Egymásnak homlokegyenest ellentmondóan nyilatkoztak hétfőn a bukaresti szaktárca illetékesei az egészségbiztosítási hozzájárulás esetleges emeléséről.
2014. július 28., 16:362014. július 28., 16:36
Miközben Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár bejelentette, a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra – vagyis a 2008-as szintre – nőhet a járulék, felettese, Nicolae Bănicioiu miniszter, valamint Cristian Socol, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója határozottan cáfolta, hogy a kormány hasonló intézkedést fontolgatna.
A nyugdíjárulék októbertől tervezett öt százalékos csökkentésének tükrében derült égből villámcsapásként hatott a hír, miszerint a román kormány az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését fontolgatja.
A lavinát Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár indította el egy hétfői konferenciát követő sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette: a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra nőhet az egészségügyi járulék. A szaktárca illetékese a hepatitis elleni küzdelem világnapja alkalmából rendezett fórumon közölte, hogy a bukaresti kormány illetékesei már tárgyaltak az intézkedésről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, de konkrét döntés még nem született.
Săndesc hozzátette, az IMF illetékesei indokoltnak és szükségesnek tartották az emelést. „Szerintem is érdemes meghozni egy ilyen döntést. Láttam a felmérésekben, hogy az emberek a prioritási listán az egészséget helyezik az első helyre, és azzal is egyetértenek, hogy többet fizessenek az ágazat fenntartásáért. Mindenképp vissza kellene térni az előző időszakra, amikor Romániában az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke megegyezett a 13,5-14 százalékos európai uniós szinttel\" – hangoztatta Dorel Săndesc.
Az államtitkár szavait előbb a tárca szóvivője, majd Cristian Socol, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója cáfolta. Bár a kijelentés elhangzott, Socol kissé értelmezhetetlenül álhírnek nevezte az esetleges járulékemelésről szóló információt, leszögezve, a kormány pénzügyi stratégiája a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentését, és nem azok felsrófolását célozza.
Rövid időn belül állást foglalt Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter is, ugyancsak cáfolva beosztottja szavait. Közleményében a szociáldemokrata tárcavezető leszögezte: a minisztérium nem tárgyalt az IMF-fel és más nemzetközi szervezetekkel az egészségügyi járulék esetleges emeléséről. (Ehhez képest Săndesc arról is említést tett, hogy az IMF-küldöttséggel folytatott tárgyalásokon részt vettek az egészségbiztosítási pénztár, a gyógyszerügynökség és a pénzügyminisztérium képviselői is).
Bănicioiu hozzátette: 2010-ben javaslat szintjén felmerült ugyan az emelés, de nem történt előrelépés, és a kormány sem tűzte napirendre ezt a kérdést. A miniszter határozottan azt ígérte: sem az idén, sem a következő években nem emelik a járulékot.
Az egészségügyi járulék esetleges emeléséről szóló államtitkári nyilatkozat azért kényes a Ponta-kormány számára, mert Bukarestben a novemberi államelnök-választás tükrében éppen vita van arról, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentését elbírja-e a költségvetés.
A kormány csökkentési szándékát ellenzi Traian Băsescu államfő, aki visszaküldte a parlamentnek az erről elfogadott törvényt. Az elnök szerint a nyugdíjjárulék csökkentése adóemelést vonhat maga után. Az egészségügyi járulékot legutóbb 2008-ban mérsékelték 14 százalékról 10,7 százalékra, amelyből 5,5 százalékot a biztosított, 5,2 százalékot a munkáltató fizet. A 2008-as csökkentést követően 2011-ben a kormány járulékkötelessé tette mintegy 2 millió nyugdíjas öregségi járandóságát is. Különben az országban veszteséges a társadalombiztosítási költségvetés, mert csak 4,4 dolgozó jut 5,1 millió nyugdíjasra.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!