Miklós Zoltán szerint a korábban alkalmazott progresszív adó csak azt sújtaná, aki alkalmazottként „gürcöl”
Fotó: Facebook/Miklós Zoltán
Miközben a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyértelműen a többkulcsos adórendszer mellett száll síkra, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig eközben foggal-körömmel ragaszkodik a jelenlegi egykulcsos adózáshoz, arra voltunk kíváncsiak, hogyan viszonyul a kérdéshez a harmadik koalíciós partner, az RMDSZ. Miklós Zoltán képviselő kérdésünkre elmondta, egyelőre elemzik a lehetőségeket.
2022. május 21., 08:542022. május 21., 08:54
Az RMDSZ elvből nem támogatja a munka nagyobb mértékű megadózását, az alkalmazottak adójának növelését – szögezte le csütörtökön Miklós Zoltán RMDSZ-es parlamenti képviselő, gazdasági szakpolitikus, amikor a koalícióban vita tárgyát képező többkulcsos adórendszer, és a tervezett adóügyi módosítások kapcsán kérdeztük. A költségvetési és pénzügyi bizottság tagja úgy véli, ez összetett kérdés.
Másrészt a jelenlegi egykulcsos adózási rendszer helyett akkor lehet progresszív adózást bevezetni, ha egy új jövedelembevallási rendszer által összesítik az adófizetők minden jövedelmét, a fizetés mellett például a bérbeadásokból vagy befektetésekből származó bevételeket is, és azután vetik ki a teljes összegre a különböző adókulcsokat” – fogalmazta meg Miklós Zoltán. Emlékeztetett, a kormánykoalícióban még nem született döntés, az RMDSZ pedig egyelőre elemzi a lehetőségeket, mielőtt állást foglal a kérdésben.
„Jelenleg az egyéni munkaszerződéssel rendelkezők, tehát az alkalmazottak a bérük 41,5 százalékát fizetik be az államnak. A felbontás szerint 25 százalék a nyugdíjalap, 10 százalék az egészségbiztosítási hozzájárulás és 10 százalék a személyi jövedelemadó, azért mégis 41,5 százalék a teljes befizetés, mert egyszer levonják a járulékokat, majd a maradék összegre számítják az adót.
– részletezte Miklós Zoltán. Rámutatott: ilyen körülmények között az alacsony jövedelműek odajutnak, hogy a bruttó fizetésük közel kétharmadát befizetik az államnak. Ő maga éppen ezzel indokolja azt, hogy nem támogatja az alkalmazottak további megadózását.
„A progresszív adózás azt feltételezi, hogy mindannyian bevalljuk a jövedelmeinket, a fizetést, az osztalékot, a bérbe adott ingatlanból vagy a tőzsdei befektetésekből származó bevételeket is” – húzta alá Miklós Zoltán.
Kifejtette, azokban az országokban, ahol működik ez a rendszer, első lépésben benyújtják a nyilatkozatokat, minden jövedelmet bevallanak, majd abból levonják, amit jóvá lehet írni, például az életbiztosítást, a magán egészség- és nyugdíjbiztosítást, a lakás hőszigetelését, a gyerekek óvodai költségeit, és a maradékra vetik ki a progresszív adózás alapján a vonatkozó adókulcsot.
Fotó: Gábos Albin
A háromszéki honatya felidézte, amikor Romániában még progresszív rendszer volt érvényben, az csak az alkalmazottakat érintette, az adózott többet, aki többet dolgozott, többet tanult, versenyképesebb volt. „Közben elmentünk a lényeg mellett, hiszen
– fejtette ki Miklós Zoltán. Hozzátette, értelmetlen lenne ugyanebben formában visszavezetni a többkulcsos rendszert, hiszen csak azt sújtaná, aki alkalmazottként „gürcöl”, a valóban gazdagok pedig megúsznák 5–10 százalékos adóval, ez pedig épp a rendszer lényegét üresíti ki.
„Az ország adóból származó jövedelmei valóban alacsonyak, mindössze 26–27 százalék GDP-arányosan, miközben az európai uniós átlag 40 százalék. Jogos a felvetés, hogy az állami bevételeket növelni kell, de ennek nem az az egyedüli módja, hogy még jobban megadózzuk a többet kereső alkalmazottakat” – hívta fel a figyelmet Miklós Zoltán. Mint mondta,
„Másrészt több méltánytalan kivétel és felmentés létezik, ezeket kellene felleltározni, majd felszámolni, ezt különben az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalta az ország” – hangsúlyozta a közgazdász.
Példaként az építkezésben és az informatikai ágazatban érvényes adókedvezményeket említette, valamint azt, hogy egy húszezer eurót kereső futballista vagy egymillió lejes osztalékot kivevő cégvezető a minimálbér szintjén fizet egészség- és társadalombiztosítást, ezt a törvény lehetővé teszi.
hiszen amikor a személyi jövedelemadót bevezették, megugrottak a bevételei, hatékonyabbnak bizonyult, mint a korábbi progresszív adózás” – mutatott rá a politikus. Kifejtette, az öt évvel ezelőtti mértékhez képest lehet, hogy most csökkentek a bevételek, de meglátása szerint nem azért, mert a rendszer nem működik, hanem mert a személyi jövedelemadó 16 százalékról 10 százalékra csökkent.
Kitart a többkulcsos adórendszer bevezetése mellett Marcel Ciolacu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, aki szerint az ország jelenleg csak ámítja magát a jelenlegi egykulcsos adóval, az ugyanis már rég nem egykulcsos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!