2010. március 04., 09:452010. március 04., 09:45
Öt éven belül súlyos informatikai tudáshiány elé nézhetnek az európai országok, ha az oktatási rendszer nem alkalmazkodik az információtechnológia (IT) fejlődési üteméhez – állítják szakemberek és politikusok a hannoveri CeBIT, számítástechnikai és távközlési kiállításon. Egy felmérés szerint 2015-re mintegy 384 ezer információ- és kommunikációtechnológiai szakember fog hiányozni a munkaerőpiacról, miközben a gazdasági szektorban mindössze 10 százaléknyi szükség van olyan munkavállalókra, akik nem rendelkeznek alapvető informatikai ismeretekkel. „Európa jelentős versenyelőnyét veszítheti el azzal, ha nem használjuk ki teljes mértékben a digitális iparban rejlő képességeinket” – mondta Bridget Cosgrave, a digitális technikai iparágat képviselő DigitalEurope szervezet vezérigazgatója. A digitális ipar közel 400 ezer új munkahelyet teremthet Európában a következő öt évben, amely elsősorban az e-kormányzatok, az e-oktatásnak és az e-kereskedelemnek lesz köszönhető. Az informatikát választó fiatalok száma azonban 2003 óta folyamatosan csökken, így a munkaerőpiacra is egyre kevesebb képzett szakember kerül.
Werner Korte, az Empirica szakértője eközben arról értekezett, hogy a gazdasági válság az IT-szektort érinti a legkevésbé, a munkanélküliségi ráta ebben az iparágban 40–50 százalékkal alacsonyabb az átlagosnál. Antonio Tajani, ipari és vállalkozási, Neelie Kroes, a digitális politikáért és Androulla Vassiliou, az oktatásért, kultúráért, illetve a többnyelvűségért felelős európai biztos közös közleményt fogalmazott meg, amelyben Európa oktatási és szakképzési rendszerét teszik felelőssé azért, hogy az informatika iránt érdeklődő diákok száma nem tart lépést az iparág fejlődésének ütemével.
Az informatika iránti érdeklődés csökkenése a világ legrangosabb szakvásárának tekintett CeBIT látogatóinak számán is érezhető. A március 2–6. között nyitva tartó pavilonokból szemmel láthatóan hiányozik a diákok korábban népes serege. A gazdasági világválság pedig a résztvevők számának alakulására is alaposan rányomta bélyegét, az idén 68 országból összesen 4157 kiállító vesz részt, és ez további csökkenést jelent a tavalyi mélypontnak tekintett 4300 kiállítóhoz képest. A válság előtti évben, 2008-ban több mint 5800 kiállító volt jelen.
A romaniaIT branddel 14 hazai vállalkozás is részt vesz a hannoveri CeBit Business IT szekciójában. A romaniaIT elnevezés egyébként nem új keletű, a romániai informatikai és információs technológiai vállalkozók már 2006 óta használják ezt a brandet az ország és a IT-szektor külföldi népszerűsítésében. Azóta már 15 rangos eseményen is használták ezt az elnevezést a szakma minél szélesebb körű megismertetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Elutasította Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök azt a felvetést, hogy a magáncégekre kivetett adók emeléséből finanszírozzák a szakszervezetek által a közszféra számára követelt béremeléseket.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok