Bolojan összehasonlította az európai uniós és a romániai helyi önkormányzatokkal kapcsolatos adatokat
Fotó: Gov.ro
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást, növeli a helyi önkormányzatok saját bevételeit, és csökkenti a személyi jellegű kiadásokat a túl sok alkalmazottal rendelkező intézményeknél.
2026. január 23., 10:552026. január 23., 10:55
A Facebook-oldalán csütörtök este közzétett bejegyzésben Ilie Bolojan összehasonlította az európai uniós és a romániai helyi önkormányzatokkal kapcsolatos adatokat.
A miniszterelnök szerint a romániai önkormányzatok nagymértékben függnek a központi költségvetési forrásoktól. Míg az ezekből származó bevételeik GDP-arányosan 7,43 százalékot tesznek ki, a saját bevételeik alig 1,51 százalékot. Az állami költségvetésből leosztott összegek a romániai önkormányzatok költségvetéseinek a 83,1 százalékát adják, míg az uniós átlag 51,1 százalék – mutatott rá Bolojan.
– magyarázta a miniszterelnök.
Bolojan beszámolt arról is, hogy a helyi beruházások GDP-arányos szintje Romániában 2,98 százalék, tehát magasabb az 1,56 százalékos uniós átlagnál, és kétszerese az önkormányzatok saját bevételeinek, amelyek a GDP 1,51 százalékára rúgnak. A helyi beruházások fő finanszírozási forrásai az országos programok (Anghel Saligny) és az uniós alapok – tette hozzá a kormányfő.
A miniszterelnök szerint ezeket az adatokat a helyi önkormányzatok képviselőivel is ismertették egy szerdai megbeszélésen.
„Bár a közigazgatási rendszerek országonként eltérőek és ez befolyásolhatja a mutatókat, az összehasonlítás releváns marad” – zárta bejegyzését Ilie Bolojan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
Ilie Bolojan szerint a gazdasági eredmények és a vállalások betartása lehetővé tették, hogy a Standard & Poor's (S&P) változatlanul hagyja Románia hitelminősítését.
Szeptember végétől Romániában nem elég ráírni egy termékre, hogy „öko”, „zöld” vagy „környezetbarát”: a kereskedőnek bizonyítania kell, amit állít.
Megerősítette változatlan negatív kilátással Románia hosszú és rövid futamidejű, devizában és hazai valutában denominált szuverén adósságkötelezettségeinek „BBB mínusz/A-3” szintű besorolását a Standard & Poor's.
Soha nem volt még ilyen gyenge a lej az egységes európai fizetőeszközhöz képest: pénteken a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3447 lej/euróban állapította meg a referenciaárfolyamot, vagyis új történelmi rekord született.
Az előre hozott választások kiírása kockázatos lenne, mert annak nyomán még inkább megrendülhet a hitelminősítők bizalma a romániai politikai stabilitásban, és lemínősíthetik az országot, megvonva a befektetésre ajánlott minősítést.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!