
Megakadályozná a kormány, hogy az emberek a jövőben is egyetlen összegben tudjanak hozzáférni a nyugdíjrendszer második pillérében felhalmozott pénzösszegekhez
Fotó: Borbély Fanni
Ilie Bolojan kormányfő vasárnap este kifejtette, hogy a jelenleg közvita alatt álló magánnyugdíjtörvény tervezete nem kobozza el az állampolgárok által felhalmozott pénzösszegeket, hanem csak a kifizetési mód szabályozását írja elő, a legtöbb európai országban alkalmazott modell szerint.
2025. augusztus 11., 13:302025. augusztus 11., 13:30
A miniszterelnök az Antena 3 CNN-nek nyilatkozva elmondta, a törvénytervezet javaslatot a Pénzügyi Felügyelet (ASF) készítette elő, és a munkaügyi minisztérium bocsátotta közvitára. A tervezet azt írja elő, hogy a magánnyugdíj-alapba befizetők megtakarításuk legfeljebb 25 százalékának megfelelő egyösszegű kifizetésre jogosultak a nyugdíjazásukkor, a megmaradt pénzt pedig tíz év alatt, havi részletekben kapják meg. A legtöbb európai országban ezt a modellt követik – mutatott rá az Agerpres szerint.
A kormányfő magyarázata szerint erre azért is szükség van, hogy 2030 után, amikor a nyugdíjba vonulók száma jelentősen megugrik, mert az 1965 és 1975 között születettek nagy létszámú generációja éri el a nyugdíjazási korhatárt,
Véleménye szerint az a normális, hogy a polgárok pont úgy kapják kézhez majd részletenként ezeket a juttatásokat, ahogyan a pénzösszegeket befizették havonta a magánnyugdíj-alapba.

Jelentős változtatások várhatók a romániai nyugdíjrendszerben, ha a kormány és a parlament rábólint a magánnyugdíjalapok működését szabályozó törvénytervezetre.
Bolojan emlékeztetett ugyanakkor, hogy Romániának el kell fogadnia ezt a jogszabályt ahhoz, hogy teljesítse a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozáshoz szükséges mérföldköveket. Hozzátette: a következő napokban széleskörű konzultációt terveznek erről a témáról, hogy mindenki megértse, a kormány egy lejt sem koboz el az állampolgárok megtakarításából.
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a törvénytervezet parlamenti vitára kerül, a kormány nem felelősségvállalással szándékozik elfogadtatni.

A romániai magánnyugdíjrendszer 2025-ben is történelmi csúcsokat ér el. A magánnyugdíjpénztárak teljes vagyona 2025 februárjában átlépte a 160 milliárd lejes küszöböt, ami a GDP több mint 9%-ának felel meg.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!