Kiállás. Benjámin Netanjahu és Marco Rubio a jeruzsálemi Siratófal mellett. Rubio leszögezte: a Hamászt le kell fegyverezni
Fotó: Facebook/Benjamin Netanjahu
Az izraeli hadsereg hétfőn késő este megkezdte a Gázaváros elleni inváziót – erősítették meg a The Jerusalem Post forrásai, miután a palesztin média korábban arról számolt be, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) harci repülőgépekkel, tüzérséggel és drónokkal támadják Gázavárost.
2025. szeptember 16., 10:592025. szeptember 16., 10:59
2025. szeptember 16., 12:052025. szeptember 16., 12:05
A jelentések szerint a támadások hatalmas robbanásokat okoznak, amelyek messziről is hallhatók.
„Gáza lángokban áll” – jelezte az izraeli védelmi miniszter, miután a Sky News szerint éjszaka heves támadásokról számoltak be a városban.
Jiszráel Kac nemrég a közösségi médiában így írt: „Az IDF vasököllel csap le a terrorista infrastruktúrára, és az IDF katonái bátran harcolnak, hogy megteremtsék a túszok kiszabadításához és a Hamász legyőzéséhez szükséges feltételeket.”
Korrupciós perének keddi kezdetekor Benjámin Netanjahu miniszterelnök megerősítette, hogy Izrael „intenzív műveletet indított Gázában”.
A nyilatkozatot egy „fontos események miatt” benyújtott, a rendszeres tanúvallomás alól való felmentés iránti kérelem részeként tette.
A gázai háborúnak katonai művelettel kell lezárulnia, ha a diplomácia kudarcot vall – hangoztatta Marco Rubio amerikai külügyminiszter hétfőn egy interjúban.
A külügyminiszter izraeli és katari állami vezetőkkel tartott megbeszéléseit követően a Közel-Keleti útja közben adott interjút a Fox News hírtelevíziónak, és ebben kifejtette, hogy a háború lezárásának békés módja az lenne, ha a Hamász elengedné a még kezében lévő 48 túszt, illetve kiadná a holttesteket, és beleegyezne a lefegyverzésbe és működésének beszüntetésébe.
Hozzátette azt is, hogy az izraeliek is szívesebben kerülnék el azt, hogy katonai erővel vessenek véget a Hamász uralmának, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden művelet Izraelé lesz, és abban az Egyesült Államok nem vesz részt.
Marco Rubio megismételte, hogy az Egyesült Államok és Donald Trump elnök helytelenítette az Izrael által Katarban végrehajtott múlt heti precíziós csapást, aminek célpontja a Hamász Dohában élő felsővezetése volt. Az amerikai diplomácia irányítója szerint Izrael katonai akciója nem változtatott a dolgok menetén, és reményét fejezte ki, hogy a katari vezetés továbbra is „pozitív, valamint konstruktív szerepet” tölt majd be a háború lezárása érdekében zajló diplomáciai folyamatban.
Marco Rubio hangsúlyozta, hogy
Korábban, a nap folyamán a Hamász lefegyverzéséről és a palesztin iszlamista terrorszervezet túszainak hazatéréséről tárgyalt Izraelben, majd ő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök közös sajtótájékoztatót tartott.
Az Egyesült Államok külügyminisztere több mint három órán át tárgyalt Netanjahuval és más vezető izraeli tisztségviselőkkel.
A sajtótájékoztatón Rubio kijelentette, hogy „minden túsznak azonnal haza kell térnie”, és a Hamászt „meg kell szüntetni” fegyveres szervezetként.
Élesen bírálta a Hamász „mindent felülmúló barbarizmusát”, és kijelentette:
Hangsúlyozta még, hogy Donald Trump amerikai elnök továbbra is elkötelezett ezen célok mellett.
A túszmegállapodást követelők szerint ez utóbbi ellentétes a túszok megmentésének ügyével.
Rubio szólt az iráni atomfenyegetésről.
Szerinte Irán nemcsak Izraelt és az Egyesült Államokat fenyegeti, hanem a perzsa-öbölbeli szövetségeseit és Európát is.
Közölte, hogy egy „nukleáris Irán elfogadhatatlan kockázatot” jelent a világ számára.
Sajtótájékoztatójukon Netanjahu méltatta a két ország „közös eltökéltségét” Iránnal szemben, és Donald Trump amerikai elnök azon döntését, hogy csapást mért Irán nukleáris programjára.
Netanjahu szerint
Az izraeli kormányfő szerint Trump következetes és bátor vezető, világos lépésekkel erősítette a kétoldalú kapcsolatokat.
„Továbbra is együtt nézünk szembe a közös ellenségekkel és megvédjük közös civilizációnkat” – mondta Netanjahu.
A miniszterelnök nem zárta ki, hogy a múlt heti katari támadás után további csapásokat mérnek a Hamász vezetőire, mondván, hogy „bárhol is legyenek”, nem élveznek mentességet.
Kijelentette, hogy minden országnak joga van „határain túl is megvédeni magát”.
Az Egyesült Államok külügyminisztere néhány nappal azután érkezett Jeruzsálembe, hogy Izrael támadást hajtott végre a Hamász Dohában tárgyaló vezetői ellen.
A támadás kiváltotta az Egyesült Államok rosszallását is, és most Dohában arab és muszlim országok vezető tisztségviselői közös válasz kidolgozásán dolgoznak.
Rubio hétfőn először másfél órán át négyszemközt tárgyalt Netanjahuval, majd másfél órás, tanácsadókkal kibővített ülés következett.
Ezen Rubio szóba hozta az izraeli hadsereg gázai hadműveleti terveit, Gázaváros elfoglalását, valamint a kormány azon szándékát, hogy annektálja az 1967-ben Jordániától elfoglalt Ciszjordánia bizonyos részeit, ezzel végleg meghiúsítva egy esetleges palesztin állam létrejöttét.
Izrael ez utóbbi lépést tervezi arra az esetre, ha a következő hetekben az ENSZ Közgyűlésében megszavaznák a palesztin állam elismerését.
Marco Rubio Izraelből várhatóan Katarba, közel-keleti útjának újabb állomására repül.
Netanjahu szerint fennáll a veszélye, hogy Izrael elszigetelődik
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn figyelmeztetett, hogy Izrael egy „fajta elszigeteltséggel” szembesül, amely évekig tarthat, és nincs más választása, mint hogy önállóan álljon a lábára.
A pénzügyminisztérium konferenciáján a CNN szerint Netanjahu elmondta, hogy Izrael gazdaságának alkalmazkodnia kell az „autarkikus jellemzőkhöz” – önellátóbbá kell válnia és kevésbé kell támaszkodnia a külkereskedelemre.
„Utálom ezt a szót” – mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy ő volt az, aki „szabadpiaci forradalmat hozott Izraelbe”.
Az elszigeteltségtől fenyegetett egyik legfontosabb iparág a fegyverkereskedelem, ami arra kényszerítheti Izraelt, hogy ne függjön a külföldi fegyverimporttól.
„Fejlesztenünk kell a fegyveriparunkat – Athén és szuper Spárta kombinációjává válunk. Nincs más választásunk, legalábbis az elkövetkező években, amikor ezekkel az elszigeteltési kísérletekkel kell szembenéznünk” – mondta.
Netanjahu beszéde ritka elismerése annak a hatalmas nemzetközi visszhangnak, amellyel Izrael szembesül, miközben fokozza háborúját Gázában. Nem hajlandó változtatni a politikáján, annak ellenére, hogy az ENSZ és mások figyelmeztették, hogy a Gázavárosra leselkedő támadás további halálesetekhez és pusztításhoz vezet, és egyre több vád éri Izraelt, hogy népirtást követ el az enklávéban, amit Izrael határozottan tagad.
Izrael most részleges vagy teljes fegyverembargóval szembesül Franciaország, Hollandia, az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország és más országok részéről a gázai háborúban tanúsított magatartása miatt. Fegyverimportjának nagy része azonban az Egyesült Államokból származik, amely nem vezetett be ilyen korlátozásokat, és másokat is figyelmeztetett, hogy ne tegyék meg. A Biden-korszakban elhalasztott 2000 fontos bombák szállítását a Trump-kormány gyorsan feloldotta.
Az izraeli közvélemény, a túszok családjai és még a hadsereg is ellenezte a háború kiterjesztését, mert attól tartottak, hogy az veszélybe sodorhatja a túszokat és súlyosbíthatja a humanitárius veszteségeket. A miniszterelnök azonban ragaszkodott ahhoz, hogy folytassák a háborút.
Izraelt évek óta regionális és globális gazdasági nagyhatalomnak tartják, ami nagyrészt a híres high-tech iparának köszönhető. A háború azonban gazdasági hatásokkal is járt, és máris a leghosszabb és legdrágább háború az ország történelmében.
Netanjahu részben „szélsőséges iszlamista programnak” tulajdonította az elszigeteltséget, amely szerinte „nagyon negatív hatással” volt az európai külpolitikára. Azt is mondta, hogy a rivális államok – „köztük Katar” – alakították a globális diskurzust a közösségi médiában, ami „egyfajta elszigeteltségbe taszított minket”.
„Ez a helyzet gazdasági szankciók bevezetésével és fegyverek és fegyveralkatrészek importjának problémáival fenyeget minket” – mondta Netanjahu.
Jair Lapid izraeli ellenzéki vezető válaszul élesen bírálta Netanjahut, és „őrültnek” nevezte azt a kijelentését, hogy Izrael elszigetelődik.
„Az elszigetelődés nem sorsszerű, hanem Netanjahu hibás és kudarcos politikájának eredménye” – írta Lapid az X-en.
Gadi Ejzenkot, az izraeli hadsereg volt vezetője, aki politikai karriert tervez, szintén bírálta a miniszterelnököt, mondván: „Nem lesz második esély arra, hogy helyrehozzuk a kárt, amelyet ő és partnerei okoztak, akik elhagyták a túszokat és elszigetelték Izraelt a világban.”
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Teljes megújulásra van szükség, mert lezárult egy politikai korszak– jelentette ki Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök a Patrióta YouTube-csatornáján. Orbán Viktor először szólalt meg az április 12-ei országgyűlési választás óta.
A Tisza-kormány alatt a miniszterelnök irodája nem a Karmelita palotában lesz, hanem a Parlamenthez közeli egyik minisztériumi épületben – szögezte le Magyar Péter.
A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra – közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel.
Az elmúlt 24 órában az orosz hadsereg két hullámban 44, különböző típusú rakétával, valamint 659 csapásmérő és álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat, a csapásoknak 15 halálos áldozatuk is van.
Az Egyesült Államok aktív egyeztetéseket folytat Iránnal egy újabb tárgyalási fordulóról, ugyanakkor nem kezdeményezte a kéthetes tűzszünet meghosszabbítását – közölte Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője szerdán.
Az országgyűlési választásokon leadott levélszavazatok közel száz százalékát megszámolták csütörtökre – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
Egy Il-20-as típusú orosz felderítő repülőgépet fogtak el a balti országok nemzetközi légterében a NATO megerősített légtérvédelmi szolgálatában részt vevő román F16-os harci repülők.
A Tisza Párt elnöke a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, valamint az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról is beszélt, hogy kormánya megalakulása után új médiatörvényt fogadnak el és felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását.
Lövöldözés történt a délkelet-törökországi Kahramanmaras tartomány egyik iskolájából szerdán, négyen meghaltak, további 20-an megsebesültek – tájékoztatott Mükerrem Ünlüer, a tartomány kormányzója.
Komoly fennakadásokat okozott az Európai Unió repülőterein az új határellenőrzési rendszer, az Entry/Exit System (EES) bevezetése: több helyen akár háromórás sorok alakultak ki, és számos utas lekéste járatát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!