„Ne a munkára vessék ki a többletadót!” – az RMDSZ határozottan ellenzi a jól teljesítő alkalmazottak megsarcolását

Másrészt a jelenlegi egykulcsos adózási rendszer helyett akkor lehet progresszív adózást bevezetni, ha egy új jövedelembevallási rendszer által összesítik az adófizetők minden jövedelmét, a fizetés mellett például a bérbeadásokból vagy befektetésekből származó bevételeket is, és azután vetik ki a teljes összegre a különböző adókulcsokat” – fogalmazta meg Miklós Zoltán. Emlékeztetett, a kormánykoalícióban még nem született döntés, az RMDSZ pedig egyelőre elemzi a lehetőségeket, mielőtt állást foglal a kérdésben.

Elmegy a pénz adóra

„Jelenleg az egyéni munkaszerződéssel rendelkezők, tehát az alkalmazottak a bérük 41,5 százalékát fizetik be az államnak. A felbontás szerint 25 százalék a nyugdíjalap, 10 százalék az egészségbiztosítási hozzájárulás és 10 százalék a személyi jövedelemadó, azért mégis 41,5 százalék a teljes befizetés, mert egyszer levonják a járulékokat, majd a maradék összegre számítják az adót.

 – részletezte Miklós Zoltán. Rámutatott: ilyen körülmények között az alacsony jövedelműek odajutnak, hogy a bruttó fizetésük közel kétharmadát befizetik az államnak. Ő maga éppen ezzel indokolja azt, hogy nem támogatja az alkalmazottak további megadózását.

Progresszív adó minden jövedelemre?

„A progresszív adózás azt feltételezi, hogy mindannyian bevalljuk a jövedelmeinket, a fizetést, az osztalékot, a bérbe adott ingatlanból vagy a tőzsdei befektetésekből származó bevételeket is” – húzta alá Miklós Zoltán.

Kifejtette, azokban az országokban, ahol működik ez a rendszer, első lépésben benyújtják a nyilatkozatokat, minden jövedelmet bevallanak, majd abból levonják, amit jóvá lehet írni, például az életbiztosítást, a magán egészség- és nyugdíjbiztosítást, a lakás hőszigetelését, a gyerekek óvodai költségeit, és a maradékra vetik ki a progresszív adózás alapján a vonatkozó adókulcsot.

– fejtette ki Miklós Zoltán. Hozzátette, értelmetlen lenne ugyanebben formában visszavezetni a többkulcsos rendszert, hiszen csak azt sújtaná, aki alkalmazottként „gürcöl”, a valóban gazdagok pedig megúsznák 5–10 százalékos adóval, ez pedig épp a rendszer lényegét üresíti ki.

Felszámolni a kivételeket, a felmentéseket

„Az ország adóból származó jövedelmei valóban alacsonyak, mindössze 26–27 százalék GDP-arányosan, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Jogos a felvetés, hogy az állami bevételeket növelni kell, de ennek nem az az egyedüli módja, hogy még jobban megadózzuk a többet kereső alkalmazottakat” – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán. Mint mondta,

„Másrészt több méltánytalan kivétel és felmentés létezik, ezeket kellene felleltározni, majd felszámolni, ezt különben az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta az ország” – hangsúlyozta a közgazdász.

Példaként az építkezésben és az informatikai ágazatban érvényes adókedvezményeket említette, valamint azt, hogy egy húszezer eurót kereső futballista vagy egymillió lejes osztalékot kivevő cégvezető a minimálbér szintjén fizet egészség- és társadalombiztosítást, ezt a törvény lehetővé teszi.

hiszen amikor a személyi jövedelemadót bevezették, megugrottak a bevételei, hatékonyabbnak bizonyult, mint a korábbi progresszív adózás” – mutatott rá a politikus. Kifejtette, az öt évvel ezelőtti mértékhez képest lehet, hogy most csökkentek a bevételek, de meglátása szerint nem azért, mert a rendszer nem működik, hanem mert a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkent.

korábban írtuk

Az adótörvénykönyv módosítására készül a román kormány, a PSD kitart a többkulcsos adórendszer mellett

Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos.