Fotó: Pixabay
Az Európai Unió, így Románia Törökországgal ápolt kapcsolatainak alakulása sokban függ a félhold és csillag országának vasárnap tartott parlamenti és államfőválasztása, illetve utóbbi második fordulójának eredményétől. De a közös érdekeltségek eddig is erőteljesek voltak Romániában, amelynek legfőbb EU-n kívüli gazdasági partnere Törökország. Ráadásul utóbbi állam vállalkozásai az elmúlt időszakban több milliárd euró értékű sztráda- és metróépítési pályázatokat nyertek minálunk.
2023. május 16., 09:512023. május 16., 09:51
2023. május 16., 10:252023. május 16., 10:25
Romániát számos szál köti Törökországhoz. A történelem viharain, az itt élő néhány tízezer fős kisebbségen, a közös tengeren túl a két ország erős gazdasági kapcsolatokat ápol, legfőképpen az itt beruházó török cégeknek köszönhetően. Az üzletelést fellendítette Recep Tayyip Erdogan államfő első, 2015-ös bukaresti látogatása, amely nyomán
2017-ben már 5,1 milliárd, 2021-ben pedig 7,03 milliárd eurót tett ki a két állam közötti üzleti forgalom, a következő cél pedig a 10 milliárd euró. Tavaly 16 842 török cég volt jelen Romániában, 655,5 millió eurós tőkével.
A törökországi választások a Nyugat viszonylatában arról is szólnak, közelebb kerül-e az Európai Unióhoz és annak alapértékeihez – jogállamiság, emberi jogok – a nagyrészt az ázsiai kontinensen elterülő, 85 millió fős ország, amelynek jelenlegi államfőjét, Recep Tayyip Erdogant számos súlyos kritika érte az elmúlt időszakban uniós vezetők részéről is. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, ha a Nyugat-barátnak tekintett kihívója, Kemal Kilicdaroglu nyerne, jelentősen megélénkülnének a gazdasági kapcsolatok – az EU most is messze a legfőbb partnerük e tekintetben –, ám akkor sem lenne sétagalopp az uniós csatlakozás.
Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani.
Ettől függetlenül számos területen dübörög a közös munka, így a romániai infrastruktúrafejlesztés terén is, amelyben több török cég érdekelt, a már létező együttműködéseket pedig valószínűleg semmilyen formában nem befolyásolja a választások eredménye. Amint az Economica.ro portál összesítéséből kiderül, jelen állás szerint
A törökök várhatóan idén nyártól jelképes tettel, az 1000. kilométernyi romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhetnek: a Nurol cég építi az észak erdélyi pálya Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszát. Ugyanakkor szintén még idén elkészülhet 34 kilométer az A0-áson, azaz Bukarest körgyűrűjén Bragadiru és Jilava között, illetve az A0-ást a Konstanca felé vezető A2-essel összekötő szakaszon – mindkét helyszínen a török Alsim Alarko dolgozik.
Emellett már biztosan honfitársaik irányítják a Nagyszeben–Pitești-sztráda Bojca és Cornetu (Vâlea megye) közötti, 31 km-es szakaszán a munkálatokat. Ugyanakkor a Nurol az A7-es moldvai sztráda megépítésében is érdekelt lesz, miközben a Makyol nevű cég a Szeben–Fogaras-sztrádán munkálkodhat majd. Eközben az Ictaș nevű török cég egyike azoknak, amelyek bejelentkeztek az észak-erdélyi sztráda legnehezebben kivitelezhető aszfaltcsíkjának, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló szilágysági szakaszának kivitelezésére.
hiszen a Gülermak vezette csoportosulás nyerte el Románia legnagyobb jelenlegi infrastrukturális beruházásának, a kolozsvári metrónak a megépítésére kiírt pályázatot. A csaknem 2 milliárd eurós szerződést május 25-én írják alá, és nyolc év alatt kell kiépíteni a 19 kilométernyi sínpárt és 21 megállót. Közben a bukaresti metró Gara de Nord–Băneasa-szakaszán az Alsim Alarko (240 millió euró), a Băneasa–Otopeni-vonalon pedig a Gülermak–Somet dolgozhat (260 millió euró).
Május 25-én aláírják a kolozsvári metrókivitelezési szerződést a közbeszerzési eljárás során nyertes konzorciummal – jelentette be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem hivatalos dokumentum és nem az egységes közalkalmazotti bértörvény végső változata a sajtóban két napja megjelent állítólagos jogszabálytervezet – jelentette ki szombaton a Facebook-oldalán Dragoș Pîslaru.
A nagyobb töltőállomás-láncok szombaton reggel is meglehetősen drasztikusan emelték az üzemanyagárakat. A mostani drágítás nyomán a gázolaj ára ismét meghaladta a literenként 9 lejes lélektani határt a legtöbb töltőállomáson.
Nicușor Dan államfő pénteken, az Európai Tanács informális ülésén való részvétele után kijelentette, hogy a közel-keleti feszültségek fényében „aggasztó középtávú kilátások” várhatók az üzemanyagválság tekintetében.
Idén is kritikus lesz az éhezés mértéke a világban dúló válságok, az aszály és a segélyek megcsappanó mértéke miatt, az élelmezési bizonytalanság pedig várhatóan nő a világ legkiszolgáltatottabb térségeiben.
Friss felmérés szerint Románia Közép- és Kelet-Európában első helyen áll az élelmiszervásárlásokkal kapcsolatos megtakarítási szándék tekintetében.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken kijelentette, hogy az új közalkalmazotti egységes bértörvény nem fog jövedelemcsökkenést okozni, hanem egyes jövedelmek fokozatosan emelkedni fognak a méltányosság biztosítása érdekében.
Márciusban 10,2 ponttal 38,2-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte pénteken a CFA Románia Egyesület.
Elindították az Országos Adóhivatal (ANAF) átszervezését, amely több városi és községi kirendeltség felszámolásával jár – jelentette be Alexandru Nazare pénzügyminiszter pénteken.
Tavaly 131 kilométerrel bővült a romániai autópálya-hálózat; a közúthálózat hossza 87 220 kilométert tett ki, amiből 18 193 kilométer (20,8 százalék) főút, 35 131 kilométer (40,3 százalék) megyei út, 33 896 kilométer (38,9 százalék) pedig községi út volt.
Románia várhatóan elveszíti egy részét az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében neki járó összegnek a belpolitikai események miatt – jelentette ki Tánczos Barna.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!