2010. november 04., 08:422010. november 04., 08:42
Újabb borúlátó hírek láttak napvilágot tegnap Románia gazdasági kilátásait illetően: miközben a nemzeti bank (BNR) magasabb inflációs szintet helyezett kilátásba a 2010-es évre, több elemző cég is úgy vélekedett, hogy az ország gazdasága az elkövetkező évben sem áll helyre.
A BNR tegnapi becslése szerint a korábban becsült 7,8 helyett 8,2 százalékos lesz az infláció, ami jegybanki források szerint akár még túlzottan optimista jóslatnak is bizonyulhat, amennyiben a vártnál is kedvezőtlenebbül alakulnak a pénzromlást befolyásoló tényezők. Az éves infláció szeptemberben kétéves csúcsot ért el: 7,7 százalékos volt, túllépve a szakemberek által becsült 7,6 százalékot.
A jegybank utoljára augusztusban módosította inflációs előrejelzését: akkor az év elején becsült 3,7-ről 7,8-ra növelte a román fizetőeszköz hígulásának várható mértékét. Mindez annak nyomán vált szükségessé, hogy júliustól életbe lépett az ötszázalékos áfaemelés, amelynek nyomán az általános forgalmi adó 19-ről 24 százalékra nőtt. A jegybank egyébként kedden történelmi mélyonton, 6,25 százalékon tartotta az alapkamatot, egyúttal 2012-re is a 2011-re becsült, 3 százalék +/- egy százalékpontos inflációt jósolt.
Az ING Bank Románia elemzői ugyanakkor nem túl derűlátóak a jegybank jóslatait illetően. Mint jelezték, azok megvalósításához a nemzeti banknak szigorítania kellene monetáris politikáját, ám mivel erre kevés esély mutatkozik, az inflációs célt valószínűleg nem sikerül majd tartani. Többek között azért sem – vélik az elemzők – mert a közeljövőben további áremelések várhatók, többek között olyan tételek esetében, amelyek az európai uniós átlag alatt vannak. Ilyen tétel a földgáz, a cigaretta, a távhő és a villanyáram is.
Nem kevésbé borúlátó hangot üt meg az Oxford Economics elemzése sem, amely szerint Románia gazdasága jövőre is 1 százalékkal csökken, bár a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévtől kezdődően várhatóan növekedni fog. A politikai instabilitás azonban jövőre is jelentős lesz – vélik a szakemberek. „A bizonytalansági tényezők továbbra is jelentős mértékben befolyásolják a gazdasági kilátásokat, a legfrissebb adatok eddig azt jelzik, hogy a gazdaság zsugorodása folytatódott az idei év második felében is. Nem számítunk arra, hogy a GDP a jövő év második negyede előtt növekedni kezdjen” – írják az elemzők. Az Oxford Economics szerint idén 2,7 százalékkal csökken a GDP, jövőre pedig egy százalékkal csökken a gazdaság teljesítménye. Ezek az adatok pesszimistábbak a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az európai Bizottság által korábban kiadott előrejelzéseknél, amelyek idénre 2 százalékos GDP-csökkenéssel, jövőre viszont 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számoltak.
Sőt az IMF már az idei negyedik negyedévre is növekedésben reménykedett. Keith Edmonds, a cég elemzője szerint az Emil Boc vezette kormány pozíciói erősödtek annak nyomán, hogy az alkotmánybíróság kedvezően véleményezte a nyugdíjtörvényt, illetve hogy múlt szerdán elbukott az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány, ám a politikai veszélyek továbbra sem hárultak el. „Az új pénzügyminiszternek rendeznie kell az állam által felhalmozott adósságok helyzetét, valamint az államkötvények maximális hozama körüli vitákat is, mivel a kormány nem hajlandó 7 százalékosnál nagyobb hozamot elfogadni. Emellett ki kell dolgoznia a 2011-es költségvetést is, hogy megvalósulhassanak a fiskális politika célkitűzései. Ezek után pedig árpilisban újabb tárgyalásokat kell kezdenie az IMF-fel egy elővigyázatossági hitelszerződésről” – áll az elemzésben. A dokumentum mindezek mellett a belső fogyasztás 2,4 százalékos csökkenésével számol a 2011-es esztendőre, ami szintén negatívan befolyásolja a gazdaságot, ám még mindig jobb, mint az idei 3,9 százalékos visszaesés.
Némileg derűlátóbb adatokat közölt a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó és elemző cég, amely szerint jövőre enyhe gazdsági növekedés várható, ám az infláció jóval magasabb lesz a jegybank által becsült értéknél. A PwC eszerint 1,6 százalékos növekedést remél, ám emellett az infláció mértéke akár 5,4 százalékos is lehet a cég elemzői szerint.
Az optimisták táborát erősíti Traian Băsescu köztársasági elnök is, aki szerint a válság nehezén már túl vagyuk. A szlovéniai látogatáson tartózkodó államfő úgy vélte, a nehézségek időszaka véget ért, és az ország olyan szakaszba lépett, amelyet makrogazdasági konszolidáció és stabilitás jellemez. Băsescu ennek fényében nem a további visszaesést, hanem a növekedést jósló elemzéseket idézte, és úgy vélte, a 2011-es esztendő a gazdasági növekedés kezdetének éve lesz.
Az államfő leszögezte: továbbra is következetesen visszadob minden olyan jogszabályt, amely ellentétes a kormány válságellenes intézkedéseivel. Ezzel arra utalt, hogy egy nappal korábban visszaküldte a parlamentnek a alapélelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentéséről, valamint a 2000 lejnél kisebb nyugdíjak adómentességéről szóló jogszabályt, amelyeket a nagyobbik kormánypárt saját bevallása szerint „véletlenül” szavazott meg. Băsescu hangsúlyozta: a makrogazdasági stabilitás érdekében nem lehet ilyen törvényeket gyakorlatba ültetni.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.