Fotó: Pixabay
Ismét felmerült a nagy családi eseményeken kapott „borítékos” ajándékok, illetve a zenészek-fotósok keresetének megadóztatása Romániában: mindez a kormány által a héten ismertetett, a költségvetési hiány visszaszorítását célzó, jelenleg közvitán levő intézkedéscsomag passzusaiból olvasható ki. Marcel Ciolacu kormányfő cáfolja, hogy erre készülnének.
2023. szeptember 22., 20:222023. szeptember 22., 20:22
A tervek szerint a Marcel Ciolacu vezette, „lyuktömködésbe” fogott kabinet ki akarja vetni hálóját többek között az ismeretlen eredetű jövedelmekre, amelyek után nem fizetnek adót. Elrettentésként 16 százalékról 70 százalékosra növelné az államot illető sarcot azok után a bevételek után, melyek eredete ismeretlen. Az Adevărul értelmezése szerint
A bukaresti portál emlékeztet: Romániában másfél évtizede próbálják időnként valamilyen módon „megfogni” a lagzikon, keresztelőkön és egyéb családi eseményeken gazdát váltó, tehetősebb ünnepeltek-vendégek esetén akár kisebb vagyont is kitevő összegeket. A legutóbbi próbálkozás 2018-ban volt, amikor az országos adóhatóság (ANAF) felszólításokat kezdett küldeni fiatal házasoknak. Ezekben arra kérték őket, nyilatkozzanak, milyen cégekkel, magánvállalkozói engedéllyel rendelkezőkkel, magánszemélyekkel kerültek üzleti kapcsolatba lakodalmuk során a fényképezés-videózás, a zene, egyéb szórakoztató szolgáltatások, illetve a vendéglátás biztosítása terén.
Egy évvel korábban az adóhatóság a szórakoztatóipar celebjeinek háza táján is vizsgálódott, amelynek eredményeképpen közölték: az ellenőrzések során összesen 4,67 millió lejnyi be nem jelentett jövedelmet találtak, amelyek után 1,164 millió lejnyi adót kellett volna fizetni. A célszemélyek között a hagyományos román mulatós-lagzizene, a manele olyan képviselői is szerepeltek, mint Florin Salam, Vali Vijelie şi Ţancă Uraganu. Az ANAF akkor azt is közölte, hogy a szórakoztatóipar celebjeinek „profilja” adózási szempontból a kiemelten kockázatosak közé tartozik.
A most tervezett adóügyi változtatásokban is találni olyan részt, mely ezen a területen szigorítana: módosítanák a 2015/70-es számú törvényt, mely rendeltetése szerint a készpénzzel történő ügyletek esetében növelné a „pénzügyi fegyelmet”. A jelenlegi jogszabály szerint naponta legtöbb 10 ezer lejt lehet készpénzben „bezsebelni” egy-egy szolgáltatásért, az új előírások viszont 5000 lejre csökkentik a határt, 2025 január elsejétől pedig 2500 lejre. A be nem jelentett, azaz ismeretlen eredetű jövedelemre pedig az eddigi 16 helyett 70 százalékos adót szeretnének kivetni.
Ami az Adevărul szerint – a törvény betűjét nézve – ugyanúgy érvényes lehet például az ifjú pár által a násznéptől „borítékban” kapott nászajándékra is. Mindezt továbbgondolva, a portál cikke szerint
Ugyanakkor természetesen nehéz elképzelni, életszerűtlenül hangzik, hogy az adóügyi módosítások valóban általánosan kiterjednének a nászajándékra is. Már csak azért is, mert a hivatalos eljárás szerint az ANAF-nak ellenőrzést kell folytatnia, bizonyíthatóan meg kell állapítania az ismeretlen eredetű jövedelmet – és nagyon valószínűtlen, hogy a lagzi, a „nagy nap” végén az ifjú pár ezentúl árgus szemekkel figyelő adóellenőrök társaságában fogja felnyitni az ajándékba kapott borítékokat.
A híresztelésekre maga a miniszterelnök reagált, cáfolva azokat. Marcel Ciolacu pénteken kijelentette, hogy a kormánynak nem áll szándékában megadózni az esküvőkön és keresztelőkön ajándékozott pénzösszegeket. A szociáldemokrata (PSD) kormányfő újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy hétfőn is lesz még egy találkozója a pénzügyminiszterrel, és a jogszabályjavaslat a parlamenti beterjesztése előtt még módosulhat.
Amikor az igazolatlan eredetű vagyonokra kivetett 70 százalékos adóról kérdezték, Ciolacu hangsúlyozta, hogy ez az intézkedés nem vonatkozik az esküvői és keresztelői pénzajándékokra. „Meg sem fordult a fejünkben, hogy ezeket megadózzuk” – jelentette ki a miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A minimálbér esetleges emelésének jelentős hatása lenne a gazdaságra – véli Ilie Bolojan miniszterelnök, aki szerint a következő két hétben „lezárják” ezt a kérdést. A minimálbér-emelés kérdése megosztja a négypárti kormánykoalíciót.
Egyes romániai cégek egészen Ázsiáig mennek, és onnan toboroznak munkavállalókat: ellenőrzik a szakképzettségüket vagy ottani képzésben részesítik őket. Hegesztőket, szabókat és mezőgazdasági szakembereket is keresnek a romániai vállalkozások.
Nem könnyű most vállalkozónak lenni Erdélyben, számos gazdasági ágazat, de főként a kiskereskedelem és az építőipar megsínyli a deficitcsökkentő intézkedéseket. Nagy Károly RMKT-elnök szerint ilyen körülmények között is tervezni és bízni kell.
Románia költségvetési hiánya kezelhetetlen, és a Bolojan-kormány által bedobott deficitcsökkentő intézkedéscsomagok sem tudták megállítani annak növekedését, így értéke már az első kilenc hónap után átléphette a 100 milliárd lejt.
Az augusztusi 2,4 százalékról szeptemberben 2,6 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az Eurostat pénteken közzétett adatai szerint. A tagállamok közül továbbra is Romániában a legmagasabb, 8,6 százalékos az inflációs ráta.
Nem azé a magánnyugdíj-alapokban levő pénz, akinek a nevén van, hanem az államé – állapította meg az ombudsmani hivatal a parlament által a héten elfogadott, vitatott jogszabály kapcsán, amely korlátozza a hozzáférést a pénzhez.
Az év első nyolc hónapjában 4,97 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (86 800 toe) kevesebbet, mint 2024 hasonló időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Nem igaz, hogy áfaköteles lenne az otthon főzött lekvár, ahogy azt Adrian Nica, az Orzságos Adóhatóság (ANAF) igazgatója mondta – szögezte le egy adóhivatali illetékes.
A politikum szerint egyszerűbbé, igazságosabbá és kiszámíthatóbbá teszi a napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek helyzetét az a törvénytervezet, amelyet szerdán fogadott el (újra) a román képviselőház.
Ioana Dogioiu kormányszóvivő szerint a miniszterelnök egyelőre vizsgálja a garantált bérminimum kérdését, ami a kormányfő eddigi közlése értelmében „elvileg nem fog emelkedni”. A PSD azonban ragaszkodik ahhoz, hogy 2026-tól emelkedjék a minimálbér.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!