
2011. május 04., 09:442011. május 04., 09:44
Az Energia Útiterv – amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság – azt mutatja majd be, hogy a villamosenergia-szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 2050-ig – részletezte a miniszter. Hozzátette: az útiterv széleskörűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a szükséges pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten. Fellegi szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit, a következő évtizedekben ugyanis kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széles körű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának. Hozzáfűzte: a kibocsátáscsökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.
| Teljes energiapolitikai fordulatot, 100 százalékban a megújuló forrásokra alapozó stratégiát követel a Greenpeace az uniós szakminiszterektől, a nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn a kérdésről tárgyaló delegációk budapesti szállása előtt adott hangot követelésének. A Greenpeace egy körúti szálloda előtt tartott demonstrációt, miközben egymás után érkeztek a hotelhez a huszonhetek energiapolitikáért felelős miniszterei. A környezetvédők 10–15 fős csoportja egy embermagasságú homokórát állított fel, amelyben homok helyett szénpor pergett, jelezve, hogy a nem megújítható forrásból származó energia idővel elfogy. A Greenpeace szerint arra kell törekedni, hogy teljes mértékben a megújuló energiára álljon át a közösség. |
Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület „szigorú javaslatot” terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszertanára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd. Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár. Arra a kérdésre, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.
Az energiaügyi EU-biztos ugyanakkor arról is beszámolt a tanácskozások szünetében, hogy a stressztesztek júniusban kezdődnek, az eredményekről szóló részletes jelentés pedig decemberben kerülhet majd az Európai Tanács elé. Oettinger hangsúlyozta: a stresszteszt szigorú és objektív lesz, a várhatóan hat pontból álló kritériumrendszert a jövő héten vitatják meg Brüszszelben.
Világszerte követhető modell lehet az uniós stresszteszt, amelynek azonban kellőképpen szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy a Fukusima utáni világban a lakosság elfogadja a nukleáris energiát „ vélekedett Gödöllőn Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója is. Tanaka elmondta: számos országban felülvizsgálják az atomerőművekre vonatkozó előírásokat, biztonsági eljárásokat, a vizsgálat egyik világszerte követhető mintája pedig az uniós stresszteszt lehet. „A fukusimai katasztrófa pontos okait egyelőre nem tudni, az egyik legjelentősebb következmény viszont már látható: nem terjed olyan ütemben az atomenergia használata, mint ahogy korábban becsülték, aminek jelentős hatása lehet a többi energiaforrásra, nagyobb teret nyerhet például a földgáz” – fogalmazta meg Tanaka Nobuo. Hozzátette, az EU-ban az energiabiztonságot mindenekelőtt a tagállamok hálózatainak összekapcsolásával, határokon átívelő hálózatok kiépítésével lehet fokozni. Ez a legalkalmasabb módszer a megújuló forrásokból származó energia egyik jellegzetességéből, a megtermelt mennyiség állandó ingadozásából fakadó problémák kiküszöbölésére is – mondta Tanaka Nobuo, utalva arra, hogy például a szélerőművek termelése igen nagy ingadozásokat mutat, hiszen a széljárás a legtöbb helyen korántsem változatlan.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!