Megoszlanak a vélemények a kormány szerdai határozatával kapcsolatban, amellyel kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települési költségvetések kiegyensúlyozásának folyamatából, és megszabta a községek, városok, megyei jogú városok és megyeszékhelyek, valamint a megyék költségvetésének alsó határát.
2015. január 15., 20:092015. január 15., 20:09
Darius Vâlcov pénzügyminiszter a kabinet ülése után elmondta, a települések ezentúl közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapják meg a költségvetéseik kiegészítésére szánt összegeket, amelyek megállapításánál a közigazgatási egység lakosainak a számára, területének a méretére, útjainak a hosszára lesznek tekintettel.
A kormányhatározat biztosítja, hogy a községek költségvetése legkevesebb 1,5 millió lej, a városoké legkevesebb 6 millió lej, a megyei jogú városoké legkevesebb 20 millió lej, a megyeszékhelyeké legkevesebb 50 millió lej legyen. A rendelet a megyék számára is 80 millió lejben állapítja meg a költségvetés alsó határát.
Vâlcov: ez teljes decentralizáció
A miniszter úgy vélte, hogy az új rendszer kizárja a politikai beavatkozásokat a költségvetés kiegyenlítésének folyamatából, hiszen a megyei önkormányzatok nem szólhatnak már bele ebbe.
„Ez teljes decentralizációt jelent, hiszen a megállapított összegeket az önkormányzatok közvetlenül kapják meg, a pénzügyminisztérium révén” – jelentette ki a miniszter. Vâlcov úgy vélte, az ország 3180 települése közül több mint 2000-nek nő meg jelentősen a költségvetése. Hozzátette, a rendszer elsősorban a szegény településeket segíti. Olyan település is lesz, amelyik 900 százalékos növekedést könyvelhet el.
„Ha négy évig megőrizzük ezt a költségvetés-kiegészítési rendszert, a legszegényebb vidékek polgármestereinek nem marad 2018-ra mentségük arra, hogy a településeiken esetleg nincs ivóvíz- és szennyvízhálózat, nincsenek korszerűsítve az iskolák” – jelentette ki a miniszter.
Felemás megoldás
Borboly Csaba, Hargita megye önkormányzatának elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a helyi önkormányzatok költségvetésének a kiegészítése eddig is nagyrészt megszabott feltételek szerint történt. A megyei önkormányzatok csupán az összeg húsz százalékáról rendelkeztek. Hozzátette, a korábbi rendszer lehetővé tette, hogy egyes megyei jelentőségű projektekre több pénzt juttassanak. Az elöljáró szerint a jelenlegi rendszer nincs kellő mértékben tekintettel az egyes települések helyzetére.
Sepsiszentgyörgy vesztett, ám Kovászna megye és a kisebb települések nyertek azzal, hogy a kormány kiiktatta a megyei önkormányzatokat a települések költségvetésének kiegyensúlyozásából – állítja eközben Antal Árpád. Sepsiszentgyörgy polgármestere kifejtette, nem jelent központosítást, hogy a kormány megszabta a közigazgatási egységek költségvetésének alsó határát, és azok, amelyek ez alatt teljesítenek, közvetlenül a pénzügyminisztériumtól kapnak kiegészítést, hiszen ez egy átlátható rendszer, és kiküszöbölhetők általa a preferenciák.
„A Kovászna Megyei Tanács eddig is igazságos és átlátható rendszer alapján egyenlítette ki a települések büdzséjét, ám elképzelhető, hogy voltak megyék, ahol ez nem így történt” – magyarázta az elöljáró. Antal egyébként korábban azt javasolta, hogy a megyeszékhelyek esetében a megyékhez hasonlóan a költségvetés alsó határa legyen 80 millió lej, de ezt nem fogadták el, és maradt az 50 millió lej. Így Sepsiszentgyörgy és Kovászna városa semmit nem kapnak, de Kézdivásárhely, Barót és Bodzaforduló is nyert a módosításon.
Néhány nagyközség kivételével a falvak is jobban jártak, például egy Kommandó-szerű község esetében teljesen más perspektívákat nyújt, ha megháromszorozódik a költségvetése, és az eddig évi 500 ezer lej helyett 1,5 millió lejből gazdálkodhat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!