
Egymásnak homlokegyenest ellentmondóan nyilatkoztak hétfőn a bukaresti szaktárca illetékesei az egészségbiztosítási hozzájárulás esetleges emeléséről.
2014. július 28., 16:362014. július 28., 16:36
Miközben Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár bejelentette, a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra – vagyis a 2008-as szintre – nőhet a járulék, felettese, Nicolae Bănicioiu miniszter, valamint Cristian Socol, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója határozottan cáfolta, hogy a kormány hasonló intézkedést fontolgatna.
A nyugdíjárulék októbertől tervezett öt százalékos csökkentésének tükrében derült égből villámcsapásként hatott a hír, miszerint a román kormány az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését fontolgatja.
A lavinát Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár indította el egy hétfői konferenciát követő sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette: a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra nőhet az egészségügyi járulék. A szaktárca illetékese a hepatitis elleni küzdelem világnapja alkalmából rendezett fórumon közölte, hogy a bukaresti kormány illetékesei már tárgyaltak az intézkedésről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, de konkrét döntés még nem született.
Săndesc hozzátette, az IMF illetékesei indokoltnak és szükségesnek tartották az emelést. „Szerintem is érdemes meghozni egy ilyen döntést. Láttam a felmérésekben, hogy az emberek a prioritási listán az egészséget helyezik az első helyre, és azzal is egyetértenek, hogy többet fizessenek az ágazat fenntartásáért. Mindenképp vissza kellene térni az előző időszakra, amikor Romániában az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke megegyezett a 13,5-14 százalékos európai uniós szinttel\" – hangoztatta Dorel Săndesc.
Az államtitkár szavait előbb a tárca szóvivője, majd Cristian Socol, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója cáfolta. Bár a kijelentés elhangzott, Socol kissé értelmezhetetlenül álhírnek nevezte az esetleges járulékemelésről szóló információt, leszögezve, a kormány pénzügyi stratégiája a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentését, és nem azok felsrófolását célozza.
Rövid időn belül állást foglalt Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter is, ugyancsak cáfolva beosztottja szavait. Közleményében a szociáldemokrata tárcavezető leszögezte: a minisztérium nem tárgyalt az IMF-fel és más nemzetközi szervezetekkel az egészségügyi járulék esetleges emeléséről. (Ehhez képest Săndesc arról is említést tett, hogy az IMF-küldöttséggel folytatott tárgyalásokon részt vettek az egészségbiztosítási pénztár, a gyógyszerügynökség és a pénzügyminisztérium képviselői is).
Bănicioiu hozzátette: 2010-ben javaslat szintjén felmerült ugyan az emelés, de nem történt előrelépés, és a kormány sem tűzte napirendre ezt a kérdést. A miniszter határozottan azt ígérte: sem az idén, sem a következő években nem emelik a járulékot.
Az egészségügyi járulék esetleges emeléséről szóló államtitkári nyilatkozat azért kényes a Ponta-kormány számára, mert Bukarestben a novemberi államelnök-választás tükrében éppen vita van arról, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentését elbírja-e a költségvetés.
A kormány csökkentési szándékát ellenzi Traian Băsescu államfő, aki visszaküldte a parlamentnek az erről elfogadott törvényt. Az elnök szerint a nyugdíjjárulék csökkentése adóemelést vonhat maga után. Az egészségügyi járulékot legutóbb 2008-ban mérsékelték 14 százalékról 10,7 százalékra, amelyből 5,5 százalékot a biztosított, 5,2 százalékot a munkáltató fizet. A 2008-as csökkentést követően 2011-ben a kormány járulékkötelessé tette mintegy 2 millió nyugdíjas öregségi járandóságát is. Különben az országban veszteséges a társadalombiztosítási költségvetés, mert csak 4,4 dolgozó jut 5,1 millió nyugdíjasra.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
szóljon hozzá!