A parlament által nemrég elfogadott hitelcseretörvényben, valamint a helyhatósági és parlamenti választások összefüggésében tervezett közalkalmazotti béremelésben rejlő kockázatokra figyelmezteti Romániát az Európai Bizottság kedden nyilvánosságra hozott tavaszi prognózisában.
2016. május 03., 18:522016. május 03., 18:52
2016. május 03., 19:122016. május 03., 19:12
„Jelentősen megnőttek a gazdasági kilátásokra leselkedő kockázatok, mivel a fizetés nélküli törlesztésről szóló törvény elfogadása bizonytalanságot okozott. Ez a jogszabály nagyon negatívan hathat a befektetők bizalmára és a hitelezési kilátásokra 2017-ig és még tovább” – kongatják meg a vészharangot a brüsszeli testület illetékesei.
Mint ismeretes, az Európai Bizottság már a második alkalommal figyelmezteti Bukarestet a hitelcseretörvény miatt, és már annak elfogadása előtt is rávilágított a jogszabályban rejlő kockázatokra. A brüsszeli szakértők azt sem nézik jó szemmel, hogy választási év lévén megnőnek a költségvetési kiadások, amit tovább súlyosbít a közalkalmazottak béremelése és a korábban elfogadott adócsökkentések. Ehhez még hozzáadódik ugyanakkor, hogy május elsejétől 1250 lejre nőtt a minimálbér, ami miatt az EB szerint Románia elveszítheti versenyképességét a magánszektorban, és lelassulhat a munkahelyteremtések üteme.
Ilyen körülmények között – teszik hozzá a szakértők – a munkanélküliségi ráta csak igen lassan fog csökkenni: az idei 6,8 százalék után jövőre 6,7 százalékot várnak. Ugyanakkor a bukaresti hatóságokhoz hasonlóan Brüsszel is negatív inflációt vár az év közepéig, miután az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentése nyomán idén márciusban történelmi mélypontra, –2,4 százalékra süllyedt a pénzhígulás üteme, ám 2016 második felében havi szinten már drágulásokra számítanak. Éves szinten előrejelzésük szerint –0,6 százalékos lesz az inflációs ráta, aminek értéke 2017-re már 2,5 százalékra gyarapodik, függetlenül attól, hogy az előzetes bejelentések értelmében januártól újabb 1 százalékkal csökkenhet az áfa.
Az Európai Bizottság úgy véli, ebben a kontextusban az idei év végén 2,8 százalékos lehet a büdzsédeficit, ami messze meghaladja a középtávú költségvetési célban (MTO) vállalt 1,1 százalékos hiányt, ám alacsonyabb a Cioloş-kormány által a 2016-os évre kidolgozott büdzsében rögzített, a bruttó hazai termék (GDP) 2,95 százalékára rögzített hiánycélnál. Jövőre viszont ennél is borúlátóbb forgatókönyvet vázolnak, a prognózis szerint ugyanis 2017-ben a költségvetés hiánya eléri majd a 3,4 százalékot, ami jócskán meghaladja a maastrichti egyezményben rögzített 3 százalékos határértékét, efelett pedig Brüszszel kötelezettségszegési eljárást indít.
Ugyan derűlátásra nem adnak okot ezek a számsorok, de mindenképp pozitívabbak, mint a téli prognózis előrejelzései. Akkor ugyanis az idei évre 3 százalékos, jövőre pedig 3,8 százalékos deficitet vetített előre az EB. Jó hír ugyanakkor, hogy 2016-ban európai uniós szinten Romániában várható a második legnagyobb gazdasági növekedés: 4,2 százalékkal bővülhet a GDP. A legnagyobb fejlődési ütemet egyébként Írországban várják, ahol 4,9 százalékos lehet a gazdasági növekedés. Románia esetében 2017-ben 3,7 százalékra lassulhat a bővülés üteme.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!