Bukarest a palagázra fogad

Kapóra jött a Ponta-kormánynak az amerikai energiahivatal (EIA) napokban nyilvánosságra hozott jelentése, amely minden eddiginél nagyobbra becsüli Románia palagáztartalékait. A washingtoni kormányszerv meg nem nevezett kutatásokra hivatkozva közölte: a hazai palagázmezők – amelyek Lengyel- és Franciaország után a harmadik leggazdagabbak Európában – 1 444 milliárd köbméterre tehetők, és ez a mennyiség a közel húszmillió lakosú ország fogyasztását száz évig fedezné. A Bukarestben eddig közzétett adatok szerint Románia földgáztartaléka 109,2 milliárd köbméter, ami mintegy 15 évre elegendő, a palagáztartalékokról pedig olyan becslések láttak napvilágot, miszerint meghaladják a 660 milliárd köbmétert. Az amerikai energiahivatal 113 milliárd köbméterre becsüli a földgáztartalékokat, továbbá úgy véli: a palagáz-kitermelés beindítása révén ötven százalékkal nőne a felszínre hozható kőolaj, tízzel pedig a földgáz mennyisége, amelyhez jelenleg nem férnek hozzá.

A washingtoni jelentés hátszelet ad a román balliberális kormány elmúlt fél évben megszabott energiapolitikájának, amelynek az EU állam- és kormányfőinek május végi csúcstalálkozója is lendületet adott. Az Európai Bizottság ugyanis szabad kezet adott a tagállamoknak, hogy belátásuk szerint alakítsanak ki törvényi szabályozást a palagázlelőhelyek felkutatása és kitermelése terén, tiszteletben tartva a környezetvédelmi előírásokat. Márpedig a Ponta-kabinet kisebb energiaforradalmat robbantott ki az elmúlt időszakban, amelyben a bányászati tevékenység újjáélesztésén – beleértve a verespataki ciántechnológiás színesfém-kitermelést – túlmenően központi szerep hárul a nem konvencionális szénhidrogének, elsősorban a palagáz kiaknázására.

A Fekete-tenger kontinentális talapzatán tavaly 42-84 milliárd köbméternyi gázt talált az OMV-csoporthoz tartozó Petrom olajcég és az amerikai ExxonMobil, a 2018-ban kezdődő kitermelésnek köszönhetően a gázmező mintegy tíz évre függetlenítené az országot az orosz gázimporttól. Bukarest azonban teljes energiafüggetlenségre törekszik. Számos nyugat-európai államhoz képest Románia jóval többet fizet az orosz importból származó gázért. A Gazprom jelenleg 420 dollárt számláz ezer köbméter földgázért Bukarestnek, miközben 400 euró alatti áron jutott az energiahordozóhoz Németország, Hollandia, Franciaország, Törökország vagy Ausztria. „El kell döntenünk, mit akarunk: a hazai lelőhelyeket kiaknázva olcsóbb földgázt juttatunk a lakosságnak, versenyképessé téve az ipart is, vagy továbbra is igényt tartunk a drága orosz importra\" – érvelt a palagázlelőhelyek kiaknázása mellett Victor Ponta, aki év elején oldotta fel kormánya palagáz-kitermelésre vonatkozó moratóriumát. A miniszterelnök szerint Románia öt-tíz éven belül energetikai szempontból függetlenné válik, ennek azonban az a feltétele, hogy az ország a térség legnagyobb energiahordozó-kitermelőjévé váljék.

Noha környezetvédők szerint a hidraulikus repesztéses módszer a környezetet és a lakosságot egyaránt veszélyezteti, a kormány Bihar, Vaslui és Konstanca megyében palagáz-kutatási és -feltárási engedélyt bocsátott ki az amerikai Chevron és más, külföldi társaságok számára. Az „ipari boom-ot\" hosszú ideje teljes mellszélességgel támogató Traian Băsescu kedden este a B1 televíziónak adott interjúban leszögezte: a kutatáson túlmenően az érintett cégek kitermelési engedélyt is kapnak, máskülönben számukra nem érné meg finanszírozni a feltárási munkálatokat. Az államfő hozzátette, a kormánynak mihamarabb lehetővé kell tennie az altalajkincsek kiaknázását, szerinte ugyanis az energetikai függetlenségnél csak az élelmiszer-biztonság fontosabb egy ország számára.