Antal Lóránt: nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen „elfogy” a gáz
Fotó: Beliczay László
A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt érhetők tetten gondok a távhőrendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással – mondta a Krónikának Antal Lóránt szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Az RMDSZ-es politikus szerint feltöltötték a romániai gáztározókat, így nem fenyeget az a veszély, hogy gáz nélkül maradunk a tél folyamán.
2021. november 12., 16:242021. november 12., 16:24
– Temesváron nemrég fűtés- és melegvíz-hiány sokkolta a lakosság egy tekintélyes részét, miután fizetésképtelennek minősítették az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatót. Kialakulhat-e ilyen helyzet más romániai, erdélyi településeken is?
– A távhő egy támogatott energiatermelési aktivitás. Van egy törvény, amely szabályozza, hogy támogatásban részesítik azokat a városokat, önkormányzatokat, ahol távhőrendszerek vannak. Tény, ez a rendszer akadozott. Az úgynevezett kogenerációs illetéket, amelyet minden lakossági energiafogyasztó is fizet, technológiai újításokra kellett volna használni. Csakhogy ezek a felújítások rendre elmaradtak, és ez a pénz egyszerű fűtéstámogatásként jutott el az önkormányzatokhoz. Az energiaárakat kompenzáló új kormányrendeletbe viszont beiktattunk egy olyan részt, amely szerint a gázár 50 százalékát az energiaügy-minisztériumnak kell állnia. Ezzel tulajdonképpen biztonságba helyeztük a távhőrendszereket. Minden egyes távhőrendszer helyzete más, sok függ a menedzsmenttől is, milyen beruházásokat eszközöltek, mennyire elavult a technológiájuk.
– Az emberekben aggodalmak fogalmazódtak meg a temesvári eset után. Mit javasolna az átlagos lakossági fogyasztónak, maradjon a távhőrendszerben, vagy inkább térjen át a kiskazános fűtésre?
– Ez egyéni döntés. Ott, ahol jobban működik a távhő, ha a fogyasztó elégedett vele, akkor nincs ok a váltásra. Ahol viszont problémák vannak – s ebben Bukarest jár az élen a korszerűsítés elmaradása miatt –, sokan hozzák meg azt a döntést, hogy leválnak a rendszerről. Tehát, ha gondokat észlelnek a fogyasztók a távhővel kapcsolatban, és anyagi hátterük is megengedi, akkor járható út a lekapcsolódás.
Fotó: Kristó Róbert
– Olyan hírek is felröppentek, hogy az Európai Unió környezetvédelmi adót vetne ki a kiskazánokkal fűtő lakossági fogyasztókra. Elképzelhető egy ilyen lépés?
– Ennek a hátterében az áll, hogy az európai zöldmegállapodás, a Green Deal értelmében a dekarbonizációs folyamat eredményeként arról is beszéltek, hogy megadóztatják a kiskazánokat, mert a szén-dioxid-kibocsátása szempontjából a sok kiskazán sokkal több szén-dioxidot bocsát a légtérbe, mintha távhőszolgáltatásról beszélnénk.
Hogy milyen formában adóztatják meg a kiskazánokat, azt most még nehéz lenne megjósolni. De tény, hogy egy ilyen lépés nagyon sok embert érintene Romániában.
– Ugyancsak aggasztó hírként vonult végig a romániai médián, hogy veszélyesen kevés a gáz a tározókban. Valóban gázhiány fenyegethet a télen?
– Ma ez már nem igaz. A gáztározókat feltöltötték. Még a nyár elején valóban csak 20 százalékig voltak feltöltve a tározók, de most már más a helyzet. Az igaz, hogy stratégiai kérdésnek számít egy állam esetében a feltöltés időpontja. Tény, nyáron sokkal olcsóbban tudott volna gázt vásárolni az illetékes vállalat. Hogy ezt miért nem tette meg akkor, az egy jó kérdés. De az a veszély most nem áll fenn, hogy télen elfogy a gáz.
– Az országos gázhálózatok bővítése az egyik nagy ígérete a jelenlegi kormányzatnak. De anyagilag megéri áttérni a gázalapú fűtésre a jelenleg fával fűtőknek?
– Az Anghel Saligny országos fejlesztési terven belül is külön program indult a gázhálózatok fejlesztésére, bővítésére. Komoly pénzösszegek vannak erre a célra. Ne feledjük, hogy a tűzifa ára is igencsak megemelkedett, ma már fával fűteni sem olcsó.
Ott, ahol rosszak a villamos hálózatok, vagy nincs gázhálózat, utópia gazdasági fejlődésről beszélni.
Fotó: Beliczay László
– Korábban az RMDSZ kezdeményezte a kérdést rendező sürgősségi kormányrendeletet. Az utóbbit jóváhagyó törvényt átdolgoztuk, még kézzelfoghatóbb segítséggel egészítettük azt ki. A jogszabályban leszögeztük a villanyáram és a földgáz egységértékét. Így a szolgáltatók nem adhatják 1 lej/ kWh értéknél drágábban az elektromos áramot. Bevezettünk egy átlagértéket fogyasztásra is, amely sokkal nagyobb, mint egy 3–4 szobás lakás fogyasztása. Így amennyiben a villanyáram fogyasztása az 5 hónap alatt nem haladja meg a 1650 kWh-t és a földgáz esetében az 1100 köbmétert egy háztartásban, akkor további kompenzációkban részesülnek a fogyasztók. A villanyáram esetében 0,29 lej kilowattonként, valamint a földgáz esetében 33 százalékkal csökken a kWh értéke. Például ha egy 3 szobás lakás 150 kWh-t fogyaszt egy hónapban, akkor a villanyszámlájának értéke 150 lej, ebből levonjuk a 0,29 lej kompenzálást kilowattonként, amely 43,5 lej értékkel csökkenti a számlát. Így a számla végértéke 106,5 lej lesz. A földgáz esetében, szintén egy 3–4 szobás lakásban a havonta elhasznált 1,59 MWh (150 köbméter) kompenzálással 207,5 lej / MWh egységár alapján fizet a fogyasztó. Így 329,25 lej értékű lesz a számla, amely a törvény hiányában akár 500–600 lejre is rúgna. A háztartási fogyasztókat nem terheli semmilyen további intézkedés, a számlák már a kompenzált értékeket fogják tartalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!