Hirdetés

Célkeresztben az EU energiapolitikája

Az Európai Unió 2050-ig szóló Energia Útitervéről egyeztetnek egyebek mellett az EU- tagországok energiaügyi miniszterei a Gödöllőn tegnap elkezdődött informális munkaülésen, de folytatják az atomerőművi stressztesztek előkészítését is. A tanácskozást a magyar elnökség nevében levezető Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy a tegnapi vita iránymutatásul szolgálhat az útitervvel kapcsolatos további eszmecseréhez.

2011. május 04., 09:442011. május 04., 09:44

Útiterv a jövőnek

Az Energia Útiterv – amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság – azt mutatja majd be, hogy a villamosenergia-szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 2050-ig – részletezte a miniszter. Hozzátette: az útiterv széleskörűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a szükséges pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten. Fellegi szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit, a következő évtizedekben ugyanis kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széles körű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának. Hozzáfűzte: a kibocsátáscsökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.

Nukleáris stressztesztek

Teljes fordulatot kér a Greenpeace
Teljes energiapolitikai fordulatot, 100 százalékban a megújuló forrásokra alapozó stratégiát követel a Greenpeace az uniós szakminiszterektől, a nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn a kérdésről tárgyaló delegációk budapesti szállása előtt adott hangot követelésének. A Greenpeace egy körúti szálloda előtt tartott demonstrációt, miközben egymás után érkeztek a hotelhez a huszonhetek energiapolitikáért felelős miniszterei. A környezetvédők 10–15 fős csoportja egy embermagasságú homokórát állított fel, amelyben homok helyett szénpor pergett, jelezve, hogy a nem megújítható forrásból származó energia idővel elfogy. A Greenpeace szerint arra kell törekedni, hogy teljes mértékben a megújuló energiára álljon át a közösség.

Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület „szigorú javaslatot” terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszertanára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd. Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár. Arra a kérdésre, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.

Az energiaügyi EU-biztos ugyanakkor arról is beszámolt a tanácskozások szünetében, hogy a stressztesztek júniusban kezdődnek, az eredményekről szóló részletes jelentés pedig decemberben kerülhet majd az Európai Tanács elé. Oettinger hangsúlyozta: a stresszteszt szigorú és objektív lesz, a várhatóan hat pontból álló kritériumrendszert a jövő héten vitatják meg Brüszszelben.

Követhető modellt akarnak

Világszerte követhető modell lehet az uniós stresszteszt, amelynek azonban kellőképpen szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy a Fukusima utáni világban a lakosság elfogadja a nukleáris energiát „ vélekedett Gödöllőn Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója is. Tanaka elmondta: számos országban felülvizsgálják az atomerőművekre vonatkozó előírásokat, biztonsági eljárásokat, a vizsgálat egyik világszerte követhető mintája pedig az uniós stresszteszt lehet. „A fukusimai katasztrófa pontos okait egyelőre nem tudni, az egyik legjelentősebb következmény viszont már látható: nem terjed olyan ütemben az atomenergia használata, mint ahogy korábban becsülték, aminek jelentős hatása lehet a többi energiaforrásra, nagyobb teret nyerhet például a földgáz” – fogalmazta meg Tanaka Nobuo. Hozzátette, az EU-ban az energiabiztonságot mindenekelőtt a tagállamok hálózatainak összekapcsolásával, határokon átívelő hálózatok kiépítésével lehet fokozni. Ez a legalkalmasabb módszer a megújuló forrásokból származó energia egyik jellegzetességéből, a megtermelt mennyiség állandó ingadozásából fakadó problémák kiküszöbölésére is – mondta Tanaka Nobuo, utalva arra, hogy például a szélerőművek termelése igen nagy ingadozásokat mutat, hiszen a széljárás a legtöbb helyen korántsem változatlan.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 29., csütörtök

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?

Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.

Kolozsváron csillagászati ár, Zilahon is egyre drágább – Mennyibe kerülnek a lakások Erdély nagyobb városaiban?
Hirdetés
2026. október 29., csütörtök

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt

A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.

Eladták a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt
2026. október 29., csütörtök

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat

A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.

Elkezdődtek a ROBOR-perek: bíróságon támadják a bankok a rájuk rótt rekordbírságokat
2026. október 29., csütörtök

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra

Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.

Marad a veszélyhelyzet és a drágább áram, a cernavodai erőmű decemberig nem indulhat újra
Hirdetés
2026. október 27., kedd

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak

Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.

Nem luxus, csak tisztességes megélhetés: közel 12 ezer lejre lenne szüksége havonta egy négytagú családnak
2026. október 27., kedd

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter

Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Kevesebb pazarlás, több beruházás? Felvázolta prioritásait a pénzügyminiszter
2026. október 26., hétfő

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány

Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.

Üzemanyagárak: a féken tartaná lábát a kormány
Hirdetés
2026. október 26., hétfő

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről

A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.

Grindeanu azt ígéri, nem emelnek adót 2027-ben; a piaci alapú ingatlanadó is lekerül a napirendről
2026. október 26., hétfő

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők

A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.

Gyengélkedő lej, döcögő gazdaság: így látják a következő évet az elemzők
Hirdetés
Hirdetés