
Fotó: Pixabay
Ismét felmerült a nagy családi eseményeken kapott „borítékos” ajándékok, illetve a zenészek-fotósok keresetének megadóztatása Romániában: mindez a kormány által a héten ismertetett, a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomag passzusaiból olvasható ki. Marcel Ciolacu kormányfő cáfolja, hogy erre készülnének.
2023. szeptember 22., 20:222023. szeptember 22., 20:22
A tervek szerint a Marcel Ciolacu vezette, „lyuktömködésbe” fogott kabinet ki akarja vetni hálóját többek között az ismeretlen eredetű jövedelmekre, amelyek után nem fizetnek adót. Elrettentésként 16 százalékról 70 százalékosra növelné az államot illető sarcot azok után a bevételek után, melyek eredete ismeretlen. Az Adevărul értelmezése szerint
A bukaresti portál emlékeztet: Romániában másfél évtizede próbálják időnként valamilyen módon „megfogni” a lagzikon, keresztelőkön és egyéb családi eseményeken gazdát váltó, tehetősebb ünnepeltek-vendégek esetén akár kisebb vagyont is kitevő összegeket. A legutóbbi próbálkozás 2018-ban volt, amikor az országos adóhatóság (ANAF) felszólításokat kezdett küldeni fiatal házasoknak. Ezekben arra kérték őket, nyilatkozzanak, milyen cégekkel, magánvállalkozói engedéllyel rendelkezőkkel, magánszemélyekkel kerültek üzleti kapcsolatba lakodalmuk során a fényképezés-videózás, a zene, egyéb szórakoztató szolgáltatások, illetve a vendéglátás biztosítása terén.
Egy évvel korábban az adóhatóság a szórakoztatóipar celebjeinek háza táján is vizsgálódott, amelynek eredményeképpen közölték: az ellenőrzések során összesen 4,67 millió lejnyi be nem jelentett jövedelmet találtak, amelyek után 1,164 millió lejnyi adót kellett volna fizetni. A célszemélyek között a hagyományos román mulatós-lagzizene, a manele olyan képviselői is szerepeltek, mint Florin Salam, Vali Vijelie şi Ţancă Uraganu. Az ANAF akkor azt is közölte, hogy a szórakoztatóipar celebjeinek „profilja” adózási szempontból a kiemelten kockázatosak közé tartozik.
A most tervezett adóügyi változtatásokban is találni olyan részt, mely ezen a területen szigorítana: módosítanák a 2015/70-es számú törvényt, mely rendeltetése szerint a készpénzzel történő ügyletek esetében növelné a „pénzügyi fegyelmet”. A jelenlegi jogszabály szerint naponta legtöbb 10 ezer lejt lehet készpénzben „bezsebelni” egy-egy szolgáltatásért, az új előírások viszont 5000 lejre csökkentik a határt, 2025 január elsejétől pedig 2500 lejre. A be nem jelentett, azaz ismeretlen eredetű jövedelemre pedig az eddigi 16 helyett 70 százalékos adót szeretnének kivetni.
Ami az Adevărul szerint – a törvény betűjét nézve – ugyanúgy érvényes lehet például az ifjú pár által a násznéptől „borítékban” kapott nászajándékra is. Mindezt továbbgondolva, a portál cikke szerint
Ugyanakkor természetesen nehéz elképzelni, életszerűtlenül hangzik, hogy az adóügyi módosítások valóban általánosan kiterjednének a nászajándékra is. Már csak azért is, mert a hivatalos eljárás szerint az ANAF-nak ellenőrzést kell folytatnia, bizonyíthatóan meg kell állapítania az ismeretlen eredetű jövedelmet – és nagyon valószínűtlen, hogy a lagzi, a „nagy nap” végén az ifjú pár ezentúl árgus szemekkel figyelő adóellenőrök társaságában fogja felnyitni az ajándékba kapott borítékokat.
A híresztelésekre maga a miniszterelnök reagált, cáfolva azokat. Marcel Ciolacu pénteken kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában megadózni az esküvőkön és keresztelőkön ajándékozott pénzösszegeket. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy hétfőn is lesz még egy találkozója a pénzügyminiszterrel, és a jogszabályjavaslat a parlamenti beterjesztése előtt még módosulhat.
Amikor az igazolatlan eredetű vagyonokra kivetett 70 százalékos adóról kérdezték, Ciolacu hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem vonatkozik az esküvői és keresztelői pénzajándékokra. „Meg sem fordult a fejünkben, hogy ezeket megadózzuk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Az Európai Bizottság 2,25 milliárd eurót folyósított kedden Romániának az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó negyedik kifizetési kérelem alapján.
A Pavăl testvérek leküzdötték az utolsó akadályt is: a Dedeman tulajdonosaié lehet a Carrefour romániai üzletága. A Versenytanács úgy döntött ugyanis, hogy a Carrefour Románia felvásárlása nem versenyellenes.
Az Európai Unióban 20,7 százalékkal drágultak májusban éves összevetésben a személyes közlekedéshez használt üzemanyagok és kenőanyagok, miután áprilisban 20,8 százalékos, márciusban pedig 12,9 százalékos növekedést mértek.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szombaton közölt adatai szerint májusban 11 970 személynek folyósítottak különleges nyugdíjat, 13-mal többnek, mint előző hónapban.
Az első négy hónapban 2,508 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1 százalékkal (24 500 toe-val) kevesebbet, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
szóljon hozzá!