Cél a vállalkozóbarát környezet kialakítása: a cégek forgalmához kötnék a közintézmények béralapját

Mint a kezdeményező a Krónikának elmondta, a héten Bukarestben az országos kamara keretében Ştefan Radu Oprea üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszterrel találkozott, vázolta neki az elképzelést, hozzátéve, bár merész gondolat, de a vállalkozóbarát környezet kialakítását segítené elő, és ezért érdemes lenne fontolóra venni. A tárcavezető a felvetésre azt válaszolta, hogy Eugen Teodorivici pénzügyminiszter legutóbbi, a közszféra kapcsán megfogalmazott nyilatkozataiból kiindulva „nem annyira elrugaszkodott az elképzelés”.

Ne akadályozzák a működést!

A Kovászna megyei vállalkozói érdekképviselet elnöke amúgy azzal érvelt javaslata mellett, hogy jelenleg a közintézmények és a magánszféra között van egy szakadás. Előbbiek nem látják be, hogy a magánszféra nélkül nem léteznének, hiszen az termeli meg a működésükhöz szükséges adólejeket is.

– részletezte Édler András.  Rámutatott, ha az ellenőrző hatóságok egy megyében nem megfelelő módon kezelik a vállalkozó problémáit, nem segítik, hanem ellenségesen akadályozzák a különben tisztességes adófizető cég tevékenységét, akkor az megteheti, hogy a székhelyét átköltözteti egy másik megyébe, ahol támogató vállalkozói környezetet teremtenek.

„Ha egy nagy méretű cég ezt meglépi, akár tíz százalékkal is csökken abban a megyében az összforgalom. Jelenleg ennek nincs semmi következménye. Viszont ha ezzel arányosan, szintén tíz százalékkal csökken az állami közintézmények béralapja, akkor mindenki jobban odafigyel arra, hogy minél barátságosabb feltételeket teremtsen” – mutatott rá az országos kamara alelnöke.

Szerinte az ellenőrző szervek feladata, hogy az adócsalást, a tisztességtelen vállalkozókat kiszűrjék, nem az, hogy akadályozzák a tisztességesen működő, legfeljebb csak adminisztratív  tévedéseket elkövető cégek munkáját, hiszen a magánszféra termeli meg a pénzt,  fizeti be az államkasszába az adókat, illetékeket, amiből a közszférában is kiadják a fizetéseket.

Nem kerülnének hátrányba a legkisebbek

Kérdésünkre, hogy egy ilyen rendszer bevezetése esetén nem kerülnek-e hátrányba azok a megyék, ahol valamilyen oknál fogva nem annyira pezsgő a vállalkozói élet, Édler András kifejtette, erre ki lehet dolgozni módszert például úgy, hogy alapul veszik a jelenlegi helyzetet, kiszámolva, a cégek összforgalmának hány százalékát teszi ki az állami intézmények fizetésalapja. Ez a forgalom változása szerint alakulhat jó vagy rossz irányba, tehát növekszik, vagy csökken.

Talán ez még elrugaszkodott elképzelésnek tűnik, de valahol el kell kezdeni a változást, és az üzleti környezetért, kereskedelemért és vállalkozásokért felelős miniszter sem tartotta kivitelezhetetlennek” – fogalmazta meg Édler András.