2010. március 04., 09:452010. március 04., 09:45
Öt éven belül súlyos informatikai tudáshiány elé nézhetnek az európai országok, ha az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az információtechnológia (IT) fejlődési üteméhez – állítják szakemberek és politikusok a hannoveri CeBIT, számítástechnikai és távközlési kiállításon. Egy felmérés szerint 2015-re mintegy 384 ezer információ- és kommunikációtechnológiai szakember fog hiányozni a munkaerőpiacról, miközben a gazdasági szektorban mindössze 10 százaléknyi szükség van olyan munkavállalókra, akik nem rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel. „Európa jelentős versenyelőnyét veszítheti el azzal, ha nem használjuk ki teljes mértékben a digitális iparban rejlő képességeinket” – mondta Bridget Cosgrave, a digitális technikai iparágat képviselő DigitalEurope szervezet vezérigazgatója. A digitális ipar közel 400 ezer új munkahelyet teremthet Európában a következő öt évben, amely elsősorban az e-kormányzatok, az e-oktatásnak és az e-kereskedelemnek lesz köszönhető. Az informatikát választó fiatalok száma azonban 2003 óta folyamatosan csökken, így a munkaerőpiacra is egyre kevesebb képzett szakember kerül.
Werner Korte, az Empirica szakértője eközben arról értekezett, hogy a gazdasági válság az IT-szektort érinti a legkevésbé, a munkanélküliségi ráta ebben az iparágban 40–50 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. Antonio Tajani, ipari és vállalkozási, Neelie Kroes, a digitális politikáért és Androulla Vassiliou, az oktatásért, kultúráért, illetve a többnyelvűségért felelős európai biztos közös közleményt fogalmazott meg, amelyben Európa oktatási és szakképzési rendszerét teszik felelőssé azért, hogy az informatika iránt érdeklődő diákok száma nem tart lépést az iparág fejlődésének ütemével.
Az informatika iránti érdeklődés csökkenése a világ legrangosabb szakvásárának tekintett CeBIT látogatóinak számán is érezhető. A március 2–6. között nyitva tartó pavilonokból szemmel láthatóan hiányozik a diákok korábban népes serege. A gazdasági világválság pedig a résztvevők számának alakulására is alaposan rányomta bélyegét, az idén 68 országból összesen 4157 kiállító vesz részt, és ez további csökkenést jelent a tavalyi mélypontnak tekintett 4300 kiállítóhoz képest. A válság előtti évben, 2008-ban több mint 5800 kiállító volt jelen.
A romaniaIT branddel 14 hazai vállalkozás is részt vesz a hannoveri CeBit Business IT szekciójában. A romaniaIT elnevezés egyébként nem új keletű, a romániai informatikai és információs technológiai vállalkozók már 2006 óta használják ezt a brandet az ország és a IT-szektor külföldi népszerűsítésében. Azóta már 15 rangos eseményen is használták ezt az elnevezést a szakma minél szélesebb körű megismertetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok