2009. december 30., 08:432009. december 30., 08:43
A tegnap elfogadott alapelvek szerint a kormány által beterjesztett büdzsétervezethez január 7-éig lehet módosító indítványokat benyújtani, a pénzügyi bizottságok közös jelentéséhez pedig január 10-éig. A vita ennek nyomán január 11-én kezdődik.
„Tudatában vagyunk annak, hogy a kormányra nyomás nehezedik, mivel a költségvetésnek szüksége van a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által beígért hitel újabb részleteire, így a költségvetést az IMF vezető testületének üléséig el kell fogadni. Ezért rendkívül szoros menetrendet fogadtunk el” – mutatott rá Ludovic Orban, a képviselőház alelnöke. Arra ugyanakkor nem tudott választ adni, mikor kerülhet sor a büdzsé végszavazására, mivel minden egyes módosító indítvány benyújtójának jogában áll az általa javasolt változtatások mellett érvelni a ház előtt.
Ennek ellenére kifejtette, igyekeznek úgy alakítani a napirendet, hogy a büdzsét az IMF vezetésének ülése előtt elfogadják, hogy ennek nyomán a nemzetközi pénzintézet folyósíthassa az esedékes részleteket. Ezért úgy vélte, január 15. reális dátumnak tűnik a költségvetés elfogadására. Mint arról beszámoltunk, az IMF a gazdaság talpra állítása érdekében kidolgozott megszorító intézkedéseket is tartalmazó költségvetés elfogadásához kötötte a Bukaresttel aláírt hitelmegállapodásban rögzített hitelrészletek folyósítását. Az országnak égető szüksége lenne a hitelre, annak egy részét ugyanis az államháztartási hiány finanszírozására használja fel.
| Románia GDP-arányos államháztartási hiánya 6 százalékra nőtt az idei első tizenegy hónapban a január–októberi 5,1 százalékról – közölte a pénzügyminisztérium. Románia idei deficitje nem haladhatja meg a 7,3 százalékot a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött 20 milliárd dolláros készenlétihitel-megállapodás értelmében. Az IMF a közelmúltban jelezte, hogy szerinte a hiány nem haladja meg az engedélyezett szintet, az utolsó pillanatokban elfogadott kiadáscsökkentéseknek köszönhetően. Ezek közé tartozik az a novemberben életbe léptetett intézkedés, hogy a közalkalmazottakat 8–11 napra kényszerszabadságra küldik, ami 15,5 százalékos bérmegtakarítást jelent. |
A kormány becslése szerint egyébként a nyugdíjak befagyasztásával, egyes szociális és egyéb kiadások lefaragásával mintegy 13,5 milliárd lejt takaríthat meg, ami a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékának felel meg. Ha azonban nem tennék meg a szükséges megszorító intézkedéseket, a költségvetési hiány a GDP 8,4 százalékát is elérheti, ráadásul egy olyan évben, amelynek elején a gazdasági hanyatlás folytatódása várható.
A kormány ennek elkerülése érdekében sürgősségi rendeletben döntött a nyugdíjak befagyasztásáról az I. és II. kategóriák esetében is, 2011-re halasztotta az egészségbiztosítási hozzájárulás befizetését a nem adóköteles nyugdíjjal rendelkező polgárok számára, megvonta a közalkalmazottaktól az étkezési, üdülési és ajándékutalványokat, meghosszabbította az állami vállalatok igazgatóinak és igazgatósági tagjainak béremelési moratóriumára vonatkozó rendelet hatályát, és limitálta a kutatásra fordítható összegeket.
Ha mindez nem valósul meg, az a nemzetközi pénzintézetekkel megkötött hitelmegállapodás megsértését jelenti, így az ország elesne a mintegy 20 milliárd eurós kölcsöntől, ami jelentős mértékben hátráltatná a gazdaság talpra állását.
A kormány és az IMF által kötött megállapodás értelmében a költségvetési hiány nem lépheti túl a GDP 5,9 százalékát.
A megszorítások miatt máris nagy az elégedetlenség, a tiltakozások sorát a mezőgazdasági érdekképviseleteket tömörítő AGROSTAR nyitja, amely Nicolae Ştefan elnök szerint már az év elején a parlament előtt készül tüntetni a mezőgazdaság számára előirányzott keretösszeg növeléséért.
A szakszervezeti vezető szerint az állami támogatások megvonása a jövedéki adó növekedése, az európai programok társfinanszírozására szolgáló források hiánya, valamint a mezőgazdasági eszközök árának emelkedése nyomán a mezőgazdasági vállalkozások mintegy 70 százaléka csődbe juthat, a csirkehús pedig 30, míg a zöldségek és gyümölcsök 25 százalékkal drágulhatnak.
A termelők szerint a tejtermékek ára 7-8, a sertéshúsé pedig 30 százalékkal emelkedhet. Nicolae szerint az áremelkedések a már ma is évi kétmilliárd eurós adócsalás fokozódásához vezethetnek, és ettől tart a sütőipari vállalkozásokat tömörítő szakmai szervezet elnöke is. Aurel Popescu szerint az ebben az ágazatban tapasztalt egymilliárd eurós adócsalás mértéke növekedhet jelentősen az alapanyagok drágulása miatt.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.