak és a bankoknak kell a problémáról tárgyalniuk, messzemenően figyelembe véve az ügyfelek érdekeit. Szerinte senkinek nem érdeke az, hogy ügyfelek tömegei váljanak fizetésképtelenné.

„Az előző év a stabilitás éve volt a hitelportfólió minőségében, mindenkinek érdeke, hogy ezt fenntartsuk, sőt, javulás történjen” – húzta alá, hozzáfűzve, ezért is döntöttek úgy, hogy átvállalják az ügyfelek többletterheit.

Financial Times: ezúttal dicsérik Orbánt

A devizaalapú hitelek átváltására tett intézkedések miatt ezúttal dicsérik Orbán Viktor miniszterelnök gazdaságpolitikai lépéseit – írta a Financial Times. A londoni üzleti napilap tudósítója, Andrew Byrne emlékeztetett, Orbánt hosszú ideje bírálják a magyar bankrendszer ellen viselt háborúja miatt. Gazdaságpolitikai lépéseit most azonban ritka módon „valamelyes elismerés\" övezi, miután a svájci jegybank törölte a svájci frank erősödése ellen alkalmazott árfolyamvédelmi küszöböt, és ennek nyomán a forint rekordmértékben gyengült a frankkal szemben. 

 A Financial Times által megszerzett adatok szerint 2014 végén a magyar lakosság devizaalapú hitelállományának 86 százaléka volt svájci frankban denominálva. A devizahitelek kivezetésére és a magyar adósok védelmére tett „agresszív\" lépéseknek köszönhetően úgy tűnik, hogy a svájci frank árfolyammozgásainak legsúlyosabb következményeit sikerült kivédeni – írja Byrne.

„Orbán Viktor nem láthatta előre a svájci jegybank tervét, így a devizaalapú hitelek átváltására kidolgozott terve igen szerencsés időzítésűnek tűnik” – áll a cikkben. A tudósító szerint ugyanakkor a lengyel kormányra is nyomás nehezedhet annak érdekében, hogy kövesse Orbán példáját, és enyhítse a lengyel devizahitelesek terheit. „Ez jelentős változás lenne a magyar kormányfő számára, akit ritkán állítanak követendő példaként a bankreformok kérdésében” – írta a Financial Times.

A németek lehetnek a történések nyertesei

A német gazdaságnak több szempontból is előnyös a svájci frank euróval szembeni árfolyamküszöbének eltörlése, a svájci jegybank (SNB) váratlan döntése „rendkívüli gazdaságélénkítő program\" Németország számára a német kereskedelmi és iparkamarák szövetsége (DIHK) vezető közgazdásza szerint. 

Alexander Schumann a DIHK honlapján pénteken közölt gyorselemzésében kiemelte, hogy a frank hatalmas mértékű erősödését kiváltó jegybanki lépés élénkíti a német turizmust, az ipart, és további svájci tőkét vonzhat az országba. Az árfolyamvédelmi küszöb eltörlése sokak számára megfizethetetlenné teszi a svájci téli üdülést, amiből elsősorban a német és az osztrák síparadicsomok húzhatnak hasznot – állapította meg. 

Ugyanakkor a svájci fogyasztók és vállalatok jóval olcsóbban juthatnak hozzá az euróövezetben gyártott termékekhez, ami erősítheti a német ipar pozícióit, mert a svájciak körében igen népszerűek a német autók, és Svájc fejlett ipari ország, amelynek sok termelő berendezésre van szüksége, így a német gépipar is profitálhat az SNB intézkedéséből – tette hozzá.