
Eszközt kaptak arra az önkormányzatok, ha gyorsan pénzre lenne szükségük
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatékony eszköznek nevezték a Krónika által megkeresett polgármesterek a Cîţu-kabinet által szerdán elfogadott rendeletet, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kedvező kamat mellett kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. „Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat” – fogalmazta meg az egyik elöljáró.
2021. július 29., 20:142021. július 29., 20:14
Az anyagilag túlterhelt önkormányzatoknak nyújt segítséget a kormány. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentette, hogy az általa vezetett kabinet egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. Hozzátette, a hitelt 3-tól 5 évig terjedő futamidőre, a futamidő függvényében 1 és 1,5 százalék közötti kamattal vehetik fel a helyhatóságok.
– húzta alá a kormányfő.
Az intézkedést amúgy már májusban bejelentette Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki akkor azt mondta,
„Egyértelmű, hogy az önkormányzatok pénzügyi szempontból túlterheltek, ennek az ellensúlyozására eszközökre van szükség, a banki szektor pedig nem mindig tud megfelelően reagálni” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Véleménye szerint az államkincstártól igényelhető pénz stabil hitelrendszert jelent, a kamatok a szabadpiac alsó értékén vannak. Mint mondta, Csíkszeredának nincs hitele, ezzel az eszközzel is megfontoltan bánnak, elvégzik a saját pénzügyi elemzéseiket, és azok alapján döntenek arról, hogy vesznek-e fel kölcsönt az államkincstártól vagy sem.
– mutatott rá a polgármester. Jelezte egyúttal, Csíkszeredának több saját költségvetésű projektje van, ezért minden forrásra, így a kormányzati pénzekre is szükség lesz, hogy egyensúlyban tudják tartani a kiadásokat és a bevételeket.
„Egyszerű és hatékony eszköz az államkincstári hitel, de nem hoz lényeges változást az önkormányzatok tevékenységébe” – fogalmazta meg eközben kérdésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Mint részletezte,
„Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat. Ha gyorsan el kell indítani egy uniós pályázatból vagy a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) által finanszírozott beruházást, le kell szerződni és fizetni kell a cégnek, mielőtt az uniós vagy a kormánypénz megérkezik, akkor valós segítség egy gyors hitel” – sorolta Ilyés Gyula.
Hozzátette: a helyi fejlesztési programokat az éves költségvetési szint mértékéig finanszírozzák, a pénz általában augusztus-szeptemberben elfogy. Ilyenkor a beruházást elkezdő cégek nem állhatnak le, jó, ha beszáll az önkormányzat, akár hitelből is, mert így nagy eséllyel határidőre elkészül a munka.
– mondta a polgármester.
Ilyés Gyula szerint amúgy ezt a lehetőséget nem fogja sok önkormányzat igénybe venni, úgy gondolja, hogy például a nagyvárosok szinte soha nem élnek ezzel. „Egy nagyvárosban nagy összegekkel dolgoznak, nagy beruházásokat végeznek, ezeket általában úgy indítják el, hogy megvan a pénzügyi háttér, belekalkulálva azt is, hogy az uniós finanszírozások, a PNDL-pénzek később érkeznek. A községeknél, kisebb városoknál számíthat, hogy hirtelen elő tudnak teremteni egy kisebb összeget, ki tudnak fizetni egy kivitelezőt, és nem kell leállítani a munkát. Ez a lehetőség benne van a helyi pénzügyek törvényében, általában az év második felében különítenek el erre keretet, az előnye az egyszerűsített procedúra, nem kell bankokat meghívni, egyeztetni, hanem csak benyújtják a dokumentációt, és ha rendben találják, utalják a pénzt. Nem forradalmasítja az önkormányzatok tevékenységét, nem egy csoda, de egy hasznos eszköz” – összegezte Ilyés Gyula.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!