Kiállás. Benjámin Netanjahu és Marco Rubio a jeruzsálemi Siratófal mellett. Rubio leszögezte: a Hamászt le kell fegyverezni
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Az izraeli hadsereg hétfőn késő este megkezdte a Gázaváros elleni inváziót – erősítették meg a The Jerusalem Post forrásai, miután a palesztin média korábban arról számolt be, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) harci repülőgépekkel, tüzérséggel és drónokkal támadják Gázavárost.
2025. szeptember 16., 10:592025. szeptember 16., 10:59
2025. szeptember 16., 12:052025. szeptember 16., 12:05
A jelentések szerint a támadások hatalmas robbanásokat okoznak, amelyek messziről is hallhatók.
„Gáza lángokban áll” – jelezte az izraeli védelmi miniszter, miután a Sky News szerint éjszaka heves támadásokról számoltak be a városban.
Jiszráel Kac nemrég a közösségi médiában így írt: „Az IDF vasököllel csap le a terrorista infrastruktúrára, és az IDF katonái bátran harcolnak, hogy megteremtsék a túszok kiszabadításához és a Hamász legyőzéséhez szükséges feltételeket.”
Korrupciós perének keddi kezdetekor Benjámin Netanjahu miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael „intenzív műveletet indított Gázában”.
A nyilatkozatot egy „fontos események miatt” benyújtott, a rendszeres tanúvallomás alól való felmentés iránti kérelem részeként tette.
A gázai háborúnak katonai művelettel kell lezárulnia, ha a diplomácia kudarcot vall – hangoztatta Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn egy interjúban.
A külügyminiszter izraeli és katari állami vezetőkkel tartott megbeszéléseit követően a Közel-Keleti útja közben adott interjút a Fox News hírtelevíziónak, és ebben kifejtette, hogy a háború lezárásának békés módja az lenne, ha a Hamász elengedné a még kezében lévő 48 túszt, illetve kiadná a holttesteket, és beleegyezne a lefegyverzésbe és működésének beszüntetésébe.
Hozzátette azt is, hogy az izraeliek is szívesebben kerülnék el azt, hogy katonai erővel vessenek véget a Hamász uralmának, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden művelet Izraelé lesz, és abban az Egyesült Államok nem vesz részt.
Marco Rubio megismételte, hogy az Egyesült Államok és Donald Trump elnök helytelenítette az Izrael által Katarban végrehajtott múlt heti precíziós csapást, aminek célpontja a Hamász Dohában élő felsővezetése volt. Az amerikai diplomácia irányítója szerint Izrael katonai akciója nem változtatott a dolgok menetén, és reményét fejezte ki, hogy a katari vezetés továbbra is „pozitív, valamint konstruktív szerepet” tölt majd be a háború lezárása érdekében zajló diplomáciai folyamatban.
Marco Rubio hangsúlyozta, hogy
Korábban, a nap folyamán a Hamász lefegyverzéséről és a palesztin iszlamista terrorszervezet túszainak hazatéréséről tárgyalt Izraelben, majd ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott.
Az Egyesült Államok külügyminisztere több mint három órán át tárgyalt Netanjahuval és más vezető izraeli tisztségviselőkkel.
A sajtótájékoztatón Rubio kijelentette, hogy „minden túsznak azonnal haza kell térnie”, és a Hamászt „meg kell szüntetni” fegyveres szervezetként.
Élesen bírálta a Hamász „mindent felülmúló barbarizmusát”, és kijelentette:
Hangsúlyozta még, hogy Donald Trump amerikai elnök továbbra is elkötelezett ezen célok mellett.
A túszmegállapodást követelők szerint ez utóbbi ellentétes a túszok megmentésének ügyével.
Rubio szólt az iráni atomfenyegetésről.
Szerinte Irán nemcsak Izraelt és az Egyesült Államokat fenyegeti, hanem a perzsa-öbölbeli szövetségeseit és Európát is.
Közölte, hogy egy „nukleáris Irán elfogadhatatlan kockázatot” jelent a világ számára.
Sajtótájékoztatójukon Netanjahu méltatta a két ország „közös eltökéltségét” Iránnal szemben, és Donald Trump amerikai elnök azon döntését, hogy csapást mért Irán nukleáris programjára.
Netanjahu szerint
Az izraeli kormányfő szerint Trump következetes és bátor vezető, világos lépésekkel erősítette a kétoldalú kapcsolatokat.
„Továbbra is együtt nézünk szembe a közös ellenségekkel és megvédjük közös civilizációnkat” – mondta Netanjahu.
A miniszterelnök nem zárta ki, hogy a múlt heti katari támadás után további csapásokat mérnek a Hamász vezetőire, mondván, hogy „bárhol is legyenek”, nem élveznek mentességet.
Kijelentette, hogy minden országnak joga van „határain túl is megvédeni magát”.
Az Egyesült Államok külügyminisztere néhány nappal azután érkezett Jeruzsálembe, hogy Izrael támadást hajtott végre a Hamász Dohában tárgyaló vezetői ellen.
A támadás kiváltotta az Egyesült Államok rosszallását is, és most Dohában arab és muszlim országok vezető tisztségviselői közös válasz kidolgozásán dolgoznak.
Rubio hétfőn először másfél órán át négyszemközt tárgyalt Netanjahuval, majd másfél órás, tanácsadókkal kibővített ülés következett.
Ezen Rubio szóba hozta az izraeli hadsereg gázai hadműveleti terveit, Gázaváros elfoglalását, valamint a kormány azon szándékát, hogy annektálja az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia bizonyos részeit, ezzel végleg meghiúsítva egy esetleges palesztin állam létrejöttét.
Izrael ez utóbbi lépést tervezi arra az esetre, ha a következő hetekben az ENSZ Közgyűlésében megszavaznák a palesztin állam elismerését.
Marco Rubio Izraelből várhatóan Katarba, közel-keleti útjának újabb állomására repül.
Netanjahu szerint fennáll a veszélye, hogy Izrael elszigetelődik
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn figyelmeztetett, hogy Izrael egy „fajta elszigeteltséggel” szembesül, amely évekig tarthat, és nincs más választása, mint hogy önállóan álljon a lábára.
A pénzügyminisztérium konferenciáján a CNN szerint Netanjahu elmondta, hogy Izrael gazdaságának alkalmazkodnia kell az „autarkikus jellemzőkhöz” – önellátóbbá kell válnia és kevésbé kell támaszkodnia a külkereskedelemre.
„Utálom ezt a szót” – mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy ő volt az, aki „szabadpiaci forradalmat hozott Izraelbe”.
Az elszigeteltségtől fenyegetett egyik legfontosabb iparág a fegyverkereskedelem, ami arra kényszerítheti Izraelt, hogy ne függjön a külföldi fegyverimporttól.
„Fejlesztenünk kell a fegyveriparunkat – Athén és szuper Spárta kombinációjává válunk. Nincs más választásunk, legalábbis az elkövetkező években, amikor ezekkel az elszigeteltési kísérletekkel kell szembenéznünk” – mondta.
Netanjahu beszéde ritka elismerése annak a hatalmas nemzetközi visszhangnak, amellyel Izrael szembesül, miközben fokozza háborúját Gázában. Nem hajlandó változtatni a politikáján, annak ellenére, hogy az ENSZ és mások figyelmeztették, hogy a Gázavárosra leselkedő támadás további halálesetekhez és pusztításhoz vezet, és egyre több vád éri Izraelt, hogy népirtást követ el az enklávéban, amit Izrael határozottan tagad.
Izrael most részleges vagy teljes fegyverembargóval szembesül Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és más országok részéről a gázai háborúban tanúsított magatartása miatt. Fegyverimportjának nagy része azonban az Egyesült Államokból származik, amely nem vezetett be ilyen korlátozásokat, és másokat is figyelmeztetett, hogy ne tegyék meg. A Biden-korszakban elhalasztott 2000 fontos bombák szállítását a Trump-kormány gyorsan feloldotta.
Az izraeli közvélemény, a túszok családjai és még a hadsereg is ellenezte a háború kiterjesztését, mert attól tartottak, hogy az veszélybe sodorhatja a túszokat és súlyosbíthatja a humanitárius veszteségeket. A miniszterelnök azonban ragaszkodott ahhoz, hogy folytassák a háborút.
Izraelt évek óta regionális és globális gazdasági nagyhatalomnak tartják, ami nagyrészt a híres high-tech iparának köszönhető. A háború azonban gazdasági hatásokkal is járt, és máris a leghosszabb és legdrágább háború az ország történelmében.
Netanjahu részben „szélsőséges iszlamista programnak” tulajdonította az elszigeteltséget, amely szerinte „nagyon negatív hatással” volt az európai külpolitikára. Azt is mondta, hogy a rivális államok – „köztük Katar” – alakították a globális diskurzust a közösségi médiában, ami „egyfajta elszigeteltségbe taszított minket”.
„Ez a helyzet gazdasági szankciók bevezetésével és fegyverek és fegyveralkatrészek importjának problémáival fenyeget minket” – mondta Netanjahu.
Jair Lapid izraeli ellenzéki vezető válaszul élesen bírálta Netanjahut, és „őrültnek” nevezte azt a kijelentését, hogy Izrael elszigetelődik.
„Az elszigetelődés nem sorsszerű, hanem Netanjahu hibás és kudarcos politikájának eredménye” – írta Lapid az X-en.
Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg volt vezetője, aki politikai karriert tervez, szintén bírálta a miniszterelnököt, mondván: „Nem lesz második esély arra, hogy helyrehozzuk a kárt, amelyet ő és partnerei okoztak, akik elhagyták a túszokat és elszigetelték Izraelt a világban.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok befejezte első venezuelai olajeladását, amelynek értéke 500 millió dollár – közölte egy kormányzati tisztségviselő.
Az Egyesült Államok kivonja személyzetének egy részét a közel-keleti támaszpontokról – jelentette be szerdán egy amerikai tisztségviselő.
Ukrajna és nem Oroszország akadályozza a potenciális békemegállapodást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök egy, a Reutersnek adott interjúban.
Az Egyesült Államoknak továbbra is célja a Grönland felletti ellenőrzés megszerzése – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök szerdán, miután J.D. Vance alelnök és Marco Rubio külügyminiszter a Fehér Házban fogadta a dán és a grönlandi külügyminisztert.
Konzultátust nyit Grönlandon Franciaország február 6-án – jelentette be szerdán a francia diplomácia vezetője. A dán védelmi minisztérium meg azt közölte, hogy szerdától megerősíti a katonai jelenlétet a szigeten.
A magyar útlevél még mindig a világ tíz legerősebb úti okmánya között van, míg a román még mindig nem fér be, ugyanakkor mindkettő javított a legutóbbi rangsorolás óta – derül ki a Henley Passport Indexből.
Fontos számomra, hogy a grönlandiak ne csak szavakból, hanem tettekből is tudják: tiszteletben tartjuk a kívánságaikat és az érdekeiket, és számíthatnak ránk – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben.
Az orosz erők szerdára virradóra „hatalmas” támadást hajtottak végre Krivij Rih infrastrukturális létesítményei ellen, ami miatt körülbelül 45 000 villamosenergia-előfizető maradt áram nélkül – közölték a helyi hatóságok.
Donald Trump amerikai elnök segítséget ígért kedden az Iránban tüntetőknek, és további tiltakozásra buzdította őket a kormányzati hatalom ellen.
Grönland inkább Dániához akar tartozni, mint az Egyesült Államokhoz – jelentette ki Jens-Frederik Nielsen grönlandi miniszterelnök kedden.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!