Megakadályozná a kormány, hogy az emberek a jövőben is egyetlen összegben tudjanak hozzáférni a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozott pénzösszegekhez
Fotó: Borbély Fanni
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket, hanem csak a kifizetési mód szabályozását írja elő, a legtöbb európai országban alkalmazott modell szerint.
2025. augusztus 11., 13:302025. augusztus 11., 13:30
A miniszterelnök az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, a törvénytervezet javaslatot a Pénzügyi Felügyelet (ASF) készítette elő, és a munkaügyi minisztérium bocsátotta közvitára. A tervezet azt írja elő, hogy a magánnyugdíj-alapba befizetők megtakarításuk legfeljebb 25 százalékának megfelelő egyösszegű kifizetésre jogosultak a nyugdíjazásukkor, a megmaradt pénzt pedig tíz év alatt, havi részletekben kapják meg. A legtöbb európai országban ezt a modellt követik – mutatott rá az Agerpres szerint.
A kormányfő magyarázata szerint erre azért is szükség van, hogy 2030 után, amikor a nyugdíjba vonulók száma jelentősen megugrik, mert az 1965 és 1975 között születettek nagy létszámú generációja éri el a nyugdíjazási korhatárt,
Véleménye szerint az a normális, hogy a polgárok pont úgy kapják kézhez majd részletenként ezeket a juttatásokat, ahogyan a pénzösszegeket befizették havonta a magánnyugdíj-alapba.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
Bolojan emlékeztetett ugyanakkor, hogy Romániának el kell fogadnia ezt a jogszabályt ahhoz, hogy teljesítse a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáshoz szükséges mérföldköveket. Hozzátette: a következő napokban széleskörű konzultációt terveznek erről a témáról, hogy mindenki megértse, a kormány egy lejt sem koboz el az állampolgárok megtakarításából.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a törvénytervezet parlamenti vitára kerül, a kormány nem felelősségvállalással szándékozik elfogadtatni.
A romániai magánnyugdíjrendszer 2025-ben is történelmi csúcsokat ér el. A magánnyugdíjpénztárak teljes vagyona 2025 februárjában átlépte a 160 milliárd lejes küszöböt, ami a GDP több mint 9%-ának felel meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Idén februárig a személyszállításban használt üzemanyagok és kenőanyagok ára csökkenő tendenciát mutatott az Európai Unióban, márciusban azonban átlagosan 12,9 százalékos növekedés volt megfigyelhető 2025 harmadik hónapjához képest – közölte az Eurostat.
Már a hétfői nap folyamán éreztette a hatását a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB) a kormányválság, és a keddi nyitás sem volt derűlátó, a délelőtti órákban mínuszban állt. Közben a lejt is megviseli a válsághelyzet.
A folyamatosan emelkedő üzemanyag- és műtrágyaárak súlyos kihívások elé állítják a mezőgazdasági termelőket Erdélyben, különösen a kisebb gazdaságokat működtető szilágysági gazdákat.
Romániának folytatnia kell a költségvetési konszolidációt és fokozatosan csökkentenie kell a deficitet, hogy elkerülje a Görögországéhoz hasonló gazdasági válságot – jelentette ki hétfőn Eugen Rădulescu, a BNR kormányzójának tanácsadója.
Folytatódott az üzemanyagárak csökkenése, és hétfő reggelre a közel-keleti konfliktus kitörése előtti szintekhez nagyon közel álltak. A benzin ára 8,07 lej, a gázolajé pedig 8,63 lej literenként a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A romániai drágulások miatt a lakosság egyre óvatosabban bánik a pénzzel, igyekszik takarékoskodni és egyre több kiadását fontolja meg – derült ki egy friss felmérésből.
Szombaton reggelre olcsóbb lett a gázolaj a Petrom benzinkutaknál, így az ár egy új küszöb alá süllyedt.
A kerozinár-robbanás Európa legnagyobb légitársaság-csoportját is sújtja: megszünteti Romániába tartó járatait a Lufthansa. A kerozinár emelkedése miatt nemcsak a Lufthansa, hanem több légitársaság is járatokat törölt a következő időszakra.
Az idei első két hónapban éves viszonylatban 2,1 százalékkal csökkent Románia energiatermelése – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!