Megakadályozná a kormány, hogy az emberek a jövőben is egyetlen összegben tudjanak hozzáférni a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozott pénzösszegekhez
Fotó: Borbély Fanni
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket, hanem csak a kifizetési mód szabályozását írja elő, a legtöbb európai országban alkalmazott modell szerint.
2025. augusztus 11., 13:302025. augusztus 11., 13:30
A miniszterelnök az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, a törvénytervezet javaslatot a Pénzügyi Felügyelet (ASF) készítette elő, és a munkaügyi minisztérium bocsátotta közvitára. A tervezet azt írja elő, hogy a magánnyugdíj-alapba befizetők megtakarításuk legfeljebb 25 százalékának megfelelő egyösszegű kifizetésre jogosultak a nyugdíjazásukkor, a megmaradt pénzt pedig tíz év alatt, havi részletekben kapják meg. A legtöbb európai országban ezt a modellt követik – mutatott rá az Agerpres szerint.
A kormányfő magyarázata szerint erre azért is szükség van, hogy 2030 után, amikor a nyugdíjba vonulók száma jelentősen megugrik, mert az 1965 és 1975 között születettek nagy létszámú generációja éri el a nyugdíjazási korhatárt,
Véleménye szerint az a normális, hogy a polgárok pont úgy kapják kézhez majd részletenként ezeket a juttatásokat, ahogyan a pénzösszegeket befizették havonta a magánnyugdíj-alapba.
Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
Bolojan emlékeztetett ugyanakkor, hogy Romániának el kell fogadnia ezt a jogszabályt ahhoz, hogy teljesítse a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáshoz szükséges mérföldköveket. Hozzátette: a következő napokban széleskörű konzultációt terveznek erről a témáról, hogy mindenki megértse, a kormány egy lejt sem koboz el az állampolgárok megtakarításából.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a törvénytervezet parlamenti vitára kerül, a kormány nem felelősségvállalással szándékozik elfogadtatni.
A romániai magánnyugdíjrendszer 2025-ben is történelmi csúcsokat ér el. A magánnyugdíjpénztárak teljes vagyona 2025 februárjában átlépte a 160 milliárd lejes küszöböt, ami a GDP több mint 9%-ának felel meg.
Az ezüst ára 2025-ben figyelemre méltó növekedést mutatott, közelítve a 38,5 dollárt unciánként, ami már 33 százalékos emelkedést jelent az év eleje óta. Ez meghaladja az arany drágulásának ütemét, és új fényt vet a nemesfémek piacára.
Egy tízféle zöldséget, gyümölcsöt és tejterméket tartalmazó fogyasztói kosár ára a romániai élelmiszerpiacokon júniusban meghaladta a 170 lejt, ami mintegy 20%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
A tavalyi első félévhez képest az idei év első hat hónapjában 7,9 százalékkal 11 839 500-ról 12 770 800-ra nőtt a légiutas-forgalom Romániában az Országos Statisztikai Intézet (INS) vasárnap közzétett adatai szerint.
A világ első, cseppfolyósított földgázt is felhasználó üzemanyag-befecskendezős motorjának gyártása kezdődött el Romániában. A HR12 LPG motort a vállalat Mioveni-i gyárában szerelik össze.
A 2023–2027-es uniós ciklusra szóló mezőgazdasági pályázatok zöme már megjelent, a Vidéki Beruházások Finanszírozási Ügynöksége (AFIR) azonban az év végén még négy újabb pályázatot hirdet meg 580 millió euró értékben.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a koalícióban megállapodás született arról, hogy a második deficitcsökkentő csomagot öt részre osztják, így mindegyik érintett ágazatról külön-külön tervezet rendelkezik majd.
A gazdasági minisztérium képviselői szerdán közölték, hogy a jelentkezők nagy száma miatt csütörtöktől felfüggesztik az állami vállalatok vezetői pozícióira meghirdetett szelekciót.
A pénzügyminisztérium új tervezete szerint a korlátolt felelősségű társaságok (kft-k) minimális törzstőkéjének összegét a vállalkozás mérete szabná meg – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Az idei első félévben Románia 1,25 millió tonna kőolaj-egyenérték (toe) nyersolajat termelt, 103 200 toe-vel (7,6 százalékkal) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett adataiból.
Idén ősztől 20 százalékkal több előlegfizetésben részesülnek az uniós alapokból a 27 tagországban tevékenykedő gazdák, erről az Európai Bizottság döntött.
szóljon hozzá!