
2009. március 10., 10:212009. március 10., 10:21
A tét a szelektív forgalmazás lehetősége. Az 1999 óta érvényben lévő és jövőre megújítandó európai szabályozás lehetővé teszi a luxuscégeknek, hogy saját hálózatukon juttassák el a vevőkhöz termékeiket. Ha ma a Guerlain nem hajlandó szupermarketeken keresztül árusítani parfümjét, ez nem minősül a forgalmazás megtagadásának. Az eBay azonban el szeretné érni, hogy amikor a jelenlegi szabály érvényessége lejár, a világhálón maga is árusíthassa az eddig exkluzív luxusterméknek tekintett presztízskozmetikumokat, órákat stb.
A párizsi divatdiktátorok és az eBay vezetői egymásnak adják a kilincset Brüsszelben, a bizottság konkurenciaügyekkel foglalkozó biztosánál, hogy kifejtsék „konkurens” érveiket. Richard Nash, az eBay brüsszeli főlobbistája azzal érvel, hogy az internetes kereskedelmi cég a fogyasztó érdekeit védi, mert a vevőt a divatipar „megkülönböztető bánásmódnak veti alá” azzal, hogy csak saját butikjaiban és az azokhoz kapcsolódó portálokon árusítja márkáit.
A vita nem új: tavaly az internetes kereskedelem óriásának számító eBayt már arra kötelezték, hogy fizessen 38 millió eurót (12 milliárd forint) a Luis Vuitton luxusmárkát is magában foglaló LVMH-nak a szelektív forgalmazás elvének megsértése miatt, és megtiltották számára, hogy Franciaországban felvegye internetes kínálatába a Dior, a Guerlain, a Givenchy és a Kenzo kozmetikumait és parfümjeit.
Az eBay azonban folytatja kampányát: azt hangoztatja, hogy a luxusipar nagyjainak túl magas a haszna, például az eBayen vásárolt luxusruházati cikkek 38 százalékkal olcsóbbak, mint a francia butikokban – nem beszélve arról, hogy a portálhoz az összes európai fogyasztó hozzáférhet.
A luxuscégeknek is vannak nyomós érvei. A luxuscégek 30 ezer butikot tartanak fenn Európában, a hálózat igen sűrű, Maastrichtban például 40, Portóban 54 ilyen üzlet működik, ez pedig sok pénzbe kerül. A divatházak fele ugyanakkor már maga is árusít a hálón, mert ez kiegészíti a fizikai kereskedelmet. De hozzáfűzi: az interneten nem lehet érezni a parfüm illatát, nem beszélve egyéb hátrányokról, például a hamisításokról.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.