Fotó: Pixabay
Az Európai Unió, így Románia Törökországgal ápolt kapcsolatainak alakulása sokban függ a félhold és csillag országának vasárnap tartott parlamenti és államfőválasztása, illetve utóbbi második fordulójának eredményétől. De a közös érdekeltségek eddig is erőteljesek voltak Romániában, amelynek legfőbb EU-n kívüli gazdasági partnere Törökország. Ráadásul utóbbi állam vállalkozásai az elmúlt időszakban több milliárd euró értékű sztráda- és metróépítési pályázatokat nyertek minálunk.
2023. május 16., 09:512023. május 16., 09:51
2023. május 16., 10:252023. május 16., 10:25
Romániát számos szál köti Törökországhoz. A történelem viharain, az itt élő néhány tízezer fős kisebbségen, a közös tengeren túl a két ország erős gazdasági kapcsolatokat ápol, legfőképpen az itt beruházó török cégeknek köszönhetően. Az üzletelést fellendítette Recep Tayyip Erdogan államfő első, 2015-ös bukaresti látogatása, amely nyomán
2017-ben már 5,1 milliárd, 2021-ben pedig 7,03 milliárd eurót tett ki a két állam közötti üzleti forgalom, a következő cél pedig a 10 milliárd euró. Tavaly 16 842 török cég volt jelen Romániában, 655,5 millió eurós tőkével.
A törökországi választások a Nyugat viszonylatában arról is szólnak, közelebb kerül-e az Európai Unióhoz és annak alapértékeihez – jogállamiság, emberi jogok – a nagyrészt az ázsiai kontinensen elterülő, 85 millió fős ország, amelynek jelenlegi államfőjét, Recep Tayyip Erdogant számos súlyos kritika érte az elmúlt időszakban uniós vezetők részéről is. Elemzők ugyanakkor egyetértenek abban, ha a Nyugat-barátnak tekintett kihívója, Kemal Kilicdaroglu nyerne, jelentősen megélénkülnének a gazdasági kapcsolatok – az EU most is messze a legfőbb partnerük e tekintetben –, ám akkor sem lenne sétagalopp az uniós csatlakozás.
Recep Tayyip Erdogan hivatalban lévő elnök 49,51 százalékkal megnyerte Törökországban a vasárnapi államfőválasztás első fordulóját, de az abszolút többség hiányában május 28-án második fordulót szükséges tartani.
Ettől függetlenül számos területen dübörög a közös munka, így a romániai infrastruktúrafejlesztés terén is, amelyben több török cég érdekelt, a már létező együttműködéseket pedig valószínűleg semmilyen formában nem befolyásolja a választások eredménye. Amint az Economica.ro portál összesítéséből kiderül, jelen állás szerint
A törökök várhatóan idén nyártól jelképes tettel, az 1000. kilométernyi romániai sztrádaszakasz átadásával büszkélkedhetnek: a Nurol cég építi az észak erdélyi pálya Szilágynagyfalutól a Bihar megyei Berettyószéplakig húzódó 13,5 kilométeres szakaszát. Ugyanakkor szintén még idén elkészülhet 34 kilométer az A0-áson, azaz Bukarest körgyűrűjén Bragadiru és Jilava között, illetve az A0-ást a Konstanca felé vezető A2-essel összekötő szakaszon – mindkét helyszínen a török Alsim Alarko dolgozik.
Emellett már biztosan honfitársaik irányítják a Nagyszeben–Pitești-sztráda Bojca és Cornetu (Vâlea megye) közötti, 31 km-es szakaszán a munkálatokat. Ugyanakkor a Nurol az A7-es moldvai sztráda megépítésében is érdekelt lesz, miközben a Makyol nevű cég a Szeben–Fogaras-sztrádán munkálkodhat majd. Eközben az Ictaș nevű török cég egyike azoknak, amelyek bejelentkeztek az észak-erdélyi sztráda legnehezebben kivitelezhető aszfaltcsíkjának, a Meszes-hegységen átvezető alagutat is magában foglaló szilágysági szakaszának kivitelezésére.
hiszen a Gülermak vezette csoportosulás nyerte el Románia legnagyobb jelenlegi infrastrukturális beruházásának, a kolozsvári metrónak a megépítésére kiírt pályázatot. A csaknem 2 milliárd eurós szerződést május 25-én írják alá, és nyolc év alatt kell kiépíteni a 19 kilométernyi sínpárt és 21 megállót. Közben a bukaresti metró Gara de Nord–Băneasa-szakaszán az Alsim Alarko (240 millió euró), a Băneasa–Otopeni-vonalon pedig a Gülermak–Somet dolgozhat (260 millió euró).
Május 25-én aláírják a kolozsvári metrókivitelezési szerződést a közbeszerzési eljárás során nyertes konzorciummal – jelentette be hétfőn Nicolae Ciucă miniszterelnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendszerszintűvé vált az energiaszegénység Romániában Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke szerint.
A Romániai Bankok Szövetsége (ARB) nyilvánosan felszólította a Versenytanácsot, hogy adjon konkrét magyarázatot arra vonatkozóan, hogyan állapították meg a ROBOR-manipuláció miatt szankcionált tíz bank bűnösségét.
Az ANAF csalásellenes ellenőrei adóügyi szabálysértéseket tártak fel a valutaváltóknál országos szinten végrehajtott kísérleti ellenőrzési projekt keretében vizsgált gazdasági szereplők több mint 85 százalékánál – közölte pénteken az adóhatóság.
Márciushoz képest áprilisban 95 lejjel (1,6 százalékkal) 5843 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Az áprilisi 10,71 százalékról májusban 10,85 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Miközben ma egy álláshelyre kétszer annyi jelentkező jut, mint tavaly, az álláshirdetések száma harmadával csökkent – a Bestjobs szakértői szerint így lehet összefoglalni a 2026-os munkaerőpiacot.
Rekordot döntött a romániai polgárok által a bankokban tartott pénz összege – közölte az Economica.net.
Összehangolt félretájékoztatási kampány zajlik a Facebookon az új közalkalmazotti bértörvény tervezetével kapcsolatban – állapította meg Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön közzétette bejegyzésben.
Miközben a régi, ügyvivő kormány jelentős béremelést ígér a pályakezdő pedagógusoknak, az új közalkalmazotti bértörvény, azon belül a tanárfizetések tervezete komoly feszültségeket szül a tanügyben.
A versenyhivatal szerdán közölte, hogy megnyerte azt a két pert, amelyet a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló ROBOR bankközi kamatláb meghatározása ügyében vizsgált bankok közül kettő indított az intézmény ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!