„Besokalltak” a szépen gyarapodó magánnyugdíjunktól, bírál az RMDSZ

„A magánnyugdíj a polgár megtakarítása – ezért csakis ő döntheti el, miként rendelkezik a befizetett összeggel. Sem a kormány, sem az állami intézmények nem szabhatják meg ezt. A koalícióban nem volt egyeztetés az új szabályozásról, az RMDSZ pedig elutasít minden olyan javaslatot, amely korlátozná a magánnyugdíjalapba befizető emberek jogait” – írta pénteken Facebook-oldalán a szövetségi elnök.

A kormány pénteken első olvasatban tárgyalta a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezetet. Alexandru Petrescu, a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) elnöke a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján elmondta, a jogszabályjavaslat a magánnyugdíjpénztári megtakarítások kifizetésének két formáját írja elő: életjáradék vagy meghatározott időtartamú járadék, a megtakarítás teljes visszafizetésének garanciájával. Ezek mellett a nyugdíjasok a megtakarításuk legfeljebb 25 százalékának megfelelő egyösszegű kifizetésre is jogosultak.

Az ASF elnöke szerint a magánnyugdíjak kifizetését szabályozó törvénytervezet elfogadása a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kiemelt ajánlása, és a kidolgozása a szervezet által támogatott nemzetközi normákkal összhangban történt. Hozzátette: Romániának idén szeptemberben, az OECD pénzpiaci bizottságának ülésén be kell mutatnia, hogy miként teljesíti ezt a kiemelt ajánlást. A kezdeményezést támogató Petrescu szerint a törvénytervezet elfogadása „kiszámíthatóságot és valódi garanciát nyújt” a magánnyugdíjpénztárak tagjai számára arra, hogy megtakarításaikat biztonságos, hosszú távú jövedelemmé alakítják át.

Az ASF elnöke kifejtette: a tervezet a kifejezetten erre a célra létrehozott magánnyugdíj-fizetési alapok létrehozását javasolja, amelyeket úgynevezett magánnyugdíj-szolgáltatók kezelnek majd. Magánnyugdíj-szolgáltatók lehetnek a meglévő magánnyugdíjpénztár-kezelők, életbiztosítást nyújtó biztosítótársaságok, befektetési alapkezelők vagy a törvény szerint kifejezetten erre a célra létrehozott új társaságok – részletezte pénteki sajtótájékoztatóján Petrescu.

Ezt első olvasatban maga a kormányfő kérte, illetve a Pénzügyi Felügyelet is szorgalmazta.

Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik. Az első a kötelező hozzájárulás az állami alaphoz, amely révén alanyi jogon járó, adóból finanszírozott járadék révén lehet majd – elvileg – biztosítani a minimális megélhetés szintjét. A második szintén kötelező, ám az ide utalt összeget magánnyugdíjalap kezeli, tehát nem az állam. A harmadik pillér a fakultatív, önkéntes alapon működő egyéb nyugdíjbiztosítás, amelyet a munkavállaló – vagy bónuszként a munkáltató – fizet tetszés szerint.

Ugyanakkor további 900 000 polgár járul hozzá az önkéntes alapú harmadik pillérhez. A magánnyugdíjrendszer 2007-es startja óta a magánnyugdíjpénztárak figyelemre méltó fejlődésen mentek keresztül a felhalmozási szakaszban: folyamatosan nőtt a résztvevők száma, a vagyon értéke, valamint a román GDP-ben való részesedés. Ami azonban a végső fázist illeti, bár már induláskor előirányozták a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló külön törvény szükségességét, ez mindeddig nem történt meg.

A bukaresti kormány most azzal magyarázza a vonatkozó törvény meghozatalát és az általa előírt változtatások szükségességét, hogy „megnőttek” a résztvevők egyéni számláin felhalmozott és általuk egyösszegű vagy részletfizetésként igényelt összegek, Kitérnek a demográfiai kilátásokra is, miszerint a hozzájárulók nagy része 2030-tól vonul nyugdíjba, amikor is jelentősen megugrik a kifizetések összege. Egy másik érv, hogy a törvény elfogadásával a romániai magánnyugdíjrendszer összhangba kerülne a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) alapelveivel, egy olyan szervezetével, amelyhez Románia csatlakozni szeretne.

A tervezet szerint ha a számlánkon lévő összeg nem haladja meg a havi minimálnyugdíj 12-szeresét (tavaly év végi állás szerint 12 x 1281= 15 372 lej), akkor az alapkezelő közvetlenül átutalhatja a teljes összeget. Ellenkező esetben – az érintettek túlnyom többsége esetében – az utalások a magánnyugdíj-fizetési alapoknak nevezett különleges alapokon keresztül történnek, amelyek kezelőit a Pénzügyi Felügyelet külön engedélyezi majd.

A törvénytervezet értelmében a haszonélvező a jövőben kétféle módon kérheti megtakarításai visszafizetését:

• 1. határozott időtartamra szóló ütemezett járadék: korlátozott ideig (legfeljebb 10 évig) havi kifizetések. A havi nyugdíj összege legalább a nyugdíjasoknak járó szociális (minimál) juttatással megegyező összegű lesz. Ha a kedvezményezett meghal, mielőtt az összes pénzt megkapná, az örököseit illeti a fennmaradó összeg.
• 2. életjáradék: a kedvezményezett élethossziglan havi nyugdíjat kap. A nyugdíj összegét biztosításmatematikailag számítják ki az illető személyes vagyona alapján.

Ugyanakkor a jogosultnak lehetősége lesz egy összegben felvenni megtakarításai legtöbb 25 százalékát, miután egy ütemezett vagy élethosszig tartó kifizetést biztosító alap tagjává vált. Ezzel a lehetőséget kérésre, egyszeri alkalommal, egy összegű kifizetés formájában lehet élni, még a havi nyugdíjkifizetések megkezdése előtt.

Egyébként a határozott időtartamra szóló ütemezett járadék esetében a törvény ötletgazdái azzal indokolják a legtöbb 10 éves kifizetési határidő megszabását, hogy az Eurostat által jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint Romániában a születéskor várható átlagos élettartam a nők esetében 80,5 év, a férfiak esetében 72,9 év, és együttesen 76,6 év. Ugyanezen források szerint a jelenlegi átlagos várható élettartam a nők esetében 79,2 év, a férfiak esetében 71,3 év, ami együttesen 75,1 évet jelent.

Ugyanakkor bármennyi érvet, indoklást sorakoztatnak is fel, tény, hogy a magánnyugdíjra jogosultak nem örülnek a terveknek, hiszen a nyugdíjaskort elérő befizetők elsöprő többsége eddig egyben vette ki az összeget, amelyet így nem a mindennapos megélhetésre „szórták el”, hanem például komolyabb egyszeri beruházásra.

Nem késlekedtek a kritikák sem. A Pénzügyi Szolgáltatások Romániai Felhasználóinak Szövetsége (AURSF) szerint nem vették figyelembe a közvitákon is jelzett javaslataikat, a jogszabály ilyen formában az iparág szolgáltatóinak kedvez, nem pedig a fogyasztóknak. A Hotnews által idézet Alin Iacob elnök szerint bár szervezete amellett kardoskodott, hogy a nyugdíjasok szabadon rendelkezhessek pénzük felett, megértették főleg az OECD által megkövetelt megszorításokat, de 25 százalék helyett 30 százalékos egyszeri kifizetést javasoltak, illetve megalapozott egészségügyi okok esetén a teljes pénzfelvételt is lehetővé ennék.

Ugyanakkor nem értenek egyet a 10 évre meghosszabbított havi részletfizetési időszakkal sem, ugyanis

A szövetség reméli, hogy a parlament még módosítani fog a tervezeten.

Amint arról beszámoltunk, az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet, különösen a nagy befizetésekkel rendelkezők esetében. Az átlagos összeget felhalmozó jogosultak számára azonban van egy lehetőség, amely révén elkerülhető az egészségbiztosítás kifizetése, de ez szintén az egy összegű pénzfelvétel „ellen” szól. Eddig átlagban több mint 40 ezer lej gyűlt fel egy második pilléres befizető számláján, az összeg harminc év után meghaladhatja a 100 ezer lejt.

korábban írtuk

Lefölözné az állam a magánnyugdíjakat is, de elkerülhető a pluszadófizetés

Az új adótörvénykönyv a magánnyugdíjakra is kiveti az egészségügyi szolgáltatási járulék kifizetésének kötelezettségét, ami a haszonélvezők adóterhének megduplázódásához vezethet.

korábban írtuk

Fiatalosan izmosodnak a magánnyugdíjalapok

A romániai magánnyugdíjrendszer 2025-ben is történelmi csúcsokat ér el. A magánnyugdíjpénztárak teljes vagyona 2025 februárjában átlépte a 160 milliárd lejes küszöböt, ami a GDP több mint 9%-ának felel meg.