2010. szeptember 06., 16:482010. szeptember 06., 16:48
Az ellenzék azonnal hevesen bírálta az elnök felvetésé, azt állítva, hogy Demokrata Liberális Párthoz közel álló üzleti körök használnák fel az IMF-pénzeket, ami nem gazdasági növekedést hozna, hanem a további eladósodás lenne az eredménye.
„Jeffrey Franks ezúttal csak a Román Nemzeti Bank (BNR) évfordulós ünnepsége miatt tartózkodik Romániában. Azonban az októberi látogatásra gondolok, amely nem ünnepi lesz, hanem számba kell vegyük a nehézségeket is. Az a javaslatom, hogy az októberi látogatás során összpontosítsunk a Románia és az IMF közötti újabb megállapodásra. Vizsgáljuk meg, az a jó megoldás, ha meghosszabbítjuk a jelenlegi megállapodást, vagy pedig egy újabb, elővigyázatossági hitelmegállapodást kötünk.
Ugyanakkor továbbra is keressünk együtt megoldásokat a strukturális reformokra és az európai alapok lehívására. Meg kell teremteni a pénzügyi hátteret az uniós alapok lehívására” – mondta Băsescu a találkozó kezdetén. Jeffrey Franks egyetértését fejezte ki az államfő felvetésével. „Egyetértek önnel, elnök úr. Mint ön is emlékszik, legutóbbi látogatásunk során hangsúlyoztuk: óriási szükség van az infrastrukturális beruházásokra fordítható európai pénzekre, és az uniós alapok lehívásának kulcsa az ezt nehezítő akadályok felszámolása” – hangoztatta Franks.
Băsescu a tanácskozás során a bürokratikus akadályokra is felhívta a figyelmet, rámutatva a társadalombiztosítás helyzetének tarthatatlanságára. „A szociális költségekre is figyelnünk kell, 3,6 milliárd eurós deficitünk van, ami már drámai” – fűzte hozzá Băsescu.
Az ellenzék a nyilatkozat elhangzását követően hevesen bírálta az államfőt. Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke kijelentette: egy újabb IMF-hitel a lakosság elleni bűntény lenne, mert a jelenlegi hatalom arra használja ezeket a pénzeket, hogy még egy évig hatalmon maradhasson.
| Lenne olyan megállapodási lehetőség a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), amely teljesen megfelelne a magyar gazdaság adottságainak – áll londoni felzárkózó piaci elemzők tegnapi helyzetértékelésében. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemzőrészlege befektetőknek hétfőn kiadott feltörekvő piaci makroáttekintésében felidézte, hogy az IMF nemrégiben „elővigyázatossági hitelkeret” (Precautionary Credit Line, PCL) néven hozott létre egy új kölcsönmegállapodási lehetőséget azoknak az országoknak, amelyek gazdaságpolitikája megfelelő ugyan, de a rugalmas hitelkeret (Flexible Credit Line) igénybevételéhez szabott „magas minőségi követelményeknek” még nem felelnek meg. Ez utóbbi, gyakorlatilag előfeltételek nélküli lehetőséget a Lengyelországhoz és Mexikóhoz hasonló, „erős” helyzetű igénylőknek tartja fenn a Valutaalap. A PCL-kerethez kapcsolódik ugyan feltételrendszer, de ez is „áramvonalasabb” a klasszikus készenléti hitelmegállapodás feltételeinél, és a felülvizsgálat csak félévente esedékes, nem negyedévente. A PCL a rugalmas hitelkeret és a készenléti megállapodás „hibridjének” tűnik, és a rendelkezésre bocsátásról az IMF az adott ország külső fizetési pozíciója, piaci finanszírozási hozzáférése, költségvetési fegyelme, pénzügypolitikája és bankrendszerének állapota alapján dönt. A feltételrendszert olvasva „a PCL tökéletes lenne Magyarország számára” – vélekednek a Morgan Stanley londoni elemzői. Magyarország ugyanis – jóllehet, helyzete nem eléggé erőteljes ahhoz, hogy Lengyelországhoz hasonlóan jogosulttá váljék a rugalmas keret igénybevételére – „figyelemre méltó” gazdaságpolitikai intézkedéseket hajtott végre az elmúlt években, és költségvetési helyzete most sokkal jobb, mint korábban. |
„Ha újabb kölcsönt akarunk felvenni, az embereknek jogában áll tudni, hogy mire is vesszük fel ezt a hitelt, mire fordítják a pénzt, és miként fizetjük azt vissza. Ha most megkérdezzük Boc urat, vagy az új pénzügyminisztert, hogyan és miből fizetjük majd vissza a felvett pénzeket, fogalmuk sincsen.
Ha még több pénzt akarnak kölcsönkérni, azért, hogy egy újabb évre megvásárolják a hatalmat, az a lakosság és a jövőnk elleni bűntény lenne” – szögezte le Ponta. A szociáldemokrata vezető ugyanakkor bírálta Traian Băsescu államfőt, amiért az szerinte a „saját üzleteire” és „a PDL és barátai üzleteire” fordítaná az IMF-pénzeket.
Hasonló vehemenciával és érvekkel bírálta Băsescut Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke is. A politikus úgy vélte, az IMF-megállapodás újratárgyalása újabb hitelmegállapodást jelent, és azzal vádolta meg az államfőt, valamint a demokrata-liberálisokat, hogy a valutaalaptól érkező milliárdokat politikai klientúrájukkal együtt emésztik föl.
„A felvett hitelt nekünk és a gyerekeinknek kell majd visszafizetnünk, Traian Băsescu pedig, aki immár csak a saját nevében kormányoz, felelőtlenül eladósítja Romániát hogy saját kilentúráját gazdagítsa, saját magával az élen” – mondta Antonescu. A politikus ennek nyomán felszólította a kormány, hogy hozza nyilvánosságra a valós gazdasági adatokat. „Egyértelmű ellentmondás feszül az államfő, a miniszterelnök és a Franks által említett összegek között. Az adósságokról eltérő számadatok keringenek, így mi, akárcsak önök, nem tudjuk, mennyire súlyos valójában Románia gazdasági helyzete” – mutatott rá a pártelnök.
Liviu Dragnea, a PSD főtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy lesújtó kilátásokat eredményezne, ha egy esetleges újabb IMF-hitelt nem a befektetésekre fordítanának. Rámutatott: az olyan hitelek, amelyek nem a befektetéseket szolgálják, nem hoznak gazdasági növekedést, így az eredmény csupán a további eladósodás lenne. Dragnea egyúttal bírálta a kormányt, amiért az szerinte nem állt elő gazdaságélénkítési programmal, csupán a költségvetési kiadások lefaragására koncentrál.
Daniel Constantin, a PSD-vel pártszövetségben politizáló Konzervatív Párt (PC) elnöke is úgy nyilatkozott: pártja ellenzi az újabb IMF-hitel felvételét, ha a pénzeket továbbra is a társadalombiztosítási alap hiányának fedezésére és a nyugdíjak kifizetésére fordítják.
Mint ismeretes, Románia tavaly összesen mintegy 20 milliárd eurós hitelkeretről állapodott meg az IMF-felés egyéb nemzetközi pénzügyi szervezetekkel. A hitelkeretből mintegy 12,95 milliárd eurót az IMF, 5 milliárdot az Európai Unió, 1-1,5 milliárd eurót a Világbank, a többit más pénzintézetek, köztük az EBRD bocsátja rendelkezésre.
A Világbank egyik vezetője, Francois Rantrua hétfőn közölte: Románia október végén újabb, 360 millió eurós hitelrészletet kaphat meg a Világbanktól, amelyet az államháztartási hiány finanszírozására fordíthat. A hitelrészlet átutalásának feltétele ugyanakkor a nyugdíjreform megvalósítása és a vizitdíj bevezetése az egészségügyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok