Célkeresztben a biztosítótársaságok

„A 25 év alattiak többsége 2000 lejnél is többet fizet a biztosítónak, így sok esetben az autó olcsóbb, mint a kötelező kötvény. Ez hatalmas terhet ró a fiatal sofőrökre, meggyőződésem, hogy sokan emiatt nem tudják magunknak megengedni a saját autót. Remélem, hogy a pénzügyi hatóság mihamarabb az érdekükben cselekszik, és nem ellenük” – fogalmazott a tárcavezető.

Vâlcov kezdeményezését Victor Ponta is támogatja. A miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán fejtette ki, hogy a kötelező gépjármű-biztosítás értéke meghaladja a fiatalok pénzügyi kereteit, ezért sürgős lépésekre van szükség. „A saját autóra nem luxusként kellene tekinteni, ami csak egyesek kiváltsága” – írta a kormányfő, aki ugyancsak a pénzügyi hatóságot sürgeti a rendszer átszervezésére.

Nem szabályozható a piac?

Az ASF hétfőn a Hotnews.ro hírportálnak közleményben jelezte, hogy folyamatban van a fiatalokra vonatkozó kötelező biztosítási rendszer kivizsgálása, február végéig pedig szeretnének mindenki számára előnyös megállapodást kötni a biztosítótársaságokkal és más piaci szereplőkkel.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (Miért) hétfőn közleményben üdvözölte a fiatalokat érintő kötelező autóbiztosítási rendszer átgondolására vonatkozó kezdeményezést. A Miért egyébként decemberben Gyorshajtásért büntess, ne a korom miatt! szlogennel indított figyelemfelkeltő kampányt, amelynek keretében az árak megszabásánál figyelembe vett kritériumok módosítását kérték.

Biró Albin, a pénzügyi hatóság tagja ugyanakkor hétfőn lapunknak úgy nyilatkozott: az ASF nem szabályozhatja a biztosítási piac árait, hiszen azzal túllépné a hatáskörét, legfeljebb a kötvények értékének újraszámolását kérheti a biztosítóktól. Biró – aki egyébként a kormány és a civil szféra részéről érkező nyomás miatt létrehozott, a kötvényeket vizsgáló szakbizottságnak is tagja – emlékeztetett: a január elsejétől hatályba lépő, szigorító intézkedéseket tartalmazó új szabályzat értelmében a biztosítók csak tizenkét havonta módosíthatják áraikat.

Biró Albin egyébként úgy véli: a 25 év alatti sofőröknek szóló kötelező kötvények minden bizonynyal nincsenek túlárazva, hiszen ebben az esetben a hazai piacon működő tizenegy biztosító közül egy-kettő biztosan jóval olcsóbban kínálná az RCA-t, elcsábítva így az ifjakat.

„Mivel ez nem áll fenn, vagyis az olcsóbb kötvények kockázatát egyetlen társaság sem vállalja, arra következtethetünk, hogy a korosztály tekintetében valóban nagyobb mértékű a személyi sérülés és az okozott kár” – vélekedett a biztosítási szakember. Azt ugyan elismerte, hogy a fiatalok körében is vannak olyanok, akik évek óta vezetnek, és egyetlen balesetet sem okoztak, ugyanakkor az ötvenes korosztályban is előfordulnak a visszaeső szabályszegők, de „ennél pontosabban nem lehet személyre szabni a kötvényeket”.

Az ASF tagja rámutatott: a biztosítók a statisztikákat veszik alapul. A rendőrségi adatok szerint a fiatal sofőrök által elkövetett balesetek száma és az általuk okozott anyagi kár vagy személyi sérülés aránya két és félszer haladja meg a lakosságon belüli arányukat. Biró szerint emellett gondot okoz az is, hogy a fiatalok egy része hárítja a pluszköltséget, idősebb rokona nevére íratja a gépkocsit, de az ebbe a kategóriába tartozó ügyfelek csökkenésével arányosan emelkednek a díjszabások. Vagyis a biztosítással rendelkező fiatalok fizetik meg a szabályokat áthágó kortársaik által okozott károkat is.

Biró: nem helytállóak a híresztelések

A szakember rámutatott: nem teljesen helytálló, hogy minden fiatal több ezer lejt fizet az RCA-ért, hiszen a drága kötvények a gazdag családok csemetéire érvényesek, „akik hatalmas terepjárókkal száguldoznak, és valóban sok balesetet okoznak”.

„Tizenöt évvel ezelőtt jóval pontatlanabb volt a kötelező gépjármű-biztosítás, hiszen az árak megállapításánál csak két szempontot vettek figyelembe: az autó teljesítményét, illetve hogy a tulajdonos jogi vagy magánszemély. Az RCA most már nagymértékben személyre szabott: számít, hogy a sofőr falun vagy nagyvárosban él, hány éves, mióta vezet. A kategóriák kialakítását az az elv vezérelte, hogy aki kevesebb kárt okoz, kevesebbet fizessen. Ezért akár 10 százalékig terjedő kedvezményt is biztosítanak annak, aki nem balesetezett a korábbi években, míg aki két-három ízben is kárt okozott, a piaci átlagár akár kétszeresét is fizetheti” – részletezte a Krónikának Biró Albin.

Hozzátette: az árakat azok a társaságok is eltorzíthatják, amelyek cégpolitikájuk alapján bizonyos kategóriájú ügyfeleket nem fogadnak. „Például ha egy társaság úgy dönt, hogy nem foglalkozik a teherautókkal, vagy nem biztosít fiatalokat, olyan árakat szab meg, hogy biztosan ne tőle vásároljanak, de ez hamis képet ad az átlagértékekről, illetve a díjszabások felső határáról” – magyarázta az ASF tagja.

Kockázatos más nevére íratni az autót

A Biró által mondottakat a Sepsiszentgyörgyön biztosítótársaságot működtető Lőrincz Lehel is megerősítette. Mint kérdésünkre rámutatott: 5000 lej körüli biztosítást csak az fizet, aki 1990 után született, óriási lóerővel bíró gépkocsit vezet, és az elmúlt egy évben legalább két-három balesetet okozott.

„Egy 1600 köbcentis hengerűrtartalmú gépkocsit vezető, 25 év alatti fiatal, aki nem okozott balesetet, körülbelül 800 lejt fizet a kötelező gépjármű-biztosítási kötvényért. Ez ugyan meghaladja a más korosztályra kiszabott díjszabást, de nem több ezer lej” – magyarázta Lőrincz. Szerinte az is kockázatos, ha a fiatal gépkocsivezető idősebb rokona nevére íratja az autót, mivel ha például a hozzátartozó meghal, hagyatéki illetéket kell fizetni a jármű után, vagy osztozni kell rajta a többi örökössel.

„Sokan azzal is próbálkoznak, hogy közjegyző előtt aláírt papírral igazolják, miszerint idősebb rokonuk vezeti az autójukat, és ezért az ő nevére kötik a biztosítást. De ez ebben a formában törvénytelen, a rendőr bevonhatja a gépkocsi forgalmi engedélyét, amennyiben az RCA nem a tulajdonos nevére szól” – magyarázta a bróker. Lőrincz leszögezte: sem a pénzügyi hatóság, sem a pénzügyminisztérium nem kötelezheti a biztosítótársaságokat a díjszabások módosítására, hiszen a kockázati tényezőket ez utóbbiak mérik fel.