
Sok magyarországi ítéli meg úgy, hogy megéri romániai boltokban vásárolni
Fotó: Rostás Szabolcs
Schengen következménye, hogy márciustól buszokkal hozzák a magyarországiakat Romániába vásárolni, céget alapítanak a bevásárlóturizmusra. A romániai vásárlás iránt a jelek szerint sokan érdeklődnek.
2025. február 12., 16:442025. február 12., 16:44
2025. február 12., 16:482025. február 12., 16:48
A romániai árakról, az itteni vásárlás népszerűségéről szóló hírek időről időre felütik a fejüket a magyarországi nyilvános térben, jóllehet egyáltalán nem biztos, hogy Románia boltjaiban jobban megéri vásárolni – írta a Világgazdaság.
A nagy áruházláncok romániai boltjait a kilátások szerint tömegesen fogják látogatni a magyarországi vásárlók
Fotó: Lidl Románia/Facebook
A kedvező romániai bevásárlóturizmus híre időről időre téma a magyarországi nyilvánosságban. Most az adott új lendületet, hogy a román állam (és Bulgária is) 2025. január 1-jétől teljes jogú tagja lett a schengeni övezetnek, ezzel pedig megszűnt a személyellenőrzés a belső szárazföldi határokon.
Az EU magyar elnöksége alatt született döntés kétségkívül történelmi, a másodlagos hatásai pedig szinte azonnal legyűrűztek a mindennapok szintjére.
Ugyanakkor a romániai boltok is „közelebb” kerültek a magyar vásárlókhoz, akiknek az érdeklődését az is fokozza, hogy az elmúlt hónapokban ismét felgyorsult a magyar infláció, azon belül is az élelmiszerárak emelkedése.
Élelmiszert is sok kelet-magyarországi vásárló venne meg inkább romániai boltokban
Fotó: Auchan/Facebook
A lap utánanézett az áraknak, és arra a következtetésre jut, hogy Romániában bevásárolni Magyarország helyett egyáltalán nem biztos, hogy megéri. Az élelmiszereknél jelentős eltérés nem tapasztalható a magyarországi és a romániai árak között: a húsáruk, húskészítmények, a tejtermékek hasonló árban mozognak. Tehát eleve a polci árakon nem lehet túl sokat spórolni, de ha még ehhez hozzászámítják a lej váltási költségét, az útdíjakat, az üzemanyagköltséget, a rááldozott félnapi időt, akkor nehezen tűnik kifizetődőnek Romániába átjárni bevásárolni – hacsak nem az eleve ingázókról van szó. Egy ígéret szerint
Egyelőre kilencszemélyes kisbuszokkal indul a szolgáltatás debreceni és nyíregyházi indulással. A Világgazdaság felvette a kapcsolatot a hirdetést közzétevő magánszeméllyel, a privát Facebook-csoportban kiderült, a csoport február 6-án jött létre, és mostanra mintegy 700-an csatlakoztak hozzá.
amely alapján aztán mindenki tájékozódhat az árakról. Eredetileg úgy volt, hogy a járatok minden hétvégén szombaton és vasárnap indulnak, de közben igény mutatkozik hétköznapi járatokra is. A tervek szerint a kisbuszok reggel 7 órakor indulnak majd, és kora délután, 14 órakor érkeznek vissza. A vállalkozás azt állítja, hogy „minden debreceni és nyíregyházi lakost háztól házig szállít”, amiből az is következik, hogy a más településekről érdeklődőknek meg kell oldaniuk, hogy Nyíregyházáról vagy Debrecenből hazajussanak.
Kaufland, Lidl, Penny, Carrefour, Leroy Merlin, Hornbach, Dedeman.

A sokéves káosz után már-már kietlennek tűnnek a határátkelők: ahol korábban kilométereken át sorakoztak a kamionok, most akadálytalanul haladhatnak át a járművek. A schengeni tagsággal a fuvarozók egyik rémálma is véget ért – legalábbis egy időre.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!