Fotó: Mediafax
2010. június 14., 07:462010. június 14., 07:46
Hozzátette: nem tartja kizártnak, hogy a pénzügyi tárca, illetve a jegybank képviselői már tárgyaltak erről. Szerinte ugyanis jelen pillanatban Románia a legrosszabb helyzetben van a második világháború óta. Blaga ismételten hangsúlyozta, hogy ha a Boc-kabinet nem hozná meg a tervezett megszorító intézkedéseket, akkor az ország költségvetési hiánya az idei év végére elérné a bruttó hazai termék (GDP) 9,1-9,2 százalékát, miközben a szükségletek kielégítésére 11 milliárd euróra lenne szükség.
Ezt az összeget pedig szerinte az IMF-pénzek nélkül nem lehetne előteremteni, mivel a külpiacról nem lehetne hitelhez jutni, mondta Blaga, Spanyolország és Portugália helyzetét említve meg. Amennyiben viszont gyakorlatba ültetik a költségvetési megszorításokat, a tárcavezető szerint az év végéig ki tudják fizetni a 25 százalékkal csökkentett közalkalmazotti béreket, mint ahogy a 15 százalékkal lefaragott nyugdíjak utalását is biztosítani tudják anélkül, hogy az adókat, illetékeket növelni kellene. Arra a kérdésre, miszerint ha mégis elkerülhetetlenné válna az adók emelése, akkor mennie kell-e a kormánynak, Blaga határozott igennel válaszolt.
A miniszter ugyanakkor megdöbbentő információval is előrukkolt. Mint közölte, 2009 januárjában, az akkor még szociáldemokratákból és demokrata-liberálisokból álló első Boc-kormány tudatában volt, hogy az ország kényes helyzetbe került. Személyes véleményként tette azonban csak hozzá: bánja, hogy a megszorító intézkedéseket nem hozták meg még a tavalyi év folyamán. Arra a kérdésre, hogy akkor ezt miért nem tették meg, Blaga úgy válaszolt, nem tartották szükségesnek.
„A dolgok 2009 januárja után indultak el a jelenlegi irányba az egész világon. Meghozhattuk volna akkor, de nem tartottuk szükségesnek” – vélekedett a tárcavezető, aki szerint már Emil Boc kormányfő is megbánta ezt a lépést. Azt azonban kizártnak tartja, hogy a héten a parlament megszavazza a kormány bukását célzó ellenzéki bizalmatlansági indítványt, szerinte ugyanis mind a három kormánypárt, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői is ellene fognak szavazni. Ha nem megy át az indítvány, az ellenzék pedig az alkotmánybíróságtól kér jogorvoslatot a megszorító intézkedéseket tartalmazó két törvénycsomag kapcsán, Blaga szerint nincs esély arra, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánítsa a bérek, nyugdíjak csökkentését tartalmazó jogszabályokat.
A szakszervezetek múlt heti bejelentéseikhez híven a hét végén tiltakozó akciókat szerveztek a kormánypárti honatyák területi irodái előtt, s több helyen is megpróbáltak személyesen is beszélni a képviselőkkel, szenátorokkal, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy rábírják őket a bizalmatlansági indítvány megszavazására. Hargita megyében hiába indultak el a szakszervezetiek párhuzamosan a megyei RMDSZ-es honatyáinak csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, illetve székelyudvarhelyi irodájához, egyetlen képviselővel, szenátorral sem sikerült találkozniuk. Ugyanakkor az érdekvédelmiek egy csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésre is várták a honatyákat, azon azonban mindössze Korodi Attila képviselő kabinetfőnöke jelent meg, Kelemen Hunor művelődési tárcavezető pedig arról értesítette a szervezőket, hogy teendői miatt Bukarestben kellett maradnia.
A szakszervezeti vezetők felháborodással vették tudomásul a történteket. Sorin Badea, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb Hargita megyei vezetője leszögezte, amennyiben a Hargita megyei RMDSZ-es szenátorok, képviselők nem szavazzák meg a bizalmatlansági indítványt, számítsanak arra, hogy hazatérve tojásokkal, paradicsommal dobálják majd meg valamennyiüket. Korábbi fenyegetésükhöz híven a szakszervezetek a honatyák képeivel ellátott plakátokkal is készülnek, amelyekre ráírják majd: „Ellenünk szavaztatok. Megloptatok. Tolvaj. Keressétek!” Kocs Ilona, a Szabad Tanügyi Szakszervezetek (FSLI) Hargita megyei vezetője ugyanakkor leszögezte, a honatyáknak lelkiismeretük szerint kell szavazniuk, nem pedig pártutasításra. „Nem ébenfa koporsókat akarunk. Csak normálisan szeretnénk élni” – hangsúlyozták a nyugdíjasok is, akik arra szólították fel a honatyákat, hogy ne értsenek egyet az „idősek genocídiumával”.
| A romániai városi lakosság 60 százaléka véli úgy, hogy az ország az elkövetkező 1–5 évben még válságban lesz, a többség szerint legalább 3-5 évig folytatódik a jelenlegi helyzet – derül ki a 360insights közvélemény-kutató cég által a Mediafax hírügynökség megrendelésére készített felmérésből. A felnőtt városi lakosság véleménye szerint a tavalyhoz képest számottevően romlott a pénzügyi-gazdasági helyzet, azoknak a száma, akik szerint egy év alatt túlleszünk mindenen idén április–májusra, 9 százalékra csökkent a tavalyi év hasonló periódusában regisztrált 30 százalékról. Eközben a megkérdezettek 32 százaléka szerint legalább 3-5 évet kell még várni a problémák teljes körű orvoslására. |
Marosvásárhelyen is mintegy száz tiltakozó vonult az RMDSZ székháza elé. Magyar és román nyelven skandáltak kormányellenes jelszavakat, azonban ők sem jártak sokkal nagyobb sikerrel, mint Hargita megyei társaik. A szövetség Maros megyei szervezetének székházában ugyanis mindössze a kabinetfőnökök tartózkodtak. Végül viszont Kerekes Károly képviselőnek sikerült átadniuk petíciójukat, amely a bizalmatlansági indítvány megszavazására buzdít. Kerekes egyébként az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy ugyan egyetért a kormány által tervezett megszorító intézkedésekkel, a nyugdíjak csökkentésével nem tud azonosulni.
„Tisztán megmondtam a véleményem, miszerint a nyugdíjak lefaragása alkotmányellenes, mivel a nyugdíj magánjog, amelyet az ország alaptörvénye is szavatol. Egyetlen európai ország sem csökkentette a nyugdíjakat, mindössze befagyasztotta azokat a jelenlegi szinten” – hangsúlyozta a képviselő. Arra az újságírói kérdésre, miszerint hogyan fog majd voksolni a bizalmatlansági szavazáson, Kerekes megjegyezte, titkos szavazás lesz.
Hozzátette: a szövetség vezetői arra kérték az RMDSZ-es honatyákat, hogy ne szavazzák meg a kormány megbuktatását célzó indítványt. Kerekes azonban felrótta az alakulat vezetőinek, hogy csak igen szűk körben döntöttek ebben a kérdésben, nem kérték ki az SZKT véleményét. „Ha ezek az intézkedések károsnak bizonyulnak, elveszítjük szavazótáborunkat. Ebben az esetben az RMDSZ vezetői lesznek felelősségre vonhatók, nem pedig mi, a honatyák, akiktől az indítvány elleni voksot kérték” – szögezte le a Maros megyei képviselő, aki szerint a szövetség szociáldemokrata platformja is ellenzi a nyugdíjak csökkentését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok