Fotó: Nuclearelectrica.ro
Jóváhagyták a Nuclearelectrica állami társaság részvényesei a kínaiakkal évekkel ezelőtt a cernavodai atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás felbontását. A kormányzati szinten hozott döntés mögött Washington befolyásolása áll, az Egyesült Államok több stratégiai kérdésben is ráerőlteti akaratát Romániára.
2020. június 15., 11:022020. június 15., 11:02
Megszületett a döntés vállalati szinten is arról, hogy Románia szakít a cernavodai atomerőmű bővítésére kiszemelt kínai társasággal. A Nuclearelectrica állami atomenergetikai vállalat részvényeseinek közgyűlése felhatalmazta a társaság vezetőségét, hogy
A részvényesek egyúttal felhatalmazták a Nuclearelectricát, tegye meg a szükséges lépéseket a nukleáris alapú elektromosenergia-termelés kapacitásának növelését szolgáló stratégiák kidolgozása érdekében. Elfogadták a vállalat 2025-ig érvényes beruházási stratégiáját is, amelynek keretében a következő években 2,29 milliárd lej értékben hajtanak végre beruházásokat.
A bukaresti gazdasági minisztérium – tulajdonosként – májusban kérte fel az atomenergetikai vállalatot az atomerőmű két új blokkjának megépítéséről a kínai társasággal kötött szerződés felbontására. Ezáltal közel tízéves történet végére kerül pont Románia és az ázsiai nagyhatalom között, feltéve, hogy a kínaiak nem terelik jogi útra az üzlet meghiúsulását.
Románia közel egy évtizeddel ezelőtt látott neki a magas szintű energetikai együttműködés kiépítésének Kínával, és a kezdetekkor úgy tűnt, nagyívű beruházásokat sikerül végrehajtani.
Felmerült gyorsvasút, autópálya, Kolozsvár közeli vízi erőmű megvalósítása ázsiai tőkével és technológiával, majd a tárgyalások elvezettek a nukleáris energia fejlesztésének szintjére. 2013-ban kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozat született, majd egy évvel később a China General Nuclear Power Corporation kötelező érvényű ajánlatot tett a Cernavodán működő atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítésére kiírt versenytárgyaláson.
1400 megawatt összesített teljesítményükkel a reaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezik, a 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne. A legfrissebb becslések szerint a beruházás összköltsége 8 milliárd euróra rúgna.
A kapcsolatok megszakítása a tavaly novemberi bukaresti kormányváltás óta lóg a levegőben. „Az elmúlt években nem haladt előre ez a nagyszabású beruházás, ezért nem mehettünk így tovább. Arról nem beszélve, hogy stratégiai viszonyt ápolunk az Egyesült Államokkal, és tiszteletben tartjuk EU- és NATO-tagságunkat is” – jelentette ki nemrég Virgil Popescu gazdasági miniszter. Aki tulajdonképpen rátapintott a szakítás lényegére, az Orban-kabinet ugyanis elsősorban Washington erőteljes nyomására állt el a kínaiakkal kötött atomalkutól.
Miután Klaus Iohannis államfő tavaly augusztusban megállapodást írt alá Donald Trumppal az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről,
Ezek után Iohannis is változtatott álláspontján, bár az általa irányított, nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2016-ban még prioritásként határozta meg az ország szempontjából a kínaiakkal megvalósítandó erőműbővítést. Románia várhatóan amerikai, kanadai vagy francia technológiával valósítja meg az erőműbővítést, az idő azonban szorít, mert 2026-ig újracsövezésre van szükség a cernavodai létesítmény egyes blokkjánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!