Miklós Zoltán megsarcolná a társaságok nem kalkulált nyereségét
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Többletadót vetne ki a jellemzően piaci körülmények miatt előállt, előre nem tervezett, „szél befújta” nyereségre Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint az illeték helyettesíthetné a hosszú ideje emlegetett szolidaritási adót, amely kapcsán azonban nincs egyetértés a bukaresti koalícióban.
2022. június 22., 15:002022. június 22., 15:00
2022. június 22., 15:012022. június 22., 15:01
A válsághelyzetek nyomán nem remélt hasznot húzó vállalatok megadóztatását javasolja Miklós Zoltán, az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselője. A közgazdász-politikus lapunknak kifejtette, a bukaresti kormánykoalícióban nem született egyezség a szolidaritási adóról, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyanis nem támogatja.
Ezt a többletadót mintegy 350, 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító társaságokra vetették volna ki, viszont szerepelnek közöttük állami, valamint veszteséges vállalatok is. Miklós Zoltán szerint alternatívaként jöhetne szóba a szolidaritási adóra, és méltányosabb megközelítést tenne lehetővé az ún. „viharadó”, angolul windfall tax.
Ez az illeték nem más, mint olyan többletadó, amelyet a kormány akkor számít fel egy vállalatnak , amikor az nagy mértékű, váratlan nyereséget termel. A képviselőház költségvetési és pénzügyi bizottságának tagja a Krónikának kifejtette, a viharadó olyan mechanizmust feltételez, amely révén beazonosítják azokat a tevékenységi területeket,
Az elnevezés onnan származik, hogy míg a vihar egyeseknek lefújja a házuk tetejét, tehát kárt okoz, másnak „befúj egy váratlan ajándékot” az udvarára, tehát nem várt profitot hoz.
„A vihar a jelenlegi megközelítésben a pandémiát, a szomszédságban zajló háborút jelenti, és vannak olyan tevékenységi területek, melyeknek ez a helyzet kedvezett, a szél befújta az ablakon a nyereséget. A váratlan profit tehát az üzleti terven felül keletkezett, nem a cégek által nyújtott szolgáltatás, vagy az általuk kínált termék versenyképességével magyarázható” – fejtette ki Miklós Zoltán.
A háromszéki honatya példaként említette, hogy a válsághelyzet kedvezett a gyógyszeriparnak, az egészségügyi magánellátásnak, az energiaiparnak, az üzemanyaggyártóknak és -kereskedőknek, a bankoknak és biztosítóknak, a futárszolgálatoknak, a telekommunikációs vállalatoknak, a szerencsejátékoknak.
„Az állam eddig is kénytelen volt beavatkozni, hogy védje azokat, akiket az elmúlt két év történései sújtottak: a járvány idején hozott gazdasági intézkedésekkel, majd az energiaár-sapkával, ám ez mind rengeteg pénzbe került. Ennek az állami tehernek egy részét vállalnák át ezek a vállalatok a konjunkturális nyereségre időszakosan kirótt többletadó befizetésével” – jelentette ki a közgazdász.
Fotó: Pixabay.com
Miklós szerint egyszerűen be lehet azonosítani az extraprofitot: meg kell vizsgálni az érintett ágazatokban a 2018-as, 2019-es adatokat, tehát a „békeidőben” megvalósított nyereségességet, vagyis hogy az üzleti forgalomhoz képest mekkora volt a profitjuk.
Mindezt ugyanakkor ellensúlyozni kell, mert lehet, hogy valaki 30 százalékkal több nyereséget valósított meg, de ha ezt 30 százalékkal több alkalmazottal érte el, ezt ki kell venni a képletből. A többletadót a beazonosított extraprofitra kellene kivetni az RMDSZ képviselője szerint.
Szerinte első lépésben az elvet kell elfogadtatni a koalícióban, utána lehet egyeztetni a részletekről, többek között az adó mértékéről. Miklós Zoltán javaslata szerint a „szél befújta profitra” kivetendő adót kétéves időszakra, 2023-ban és 2024-ben lehetne alkalmazni.
Az adó azért méltányos, mert azt eredményezi, hogy helyreáll a gazdasági és társadalmi egyensúly azon ágazatok között, melyeknek kedveztek a válságok, illetve azok között, melyeket éppen ellenkezőleg, gazdaságilag nagyon súlyosan érintettek” – állapította meg a honatya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!