Miklós Zoltán megsarcolná a társaságok nem kalkulált nyereségét
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Többletadót vetne ki a jellemzően piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett, „szél befújta” nyereségre Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint az illeték helyettesíthetné a hosszú ideje emlegetett szolidaritási adót, amely kapcsán azonban nincs egyetértés a bukaresti koalícióban.
2022. június 22., 15:002022. június 22., 15:00
2022. június 22., 15:012022. június 22., 15:01
A válsághelyzetek nyomán nem remélt hasznot húzó vállalatok megadóztatását javasolja Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője. A közgazdász-politikus lapunknak kifejtette, a bukaresti kormánykoalícióban nem született egyezség a szolidaritási adóról, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis nem támogatja.
Ezt a többletadót mintegy 350, 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító társaságokra vetették volna ki, viszont szerepelnek közöttük állami, valamint veszteséges vállalatok is. Miklós Zoltán szerint alternatívaként jöhetne szóba a szolidaritási adóra, és méltányosabb megközelítést tenne lehetővé az ún. „viharadó”, angolul windfall tax.
Ez az illeték nem más, mint olyan többletadó, amelyet a kormány akkor számít fel egy vállalatnak , amikor az nagy mértékű, váratlan nyereséget termel. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja a Krónikának kifejtette, a viharadó olyan mechanizmust feltételez, amely révén beazonosítják azokat a tevékenységi területeket,
Az elnevezés onnan származik, hogy míg a vihar egyeseknek lefújja a házuk tetejét, tehát kárt okoz, másnak „befúj egy váratlan ajándékot” az udvarára, tehát nem várt profitot hoz.
„A vihar a jelenlegi megközelítésben a pandémiát, a szomszédságban zajló háborút jelenti, és vannak olyan tevékenységi területek, melyeknek ez a helyzet kedvezett, a szél befújta az ablakon a nyereséget. A váratlan profit tehát az üzleti terven felül keletkezett, nem a cégek által nyújtott szolgáltatás, vagy az általuk kínált termék versenyképességével magyarázható” – fejtette ki Miklós Zoltán.
A háromszéki honatya példaként említette, hogy a válsághelyzet kedvezett a gyógyszeriparnak, az egészségügyi magánellátásnak, az energiaiparnak, az üzemanyaggyártóknak és -kereskedőknek, a bankoknak és biztosítóknak, a futárszolgálatoknak, a telekommunikációs vállalatoknak, a szerencsejátékoknak.
„Az állam eddig is kénytelen volt beavatkozni, hogy védje azokat, akiket az elmúlt két év történései sújtottak: a járvány idején hozott gazdasági intézkedésekkel, majd az energiaár-sapkával, ám ez mind rengeteg pénzbe került. Ennek az állami tehernek egy részét vállalnák át ezek a vállalatok a konjunkturális nyereségre időszakosan kirótt többletadó befizetésével” – jelentette ki a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Miklós szerint egyszerűen be lehet azonosítani az extraprofitot: meg kell vizsgálni az érintett ágazatokban a 2018-as, 2019-es adatokat, tehát a „békeidőben” megvalósított nyereségességet, vagyis hogy az üzleti forgalomhoz képest mekkora volt a profitjuk.
Mindezt ugyanakkor ellensúlyozni kell, mert lehet, hogy valaki 30 százalékkal több nyereséget valósított meg, de ha ezt 30 százalékkal több alkalmazottal érte el, ezt ki kell venni a képletből. A többletadót a beazonosított extraprofitra kellene kivetni az RMDSZ képviselője szerint.
Szerinte első lépésben az elvet kell elfogadtatni a koalícióban, utána lehet egyeztetni a részletekről, többek között az adó mértékéről. Miklós Zoltán javaslata szerint a „szél befújta profitra” kivetendő adót kétéves időszakra, 2023-ban és 2024-ben lehetne alkalmazni.
Az adó azért méltányos, mert azt eredményezi, hogy helyreáll a gazdasági és társadalmi egyensúly azon ágazatok között, melyeknek kedveztek a válságok, illetve azok között, melyeket éppen ellenkezőleg, gazdaságilag nagyon súlyosan érintettek” – állapította meg a honatya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!