Fotó: Pixabay
Ismét felmerült a nagy családi eseményeken kapott „borítékos” ajándékok, illetve a zenészek-fotósok keresetének megadóztatása Romániában: mindez a kormány által a héten ismertetett, a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomag passzusaiból olvasható ki. Marcel Ciolacu kormányfő cáfolja, hogy erre készülnének.
2023. szeptember 22., 20:222023. szeptember 22., 20:22
A tervek szerint a Marcel Ciolacu vezette, „lyuktömködésbe” fogott kabinet ki akarja vetni hálóját többek között az ismeretlen eredetű jövedelmekre, amelyek után nem fizetnek adót. Elrettentésként 16 százalékról 70 százalékosra növelné az államot illető sarcot azok után a bevételek után, melyek eredete ismeretlen. Az Adevărul értelmezése szerint
A bukaresti portál emlékeztet: Romániában másfél évtizede próbálják időnként valamilyen módon „megfogni” a lagzikon, keresztelőkön és egyéb családi eseményeken gazdát váltó, tehetősebb ünnepeltek-vendégek esetén akár kisebb vagyont is kitevő összegeket. A legutóbbi próbálkozás 2018-ban volt, amikor az országos adóhatóság (ANAF) felszólításokat kezdett küldeni fiatal házasoknak. Ezekben arra kérték őket, nyilatkozzanak, milyen cégekkel, magánvállalkozói engedéllyel rendelkezőkkel, magánszemélyekkel kerültek üzleti kapcsolatba lakodalmuk során a fényképezés-videózás, a zene, egyéb szórakoztató szolgáltatások, illetve a vendéglátás biztosítása terén.
Egy évvel korábban az adóhatóság a szórakoztatóipar celebjeinek háza táján is vizsgálódott, amelynek eredményeképpen közölték: az ellenőrzések során összesen 4,67 millió lejnyi be nem jelentett jövedelmet találtak, amelyek után 1,164 millió lejnyi adót kellett volna fizetni. A célszemélyek között a hagyományos román mulatós-lagzizene, a manele olyan képviselői is szerepeltek, mint Florin Salam, Vali Vijelie şi Ţancă Uraganu. Az ANAF akkor azt is közölte, hogy a szórakoztatóipar celebjeinek „profilja” adózási szempontból a kiemelten kockázatosak közé tartozik.
A most tervezett adóügyi változtatásokban is találni olyan részt, mely ezen a területen szigorítana: módosítanák a 2015/70-es számú törvényt, mely rendeltetése szerint a készpénzzel történő ügyletek esetében növelné a „pénzügyi fegyelmet”. A jelenlegi jogszabály szerint naponta legtöbb 10 ezer lejt lehet készpénzben „bezsebelni” egy-egy szolgáltatásért, az új előírások viszont 5000 lejre csökkentik a határt, 2025 január elsejétől pedig 2500 lejre. A be nem jelentett, azaz ismeretlen eredetű jövedelemre pedig az eddigi 16 helyett 70 százalékos adót szeretnének kivetni.
Ami az Adevărul szerint – a törvény betűjét nézve – ugyanúgy érvényes lehet például az ifjú pár által a násznéptől „borítékban” kapott nászajándékra is. Mindezt továbbgondolva, a portál cikke szerint
Ugyanakkor természetesen nehéz elképzelni, életszerűtlenül hangzik, hogy az adóügyi módosítások valóban általánosan kiterjednének a nászajándékra is. Már csak azért is, mert a hivatalos eljárás szerint az ANAF-nak ellenőrzést kell folytatnia, bizonyíthatóan meg kell állapítania az ismeretlen eredetű jövedelmet – és nagyon valószínűtlen, hogy a lagzi, a „nagy nap” végén az ifjú pár ezentúl árgus szemekkel figyelő adóellenőrök társaságában fogja felnyitni az ajándékba kapott borítékokat.
A híresztelésekre maga a miniszterelnök reagált, cáfolva azokat. Marcel Ciolacu pénteken kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában megadózni az esküvőkön és keresztelőkön ajándékozott pénzösszegeket. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy hétfőn is lesz még egy találkozója a pénzügyminiszterrel, és a jogszabályjavaslat a parlamenti beterjesztése előtt még módosulhat.
Amikor az igazolatlan eredetű vagyonokra kivetett 70 százalékos adóról kérdezték, Ciolacu hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem vonatkozik az esküvői és keresztelői pénzajándékokra. „Meg sem fordult a fejünkben, hogy ezeket megadózzuk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!