
Egymásnak homlokegyenest ellentmondóan nyilatkoztak hétfőn a bukaresti szaktárca illetékesei az egészségbiztosítási hozzájárulás esetleges emeléséről.
2014. július 28., 16:362014. július 28., 16:36
Miközben Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár bejelentette, a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra – vagyis a 2008-as szintre – nőhet a járulék, felettese, Nicolae Bănicioiu miniszter, valamint Cristian Socol, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója határozottan cáfolta, hogy a kormány hasonló intézkedést fontolgatna.
A nyugdíjárulék októbertől tervezett öt százalékos csökkentésének tükrében derült égből villámcsapásként hatott a hír, miszerint a román kormány az egészségbiztosítási hozzájárulás emelését fontolgatja.
A lavinát Dorel Săndesc egészségügyi államtitkár indította el egy hétfői konferenciát követő sajtótájékoztatón, amelyen bejelentette: a jelenlegi 10,7 százalékról 14 százalékra nőhet az egészségügyi járulék. A szaktárca illetékese a hepatitis elleni küzdelem világnapja alkalmából rendezett fórumon közölte, hogy a bukaresti kormány illetékesei már tárgyaltak az intézkedésről a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel, de konkrét döntés még nem született.
Săndesc hozzátette, az IMF illetékesei indokoltnak és szükségesnek tartották az emelést. „Szerintem is érdemes meghozni egy ilyen döntést. Láttam a felmérésekben, hogy az emberek a prioritási listán az egészséget helyezik az első helyre, és azzal is egyetértenek, hogy többet fizessenek az ágazat fenntartásáért. Mindenképp vissza kellene térni az előző időszakra, amikor Romániában az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke megegyezett a 13,5-14 százalékos európai uniós szinttel\" – hangoztatta Dorel Săndesc.
Az államtitkár szavait előbb a tárca szóvivője, majd Cristian Socol, Victor Ponta miniszterelnök tanácsadója cáfolta. Bár a kijelentés elhangzott, Socol kissé értelmezhetetlenül álhírnek nevezte az esetleges járulékemelésről szóló információt, leszögezve, a kormány pénzügyi stratégiája a társadalombiztosítási hozzájárulások csökkentését, és nem azok felsrófolását célozza.
Rövid időn belül állást foglalt Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter is, ugyancsak cáfolva beosztottja szavait. Közleményében a szociáldemokrata tárcavezető leszögezte: a minisztérium nem tárgyalt az IMF-fel és más nemzetközi szervezetekkel az egészségügyi járulék esetleges emeléséről. (Ehhez képest Săndesc arról is említést tett, hogy az IMF-küldöttséggel folytatott tárgyalásokon részt vettek az egészségbiztosítási pénztár, a gyógyszerügynökség és a pénzügyminisztérium képviselői is).
Bănicioiu hozzátette: 2010-ben javaslat szintjén felmerült ugyan az emelés, de nem történt előrelépés, és a kormány sem tűzte napirendre ezt a kérdést. A miniszter határozottan azt ígérte: sem az idén, sem a következő években nem emelik a járulékot.
Az egészségügyi járulék esetleges emeléséről szóló államtitkári nyilatkozat azért kényes a Ponta-kormány számára, mert Bukarestben a novemberi államelnök-választás tükrében éppen vita van arról, hogy a munkáltatói nyugdíjjárulék 5 százalékos csökkentését elbírja-e a költségvetés.
A kormány csökkentési szándékát ellenzi Traian Băsescu államfő, aki visszaküldte a parlamentnek az erről elfogadott törvényt. Az elnök szerint a nyugdíjjárulék csökkentése adóemelést vonhat maga után. Az egészségügyi járulékot legutóbb 2008-ban mérsékelték 14 százalékról 10,7 százalékra, amelyből 5,5 százalékot a biztosított, 5,2 százalékot a munkáltató fizet. A 2008-as csökkentést követően 2011-ben a kormány járulékkötelessé tette mintegy 2 millió nyugdíjas öregségi járandóságát is. Különben az országban veszteséges a társadalombiztosítási költségvetés, mert csak 4,4 dolgozó jut 5,1 millió nyugdíjasra.
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
szóljon hozzá!