Eszközt kaptak arra az önkormányzatok, ha gyorsan pénzre lenne szükségük
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hatékony eszköznek nevezték a Krónika által megkeresett polgármesterek a Cîţu-kabinet által szerdán elfogadott rendeletet, ami lehetővé teszi a helyi önkormányzatok számára, hogy kedvező kamat mellett kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. „Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat” – fogalmazta meg az egyik elöljáró.
2021. július 29., 20:142021. július 29., 20:14
Az anyagilag túlterhelt önkormányzatoknak nyújt segítséget a kormány. Florin Cîţu miniszterelnök bejelentette, hogy az általa vezetett kabinet egy szerdán elfogadott sürgősségi rendelettel lehetővé tette az önkormányzatok számára, hogy kölcsönt vegyenek fel az államkincstártól. Hozzátette, a hitelt 3-tól 5 évig terjedő futamidőre, a futamidő függvényében 1 és 1,5 százalék közötti kamattal vehetik fel a helyhatóságok.
– húzta alá a kormányfő.
Az intézkedést amúgy már májusban bejelentette Cseke Attila fejlesztési miniszter, aki akkor azt mondta,
„Egyértelmű, hogy az önkormányzatok pénzügyi szempontból túlterheltek, ennek az ellensúlyozására eszközökre van szükség, a banki szektor pedig nem mindig tud megfelelően reagálni” – értékelt csütörtökön a Krónika megkeresésére Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere.
Véleménye szerint az államkincstártól igényelhető pénz stabil hitelrendszert jelent, a kamatok a szabadpiac alsó értékén vannak. Mint mondta, Csíkszeredának nincs hitele, ezzel az eszközzel is megfontoltan bánnak, elvégzik a saját pénzügyi elemzéseiket, és azok alapján döntenek arról, hogy vesznek-e fel kölcsönt az államkincstártól vagy sem.
– mutatott rá a polgármester. Jelezte egyúttal, Csíkszeredának több saját költségvetésű projektje van, ezért minden forrásra, így a kormányzati pénzekre is szükség lesz, hogy egyensúlyban tudják tartani a kiadásokat és a bevételeket.
„Egyszerű és hatékony eszköz az államkincstári hitel, de nem hoz lényeges változást az önkormányzatok tevékenységébe” – fogalmazta meg eközben kérdésünkre Ilyés Gyula, a Szatmár megyei Vetés község polgármestere. Mint részletezte,
„Ezek a kölcsönök nagy beruházásokra nem alkalmasak, inkább arra jók, hogy betömjék a lyukakat. Ha gyorsan el kell indítani egy uniós pályázatból vagy a Helyi Fejlesztések Országos Programja (PNDL) által finanszírozott beruházást, le kell szerződni és fizetni kell a cégnek, mielőtt az uniós vagy a kormánypénz megérkezik, akkor valós segítség egy gyors hitel” – sorolta Ilyés Gyula.
Hozzátette: a helyi fejlesztési programokat az éves költségvetési szint mértékéig finanszírozzák, a pénz általában augusztus-szeptemberben elfogy. Ilyenkor a beruházást elkezdő cégek nem állhatnak le, jó, ha beszáll az önkormányzat, akár hitelből is, mert így nagy eséllyel határidőre elkészül a munka.
– mondta a polgármester.
Ilyés Gyula szerint amúgy ezt a lehetőséget nem fogja sok önkormányzat igénybe venni, úgy gondolja, hogy például a nagyvárosok szinte soha nem élnek ezzel. „Egy nagyvárosban nagy összegekkel dolgoznak, nagy beruházásokat végeznek, ezeket általában úgy indítják el, hogy megvan a pénzügyi háttér, belekalkulálva azt is, hogy az uniós finanszírozások, a PNDL-pénzek később érkeznek. A községeknél, kisebb városoknál számíthat, hogy hirtelen elő tudnak teremteni egy kisebb összeget, ki tudnak fizetni egy kivitelezőt, és nem kell leállítani a munkát. Ez a lehetőség benne van a helyi pénzügyek törvényében, általában az év második felében különítenek el erre keretet, az előnye az egyszerűsített procedúra, nem kell bankokat meghívni, egyeztetni, hanem csak benyújtják a dokumentációt, és ha rendben találják, utalják a pénzt. Nem forradalmasítja az önkormányzatok tevékenységét, nem egy csoda, de egy hasznos eszköz” – összegezte Ilyés Gyula.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!