Antal Lóránt: nem áll fenn annak a veszélye, hogy télen „elfogy” a gáz
Fotó: Beliczay László
A technológiai újítások elmaradása és a szolgáltató cégek rossz menedzsmentje miatt érhetők tetten gondok a távhőrendszerekkel, de ezekről leválni csak azoknak érdemes, akik elégedetlenek a szolgáltatással – mondta a Krónikának Antal Lóránt szenátor, a felsőház energiaügyi bizottságának elnöke. Az RMDSZ-es politikus szerint feltöltötték a romániai gáztározókat, így nem fenyeget az a veszély, hogy gáz nélkül maradunk a tél folyamán.
2021. november 12., 16:242021. november 12., 16:24
– Temesváron nemrég fűtés- és melegvíz-hiány sokkolta a lakosság egy tekintélyes részét, miután fizetésképtelennek minősítették az önkormányzati tulajdonban lévő távhőszolgáltatót. Kialakulhat-e ilyen helyzet más romániai, erdélyi településeken is?
– A távhő egy támogatott energiatermelési aktivitás. Van egy törvény, amely szabályozza, hogy támogatásban részesítik azokat a városokat, önkormányzatokat, ahol távhőrendszerek vannak. Tény, ez a rendszer akadozott. Az úgynevezett kogenerációs illetéket, amelyet minden lakossági energiafogyasztó is fizet, technológiai újításokra kellett volna használni. Csakhogy ezek a felújítások rendre elmaradtak, és ez a pénz egyszerű fűtéstámogatásként jutott el az önkormányzatokhoz. Az energiaárakat kompenzáló új kormányrendeletbe viszont beiktattunk egy olyan részt, amely szerint a gázár 50 százalékát az energiaügy-minisztériumnak kell állnia. Ezzel tulajdonképpen biztonságba helyeztük a távhőrendszereket. Minden egyes távhőrendszer helyzete más, sok függ a menedzsmenttől is, milyen beruházásokat eszközöltek, mennyire elavult a technológiájuk.
– Az emberekben aggodalmak fogalmazódtak meg a temesvári eset után. Mit javasolna az átlagos lakossági fogyasztónak, maradjon a távhőrendszerben, vagy inkább térjen át a kiskazános fűtésre?
– Ez egyéni döntés. Ott, ahol jobban működik a távhő, ha a fogyasztó elégedett vele, akkor nincs ok a váltásra. Ahol viszont problémák vannak – s ebben Bukarest jár az élen a korszerűsítés elmaradása miatt –, sokan hozzák meg azt a döntést, hogy leválnak a rendszerről. Tehát, ha gondokat észlelnek a fogyasztók a távhővel kapcsolatban, és anyagi hátterük is megengedi, akkor járható út a lekapcsolódás.
Fotó: Kristó Róbert
– Olyan hírek is felröppentek, hogy az Európai Unió környezetvédelmi adót vetne ki a kiskazánokkal fűtő lakossági fogyasztókra. Elképzelhető egy ilyen lépés?
– Ennek a hátterében az áll, hogy az európai zöldmegállapodás, a Green Deal értelmében a dekarbonizációs folyamat eredményeként arról is beszéltek, hogy megadóztatják a kiskazánokat, mert a szén-dioxid-kibocsátása szempontjából a sok kiskazán sokkal több szén-dioxidot bocsát a légtérbe, mintha távhőszolgáltatásról beszélnénk.
Hogy milyen formában adóztatják meg a kiskazánokat, azt most még nehéz lenne megjósolni. De tény, hogy egy ilyen lépés nagyon sok embert érintene Romániában.
– Ugyancsak aggasztó hírként vonult végig a romániai médián, hogy veszélyesen kevés a gáz a tározókban. Valóban gázhiány fenyegethet a télen?
– Ma ez már nem igaz. A gáztározókat feltöltötték. Még a nyár elején valóban csak 20 százalékig voltak feltöltve a tározók, de most már más a helyzet. Az igaz, hogy stratégiai kérdésnek számít egy állam esetében a feltöltés időpontja. Tény, nyáron sokkal olcsóbban tudott volna gázt vásárolni az illetékes vállalat. Hogy ezt miért nem tette meg akkor, az egy jó kérdés. De az a veszély most nem áll fenn, hogy télen elfogy a gáz.
– Az országos gázhálózatok bővítése az egyik nagy ígérete a jelenlegi kormányzatnak. De anyagilag megéri áttérni a gázalapú fűtésre a jelenleg fával fűtőknek?
– Az Anghel Saligny országos fejlesztési terven belül is külön program indult a gázhálózatok fejlesztésére, bővítésére. Komoly pénzösszegek vannak erre a célra. Ne feledjük, hogy a tűzifa ára is igencsak megemelkedett, ma már fával fűteni sem olcsó.
Ott, ahol rosszak a villamos hálózatok, vagy nincs gázhálózat, utópia gazdasági fejlődésről beszélni.
Fotó: Beliczay László
– Korábban az RMDSZ kezdeményezte a kérdést rendező sürgősségi kormányrendeletet. Az utóbbit jóváhagyó törvényt átdolgoztuk, még kézzelfoghatóbb segítséggel egészítettük azt ki. A jogszabályban leszögeztük a villanyáram és a földgáz egységértékét. Így a szolgáltatók nem adhatják 1 lej/ kWh értéknél drágábban az elektromos áramot. Bevezettünk egy átlagértéket fogyasztásra is, amely sokkal nagyobb, mint egy 3–4 szobás lakás fogyasztása. Így amennyiben a villanyáram fogyasztása az 5 hónap alatt nem haladja meg a 1650 kWh-t és a földgáz esetében az 1100 köbmétert egy háztartásban, akkor további kompenzációkban részesülnek a fogyasztók. A villanyáram esetében 0,29 lej kilowattonként, valamint a földgáz esetében 33 százalékkal csökken a kWh értéke. Például ha egy 3 szobás lakás 150 kWh-t fogyaszt egy hónapban, akkor a villanyszámlájának értéke 150 lej, ebből levonjuk a 0,29 lej kompenzálást kilowattonként, amely 43,5 lej értékkel csökkenti a számlát. Így a számla végértéke 106,5 lej lesz. A földgáz esetében, szintén egy 3–4 szobás lakásban a havonta elhasznált 1,59 MWh (150 köbméter) kompenzálással 207,5 lej / MWh egységár alapján fizet a fogyasztó. Így 329,25 lej értékű lesz a számla, amely a törvény hiányában akár 500–600 lejre is rúgna. A háztartási fogyasztókat nem terheli semmilyen további intézkedés, a számlák már a kompenzált értékeket fogják tartalmazni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!