
Látványterv
A Brassó megyei közgyűlés és a Cenk alatti város önkormányzatának jogászai keresik a jogi megoldást, hogy a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megépítésébe beszállhasson a megyeszékhely, sőt Sepsiszentgyörgy önkormányzata és a Kovászna Megyei Tanács is.
2017. május 09., 09:162017. május 09., 09:16
Barabás László, Brassó alpolgármestere hétfőn a Krónika megkeresésére elmondta, mivel a légikikötő területe a megyei önkormányzat tulajdonában van, a város nem eszközölhet ott beruházásokat, ezért keresik a törvényes megoldást, hogy mégis Brassó lehessen a projekt többségi részvényese.
A városháza ígéretei szerint ugyanis ez lendületet adhatna az anyagiak hiányában leállított beruházásnak. A napokban George Scripcaru, Brassó polgármestere úgy nyilatkozott, a légikikötő azért nem épült eddig meg, mert a brassói elöljárók nem tudtak megegyezni, hogy közösen képviseljék az érdekeiket Bukarestben.
„A városi tanács ülésén javasolni fogom, hogy az önkormányzat lépjen be a projektbe, és 51 százalékos többségi részesedéssel vállalja át a költségeket. Meg kell építeni a bekötőutakat, a terminálokat és az irányítótornyot. Transzformátorház létesítéséről egyeztetünk a villanyvállalattal, és a csatornázást is meg kell oldani” – sorolta a teendőket a brassói elöljáró.
A helyi román sajtó szerint Scripcaru úgy fogalmazott,
„A repülőtér nélkül Brassó nem tud továbbfejlődni” – szögezte le a brassói városvezető.
Amint arról korábban beszámoltunk, a megyei tanács eladósodottsága a felső határt súrolja, 20,97 százalékos, de a város további hiteleket tud felvenni, hiszen mindössze 3 százalékos az eladósodottsága. Ezért jönne kapóra, ha csatlakozni tudna a beruházáshoz.
Sepsiszentgyörgy és Kovászna megye tanácsa tavaly szándéknyilatkozatot fogadott el, hogy három év leforgása alatt 3-3 millió eurót pótolnak a légikikötő megépítésébe. A háromszéki önkormányzatok azonban csak a létesítmény befejezéséhez utalják a megígért pénzt, semmilyen köztes beruházást nem támogatnak.
Mint ismeretes, a Brassó-Vidombáki Nemzetközi Repülőtér megvalósíthatósági tanulmánya még 2006-ban elkészült, aztán évek teltek el a különböző területrendezési tervek, tanulmányok készítésével, a kisajátításokkal, a terület tulajdonjogának tisztázásával. Végül 2013-ban megépült a kifutópálya. A tervek szerint a brassói a bukaresti, otopeni-i után az ország második legnagyobb repülőtere lenne, az utasforgalmat és a teherszállítást egyaránt bonyolító terminálok 10 ezer négyzetméteres területet foglalnak majd el, óránként 400, míg évente 2 millió utas fordulna ott meg, és óránként 6 ezer tonna árut mozgatnának.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
szóljon hozzá!