Megakadályozná a kormány, hogy az emberek a jövőben is egyetlen összegben tudjanak hozzáférni a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozott pénzösszegekhez
Fotó: Borbély Fanni
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket, hanem csak a kifizetési mód szabályozását írja elő, a legtöbb európai országban alkalmazott modell szerint.
2025. augusztus 11., 13:302025. augusztus 11., 13:30
A miniszterelnök az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, a törvénytervezet javaslatot a Pénzügyi Felügyelet (ASF) készítette elő, és a munkaügyi minisztérium bocsátotta közvitára. A tervezet azt írja elő, hogy a magánnyugdíj-alapba befizetők megtakarításuk legfeljebb 25 százalékának megfelelő egyösszegű kifizetésre jogosultak a nyugdíjazásukkor, a megmaradt pénzt pedig tíz év alatt, havi részletekben kapják meg. A legtöbb európai országban ezt a modellt követik – mutatott rá az Agerpres szerint.
A kormányfő magyarázata szerint erre azért is szükség van, hogy 2030 után, amikor a nyugdíjba vonulók száma jelentősen megugrik, mert az 1965 és 1975 között születettek nagy létszámú generációja éri el a nyugdíjazási korhatárt,
Véleménye szerint az a normális, hogy a polgárok pont úgy kapják kézhez majd részletenként ezeket a juttatásokat, ahogyan a pénzösszegeket befizették havonta a magánnyugdíj-alapba.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
Bolojan emlékeztetett ugyanakkor, hogy Romániának el kell fogadnia ezt a jogszabályt ahhoz, hogy teljesítse a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáshoz szükséges mérföldköveket. Hozzátette: a következő napokban széleskörű konzultációt terveznek erről a témáról, hogy mindenki megértse, a kormány egy lejt sem koboz el az állampolgárok megtakarításából.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a törvénytervezet parlamenti vitára kerül, a kormány nem felelősségvállalással szándékozik elfogadtatni.
A romániai magánnyugdíjrendszer 2025-ben is történelmi csúcsokat ér el. A magánnyugdíjpénztárak teljes vagyona 2025 februárjában átlépte a 160 milliárd lejes küszöböt, ami a GDP több mint 9%-ának felel meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!