2010. március 04., 09:452010. március 04., 09:45
Öt éven belül súlyos informatikai tudáshiány elé nézhetnek az európai országok, ha az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az információtechnológia (IT) fejlődési üteméhez – állítják szakemberek és politikusok a hannoveri CeBIT, számítástechnikai és távközlési kiállításon. Egy felmérés szerint 2015-re mintegy 384 ezer információ- és kommunikációtechnológiai szakember fog hiányozni a munkaerőpiacról, miközben a gazdasági szektorban mindössze 10 százaléknyi szükség van olyan munkavállalókra, akik nem rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel. „Európa jelentős versenyelőnyét veszítheti el azzal, ha nem használjuk ki teljes mértékben a digitális iparban rejlő képességeinket” – mondta Bridget Cosgrave, a digitális technikai iparágat képviselő DigitalEurope szervezet vezérigazgatója. A digitális ipar közel 400 ezer új munkahelyet teremthet Európában a következő öt évben, amely elsősorban az e-kormányzatok, az e-oktatásnak és az e-kereskedelemnek lesz köszönhető. Az informatikát választó fiatalok száma azonban 2003 óta folyamatosan csökken, így a munkaerőpiacra is egyre kevesebb képzett szakember kerül.
Werner Korte, az Empirica szakértője eközben arról értekezett, hogy a gazdasági válság az IT-szektort érinti a legkevésbé, a munkanélküliségi ráta ebben az iparágban 40–50 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. Antonio Tajani, ipari és vállalkozási, Neelie Kroes, a digitális politikáért és Androulla Vassiliou, az oktatásért, kultúráért, illetve a többnyelvűségért felelős európai biztos közös közleményt fogalmazott meg, amelyben Európa oktatási és szakképzési rendszerét teszik felelőssé azért, hogy az informatika iránt érdeklődő diákok száma nem tart lépést az iparág fejlődésének ütemével.
Az informatika iránti érdeklődés csökkenése a világ legrangosabb szakvásárának tekintett CeBIT látogatóinak számán is érezhető. A március 2–6. között nyitva tartó pavilonokból szemmel láthatóan hiányozik a diákok korábban népes serege. A gazdasági világválság pedig a résztvevők számának alakulására is alaposan rányomta bélyegét, az idén 68 országból összesen 4157 kiállító vesz részt, és ez további csökkenést jelent a tavalyi mélypontnak tekintett 4300 kiállítóhoz képest. A válság előtti évben, 2008-ban több mint 5800 kiállító volt jelen.
A romaniaIT branddel 14 hazai vállalkozás is részt vesz a hannoveri CeBit Business IT szekciójában. A romaniaIT elnevezés egyébként nem új keletű, a romániai informatikai és információs technológiai vállalkozók már 2006 óta használják ezt a brandet az ország és a IT-szektor külföldi népszerűsítésében. Azóta már 15 rangos eseményen is használták ezt az elnevezést a szakma minél szélesebb körű megismertetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Látogatottsági adatok