2011. május 04., 09:442011. május 04., 09:44
Az Energia Útiterv – amelynek végleges változatát idén a harmadik negyedévben hozza nyilvánosságra az Európai Bizottság – azt mutatja majd be, hogy a villamosenergia-szektorban hogyan valósítható meg a több mint 90 százalékos szén-dioxid-kibocsátás-csökkentés 2050-ig – részletezte a miniszter. Hozzátette: az útiterv széleskörűen meghatározza majd a célok megvalósításához szükséges intézkedéseket, amelyekhez elengedhetetlen lesz a szükséges pénzügyi források biztosítása mind nemzeti, mind uniós szinten. Fellegi szerint fontos, hogy ezen a területen is érvényesüljön a szolidaritás elve, vagyis az EU vegye figyelembe a tagállamok eltérő kiindulási pontjait, lehetőségeit, a következő évtizedekben ugyanis kiemelt jelentősége lesz az energiahatékonyság fokozásának, a megújuló energiák széles körű felhasználásának, valamint a fogyasztási igények befolyásolásának, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósításának. Hozzáfűzte: a kibocsátáscsökkentés az unió versenyképességének növelése mellett munkahelyeket is teremt. A célok megvalósításához elengedhetetlen a megfelelően képzett munkaerő biztosítása az energiaszektorban.
| Teljes energiapolitikai fordulatot, 100 százalékban a megújuló forrásokra alapozó stratégiát követel a Greenpeace az uniós szakminiszterektől, a nemzetközi környezetvédő szervezet hétfőn a kérdésről tárgyaló delegációk budapesti szállása előtt adott hangot követelésének. A Greenpeace egy körúti szálloda előtt tartott demonstrációt, miközben egymás után érkeztek a hotelhez a huszonhetek energiapolitikáért felelős miniszterei. A környezetvédők 10–15 fős csoportja egy embermagasságú homokórát állított fel, amelyben homok helyett szénpor pergett, jelezve, hogy a nem megújítható forrásból származó energia idővel elfogy. A Greenpeace szerint arra kell törekedni, hogy teljes mértékben a megújuló energiára álljon át a közösség. |
Günther Oettinger, az EB energetikai biztosa a tanácskozás megkezdése előtt újságíróknak elmondta: a brüsszeli testület „szigorú javaslatot” terjeszt majd elő az úgynevezett nukleáris stressztesztek módszertanára, kritériumaira, a kérdést pedig a keddi találkozón is megvitatják majd. Az atomerőművek biztonságát elemző teszt részeként a Japánban történt események fényében egyebek között azt vizsgálják majd meg, hogy miként hatna a létesítményekre egy földrengés vagy szökőár. Arra a kérdésre, hogy miként lehet rábírni az atomenergiára nagymértékben támaszkodó Franciaországot, illetve Nagy-Britanniát egy szigorú teszt elvégzésére, Oettinger csupán annyit mondott, hogy a nukleáris biztonság valamennyi tagország közös érdeke.
Az energiaügyi EU-biztos ugyanakkor arról is beszámolt a tanácskozások szünetében, hogy a stressztesztek júniusban kezdődnek, az eredményekről szóló részletes jelentés pedig decemberben kerülhet majd az Európai Tanács elé. Oettinger hangsúlyozta: a stresszteszt szigorú és objektív lesz, a várhatóan hat pontból álló kritériumrendszert a jövő héten vitatják meg Brüszszelben.
Világszerte követhető modell lehet az uniós stresszteszt, amelynek azonban kellőképpen szigorúnak kell lennie ahhoz, hogy a Fukusima utáni világban a lakosság elfogadja a nukleáris energiát „ vélekedett Gödöllőn Tanaka Nobuo, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezérigazgatója is. Tanaka elmondta: számos országban felülvizsgálják az atomerőművekre vonatkozó előírásokat, biztonsági eljárásokat, a vizsgálat egyik világszerte követhető mintája pedig az uniós stresszteszt lehet. „A fukusimai katasztrófa pontos okait egyelőre nem tudni, az egyik legjelentősebb következmény viszont már látható: nem terjed olyan ütemben az atomenergia használata, mint ahogy korábban becsülték, aminek jelentős hatása lehet a többi energiaforrásra, nagyobb teret nyerhet például a földgáz” – fogalmazta meg Tanaka Nobuo. Hozzátette, az EU-ban az energiabiztonságot mindenekelőtt a tagállamok hálózatainak összekapcsolásával, határokon átívelő hálózatok kiépítésével lehet fokozni. Ez a legalkalmasabb módszer a megújuló forrásokból származó energia egyik jellegzetességéből, a megtermelt mennyiség állandó ingadozásából fakadó problémák kiküszöbölésére is – mondta Tanaka Nobuo, utalva arra, hogy például a szélerőművek termelése igen nagy ingadozásokat mutat, hiszen a széljárás a legtöbb helyen korántsem változatlan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!