Fotó: Nuclearelectrica.ro
Jóváhagyták a Nuclearelectrica állami társaság részvényesei a kínaiakkal évekkel ezelőtt a cernavodai atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás felbontását. A kormányzati szinten hozott döntés mögött Washington befolyásolása áll, az Egyesült Államok több stratégiai kérdésben is ráerőlteti akaratát Romániára.
2020. június 15., 11:022020. június 15., 11:02
Megszületett a döntés vállalati szinten is arról, hogy Románia szakít a cernavodai atomerőmű bővítésére kiszemelt kínai társasággal. A Nuclearelectrica állami atomenergetikai vállalat részvényeseinek közgyűlése felhatalmazta a társaság vezetőségét, hogy
A részvényesek egyúttal felhatalmazták a Nuclearelectricát, tegye meg a szükséges lépéseket a nukleáris alapú elektromosenergia-termelés kapacitásának növelését szolgáló stratégiák kidolgozása érdekében. Elfogadták a vállalat 2025-ig érvényes beruházási stratégiáját is, amelynek keretében a következő években 2,29 milliárd lej értékben hajtanak végre beruházásokat.
A bukaresti gazdasági minisztérium – tulajdonosként – májusban kérte fel az atomenergetikai vállalatot az atomerőmű két új blokkjának megépítéséről a kínai társasággal kötött szerződés felbontására. Ezáltal közel tízéves történet végére kerül pont Románia és az ázsiai nagyhatalom között, feltéve, hogy a kínaiak nem terelik jogi útra az üzlet meghiúsulását.
Románia közel egy évtizeddel ezelőtt látott neki a magas szintű energetikai együttműködés kiépítésének Kínával, és a kezdetekkor úgy tűnt, nagyívű beruházásokat sikerül végrehajtani.
Felmerült gyorsvasút, autópálya, Kolozsvár közeli vízi erőmű megvalósítása ázsiai tőkével és technológiával, majd a tárgyalások elvezettek a nukleáris energia fejlesztésének szintjére. 2013-ban kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozat született, majd egy évvel később a China General Nuclear Power Corporation kötelező érvényű ajánlatot tett a Cernavodán működő atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítésére kiírt versenytárgyaláson.
1400 megawatt összesített teljesítményükkel a reaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezik, a 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne. A legfrissebb becslések szerint a beruházás összköltsége 8 milliárd euróra rúgna.
A kapcsolatok megszakítása a tavaly novemberi bukaresti kormányváltás óta lóg a levegőben. „Az elmúlt években nem haladt előre ez a nagyszabású beruházás, ezért nem mehettünk így tovább. Arról nem beszélve, hogy stratégiai viszonyt ápolunk az Egyesült Államokkal, és tiszteletben tartjuk EU- és NATO-tagságunkat is” – jelentette ki nemrég Virgil Popescu gazdasági miniszter. Aki tulajdonképpen rátapintott a szakítás lényegére, az Orban-kabinet ugyanis elsősorban Washington erőteljes nyomására állt el a kínaiakkal kötött atomalkutól.
Miután Klaus Iohannis államfő tavaly augusztusban megállapodást írt alá Donald Trumppal az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről,
Ezek után Iohannis is változtatott álláspontján, bár az általa irányított, nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2016-ban még prioritásként határozta meg az ország szempontjából a kínaiakkal megvalósítandó erőműbővítést. Románia várhatóan amerikai, kanadai vagy francia technológiával valósítja meg az erőműbővítést, az idő azonban szorít, mert 2026-ig újracsövezésre van szükség a cernavodai létesítmény egyes blokkjánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!