
2009. július 16., 09:102009. július 16., 09:10
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) ellenőrző bizottsága érkezett tegnap Bukarestbe, hogy elemezze az ország gazdasági helyzetét. Az ellenőrök vizsgálódását az indokolja, hogy az év elején a kormány stand-by szerződést írt alá a Nemzetközi Valutaalappal, melynek alapján Románia 12,95 milliárd euró értékű hitelben részesült. Az ellenőrző bizottságnak azt kell megállapítania, hogy Románia teljesíteni tudja-e a nemzetközi pénzügyi szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat.
A szerződés értelmében a kormány vállalta, hogy 1,1 százalékkal csökkenti az államháztartási hiányt. Ennek érdekében a bevételi oldalon 0,25 százalékos növekedést kell elérni, amit ki kell, hogy egészítsen egy 0,85 százalékos megtakarítás, a közköltségek megkurtítása révén. A kormány azt is vállalta, hogy október végéig kidolgozza a közalkalmazottak egységes bérezési rendszerét, november végéig elkészül az egy pénzügyi év folyamán végrehajtható költségvetésmódosítások számát szabályozó pénzügyi felelősségi törvénnyel, az év végéig pedig megreformálja az állami nyugdíjrendszert. A kormány pénzügyi szakemberei eredetileg 2 százalékos költségvetési hiányt jósoltak 2009-re, ám a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalások eredményeként azt 4,6 százalékra módosították.
A Pénzügyminisztérium illetékeseinek elmondása szerint az ellenőrök a gazdaság működésének elemzésén keresztül arra kíváncsiak, sikerül-e realizálni a betervezett költségvetési bevételeket. Abban az esetben, ha úgy találják, hogy a bevételek el fognak maradni a várakozásoktól, elképzelhető a valutaalappal kötött szerződés módosítása. Ez könnyen megtörténhet, figyelembe véve, hogy a kormány nehezen tud eleget tenni folyó fizetési kötelezettségeinek. A mérvadó gazdasági sajtóorgánumnak számító Ziarul Financiar értesülései szerint az utóbbi napokban a Pénzügyminisztérium 1 milliárd euró értékben vett fel bankoktól rövid lejáratú hiteleket. Ez amiatt vált szükségessé, hogy a költségvetési bevételek elmaradnak a tervezettől. Az első negyedévben a bevételek 2 százalékkal voltak alacsonyabbak a vártnál, és 6,4 százalékkal a tavalyi szintnél.
A Nemzetközi Valutaalapnak két év alatt kell folyósítania a 12,95 milliárd eurót. Románia további 7 milliárd euró kölcsönt kap az Európai Uniótól, a Világbanktól és az Európai Ujjáépítési és Fejlesztési Banktól.
Az IMF szakértői szerint idén Románia bruttó nemzeti összterméke 8 százalékkal csökken. Tavaly 7,1 százalékos volt a gazdasági növekedés. A prognózis szerint 2010-ben sem áll még felszállópályára a gazdaság, stagnálás várható. Sok jóra az infláció terén sem számíthatunk, az idei évre vonatkozó előrejelzés a fogyasztói árak 5,9 százalékos növekedésével számol. A szakemberek arra számítanak, hogy a jövő évi infláció 3,9 százalék lesz. A folyószámlahiány tekintetében már jóval kedvezőbbek a kilátások, ez valószínűleg a bruttó nemzeti össztermék 7,5 százalékára mérséklődik idén a tavalyi 12,6 százalékról, 2010-ben pedig csak 6,5 százalék lesz.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése globális szinten sem túlságosan kedvező, az idei évre 1,3 százalékos recessziót vetít előre, ami példa nélküli az elmúlt ötven évben. A globális krízist leginkább a fejlett országok sínylik meg, melyek nemzeti össztermékeay idei évben 3,8 százalékkal csökken. A fejlődő országok gazdasága ellenben, ha lassú ütemben, de továbbra is fejlődik, átlagosan 1,6 százalékkal.
Jövőre ismét nőni fog a világgazdaság, jósolják az IMF elemzői, ám csak, 1,9 százalékkal. A fejlett országok gazdasága valószínűleg stagnálni fog, a fejlődő országok pedig 4 százalékos növekedést fognak produkálni.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.