Fotó: Nuclearelectrica.ro
Jóváhagyták a Nuclearelectrica állami társaság részvényesei a kínaiakkal évekkel ezelőtt a cernavodai atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás felbontását. A kormányzati szinten hozott döntés mögött Washington befolyásolása áll, az Egyesült Államok több stratégiai kérdésben is ráerőlteti akaratát Romániára.
2020. június 15., 11:022020. június 15., 11:02
Megszületett a döntés vállalati szinten is arról, hogy Románia szakít a cernavodai atomerőmű bővítésére kiszemelt kínai társasággal. A Nuclearelectrica állami atomenergetikai vállalat részvényeseinek közgyűlése felhatalmazta a társaság vezetőségét, hogy
A részvényesek egyúttal felhatalmazták a Nuclearelectricát, tegye meg a szükséges lépéseket a nukleáris alapú elektromosenergia-termelés kapacitásának növelését szolgáló stratégiák kidolgozása érdekében. Elfogadták a vállalat 2025-ig érvényes beruházási stratégiáját is, amelynek keretében a következő években 2,29 milliárd lej értékben hajtanak végre beruházásokat.
A bukaresti gazdasági minisztérium – tulajdonosként – májusban kérte fel az atomenergetikai vállalatot az atomerőmű két új blokkjának megépítéséről a kínai társasággal kötött szerződés felbontására. Ezáltal közel tízéves történet végére kerül pont Románia és az ázsiai nagyhatalom között, feltéve, hogy a kínaiak nem terelik jogi útra az üzlet meghiúsulását.
Románia közel egy évtizeddel ezelőtt látott neki a magas szintű energetikai együttműködés kiépítésének Kínával, és a kezdetekkor úgy tűnt, nagyívű beruházásokat sikerül végrehajtani.
Felmerült gyorsvasút, autópálya, Kolozsvár közeli vízi erőmű megvalósítása ázsiai tőkével és technológiával, majd a tárgyalások elvezettek a nukleáris energia fejlesztésének szintjére. 2013-ban kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozat született, majd egy évvel később a China General Nuclear Power Corporation kötelező érvényű ajánlatot tett a Cernavodán működő atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítésére kiírt versenytárgyaláson.
1400 megawatt összesített teljesítményükkel a reaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezik, a 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne. A legfrissebb becslések szerint a beruházás összköltsége 8 milliárd euróra rúgna.
A kapcsolatok megszakítása a tavaly novemberi bukaresti kormányváltás óta lóg a levegőben. „Az elmúlt években nem haladt előre ez a nagyszabású beruházás, ezért nem mehettünk így tovább. Arról nem beszélve, hogy stratégiai viszonyt ápolunk az Egyesült Államokkal, és tiszteletben tartjuk EU- és NATO-tagságunkat is” – jelentette ki nemrég Virgil Popescu gazdasági miniszter. Aki tulajdonképpen rátapintott a szakítás lényegére, az Orban-kabinet ugyanis elsősorban Washington erőteljes nyomására állt el a kínaiakkal kötött atomalkutól.
Miután Klaus Iohannis államfő tavaly augusztusban megállapodást írt alá Donald Trumppal az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről,
Ezek után Iohannis is változtatott álláspontján, bár az általa irányított, nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2016-ban még prioritásként határozta meg az ország szempontjából a kínaiakkal megvalósítandó erőműbővítést. Románia várhatóan amerikai, kanadai vagy francia technológiával valósítja meg az erőműbővítést, az idő azonban szorít, mert 2026-ig újracsövezésre van szükség a cernavodai létesítmény egyes blokkjánál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!