2011. május 04., 09:442011. május 04., 09:44
Az Energia Útiterv – amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság – azt mutatja majd be, hogy a villamosenergia-szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 2050-ig – részletezte a miniszter. Hozzátette: az útiterv széleskörűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a szükséges pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten. Fellegi szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit, a következő évtizedekben ugyanis kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széles körű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának. Hozzáfűzte: a kibocsátáscsökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.
| Teljes energiapolitikai fordulatot, 100 százalékban a megújuló forrásokra alapozó stratégiát követel a Greenpeace az uniós szakminiszterektől, a nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn a kérdésről tárgyaló delegációk budapesti szállása előtt adott hangot követelésének. A Greenpeace egy körúti szálloda előtt tartott demonstrációt, miközben egymás után érkeztek a hotelhez a huszonhetek energiapolitikáért felelős miniszterei. A környezetvédők 10–15 fős csoportja egy embermagasságú homokórát állított fel, amelyben homok helyett szénpor pergett, jelezve, hogy a nem megújítható forrásból származó energia idővel elfogy. A Greenpeace szerint arra kell törekedni, hogy teljes mértékben a megújuló energiára álljon át a közösség. |
Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület „szigorú javaslatot” terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszertanára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd. Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár. Arra a kérdésre, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.
Az energiaügyi EU-biztos ugyanakkor arról is beszámolt a tanácskozások szünetében, hogy a stressztesztek júniusban kezdődnek, az eredményekről szóló részletes jelentés pedig decemberben kerülhet majd az Európai Tanács elé. Oettinger hangsúlyozta: a stresszteszt szigorú és objektív lesz, a várhatóan hat pontból álló kritériumrendszert a jövő héten vitatják meg Brüszszelben.
Világszerte követhető modell lehet az uniós stresszteszt, amelynek azonban kellőképpen szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy a Fukusima utáni világban a lakosság elfogadja a nukleáris energiát „ vélekedett Gödöllőn Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója is. Tanaka elmondta: számos országban felülvizsgálják az atomerőművekre vonatkozó előírásokat, biztonsági eljárásokat, a vizsgálat egyik világszerte követhető mintája pedig az uniós stresszteszt lehet. „A fukusimai katasztrófa pontos okait egyelőre nem tudni, az egyik legjelentősebb következmény viszont már látható: nem terjed olyan ütemben az atomenergia használata, mint ahogy korábban becsülték, aminek jelentős hatása lehet a többi energiaforrásra, nagyobb teret nyerhet például a földgáz” – fogalmazta meg Tanaka Nobuo. Hozzátette, az EU-ban az energiabiztonságot mindenekelőtt a tagállamok hálózatainak összekapcsolásával, határokon átívelő hálózatok kiépítésével lehet fokozni. Ez a legalkalmasabb módszer a megújuló forrásokból származó energia egyik jellegzetességéből, a megtermelt mennyiség állandó ingadozásából fakadó problémák kiküszöbölésére is – mondta Tanaka Nobuo, utalva arra, hogy például a szélerőművek termelése igen nagy ingadozásokat mutat, hiszen a széljárás a legtöbb helyen korántsem változatlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!